2018. január 5., péntek

MÉRTÉK MÉDIAOMBUDSMAN - AZ UKRÁN NYELVTÖRVÉNY ELFOGADÁSÁNAK SAJTÓVISSZHANGJA

ÁTLÁTSZÓ- MÉRTÉKBLOG
Szerző: MÉRTÉKBLOG
2018.01.05.


Az ukrán parlament 2017. szeptember 5-én elfogadta az új oktatási törvényt, többek között leszögezi, hogy az oktatás a nemzeti nyelven, azaz ukránul kell, hogy folyjék, bár lehetővé tesz kivételeket. A cél az ukrán nyelv helyzetének megerősítése, és legsúlyosabban az orosz nyelv használatát korlátozza, de a törvény szigorításai a többi nemzeti kisebbséget is sújtják. Kiváltképp a magyar közösséget. Elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy az online média segítette-e a téma megértését, a széleskörű tájékozódást és az olvasók, nézők megalapozott véleményformálását. Az elemzés a Mérték Médiaombudsman sorozat negyedik része.

A Mérték Médiaelemző Műhely a Google Digital News Initiative Innovation Fund támogatásával egy olyan online médiakörnyezet kialakítására törekszik, amely a kritikus gondolkodást és az objektivitás iránti igényt mind a médiafogyasztók, mind az újságírók oldalán erősíti. A projekt egyik része egy olyan, médiaombudsman-szerű felület kialakítása, amely kritikus elemzéseket közöl egyes eseményeknek az online médiában való feldolgozásáról, az eseményhez kapcsolódó cikkekről, szerkesztőségi tartalmakról. Az egyes elemzések egy aktuális téma online médiában való megjelenését vizsgálják. A cél nem egy konkrét médium vagy újságíró tevékenységének értékelése, hanem széles körben tárgyalt események feldolgozásának lehető legteljesebb körű elemzése.

Az ukrán parlament, a Rada 2017. szeptember 5-én elfogadta az új oktatási törvényt, amely egyfelől az oktatás színvonalának emelését tűzi ki célul, az oktatás kötelező időtartamát 11-ről 12 évre növelve; másfelől 7. cikkében leszögezi, hogy az oktatás a nemzeti nyelven, azaz ukránul kell, hogy folyjék, bár lehetővé tesz kivételeket. A cél az ukrán nyelv helyzetének megerősítése, és legsúlyosabban az orosz nyelv használatát korlátozza – az Oroszországi Föderáció jelenleg Ukrajna háborús ellensége, és területén, valamint az annektált Krím félszigeten diszkriminálják az ukránokat –, de a törvény szigorításai a többi nemzeti kisebbséget is sújtják. Kiváltképp a magyar közösséget, amely ugyan csak a hatodik legnépesebb, de az oroszon kívül a legjobban kiépített anyanyelvi oktatási rendszerrel rendelkezik. A második olvasatban kompromisszumként benne maradt az az eredetileg tetszőleges nyelvekre vonatkozó klauzula, hogy bármelyik oktatási szinten „egy vagy néhány” tárgyat az EU-tagállamok hivatalos nyelvein – így például magyarul – is lehet tanítani. A feltételek és a végrehajtás módja azonban tisztázatlanok, ezeket az ukrán kormány az „anyaországokkal” való kétoldalú tárgyalásokon akarja tisztázni.

Az elemzést Széky János, az Élet és Irodalom rovatvezető újságírója készítette. Az elemzés a 2017. szeptember 6. és szeptember 29. közötti időszakra terjed ki, és a 24.hu, a 444.hu, a 888.hu, az alfahir.hu, a hvg.hu, az index.hu, az mno.hu, az origo.hu és a zoom.hu felületein megjelent anyagokat vizsgálja:...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése