2018. január 10., szerda

MÉGIS ERŐSEBBEK A TÉNYEK

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.01.09.


- Valóban beköszöntött a tények és igazság utáni korszak a világon?

- Tényleg teljesen mindegy, hogy cáfoljuk-e az álhíreket?
- A legújabb kutatások azt mutatják, hosszú távon a tények nyernek

2016-ban az év szava a post-truth lett. Ez nagyjából azt jelentette, hogy beköszöntött a tények utáni korszak a világon, amikor senkinek sem számít, mi az igazság, főként az internetnek köszönhetően mindenki olyan álhíreket és hazugságokat terjeszt, amilyet akar. Így a világ pedig irracionálissá, kiszámíthatatlanná és nem utolsósorban veszélyessé válik. Sokan Donald Trump amerikai elnök győzelmét is ennek a jelenségnek tudják be: hiába mondott Trump a kampányban több mint ezer hamis állítást és ferdítést, hiába cáfolták őt politikusok, szakértők és újságírók, végül mégis győzni tudott, még ha az összesített szavazatszámban alul is maradt Hillary Clintonnal szemben.

Ahhoz senkinek nincs szükség klinikai kísérletekre, hogy rádöbbenjen: a tényeket gyakran nehéz befogadni, és még ennél is nehezebb dolog valakit tényekkel kibillenteni a hitéből. De a társadalomtudósok egy része a XXI. század elején ennél sokkal tovább ment: azt állították, hogy a tények ismerete csak megerősíti a téves berögződéseket. A Slate cikke annak járt utána, igaz-e ez az állítás.

Akik azt állítják, hogy a kétezres évekre valóban beköszöntött a tények utáni korszak, igen gyakran hivatkoznak néhány alapvető kutatásra, amelyek igazolják, hogy a tények nemcsak fölöslegesek egy vitában, de gyakran az ellentétes hiteket és előítéleteket erősítik meg. A torontói egyetem munkatársa, Ian Skurnik azzal kísérletezett, hogy egy, az amerikai járványügyi hatóság (CDC) által kiadott szórólapot mutatott meg egyetemistáknak. Ezen különböző állítások szerepeltek az influenzával kapcsolatban, igazak és hamisak egyaránt – de minden egyes állítás mellé odaírták a hivatal munkatársai, hogy hamis mítoszról vagy tényről van szó.

A kutatás megdöbbentő eredményre vezetett: hiába szerepelt az olyan állítások mellett, hogy „az oltás mellékhatásai veszélyesebbek, mint maga a betegség” csupa nagybetűvel a HAMIS szó, a szórólap csak megerősítette a tévhitet, sőt, azok is elkezdtek hinni benne, akik korábban nem gondolták, hogy a vakcina káros lenne. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy az agyunk úgy van felépítve, hogy elhiggye a hamis állításokat, a korrekció pedig csak ront a helyzeten. Más kutatók az internetet okolták a jelenség miatt. Szerintük az online közösségek úgy működnek, mint egy visszhangos terem: a hasonlóan gondolkodók zárt csoportokba tömörülnek, így képesek megerősíteni egymást a téves hitekben – legyen szó ufókról, kílmaváltozás-tagadókról vagy az iraki tömegpusztító fegyverek létéről...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése