2018. február 13., kedd

"A MUNKAADÓK MA MÁR NEM A KONKRÉT TUDÁST VÁRJÁK EL, HANEM A KOMPETENCIÁKAT"

ÁTLÁTSZÓ - OKTATÁS BLOG
Szerző: SZŐKE ÁDÁM
2018.02.12.


A Civitas Intézet A magyar oktatás jelene és lehetséges jövői címmel rendezett konferenciát, amely az országgyűlési választásokat előkészítő sorozatának egyik állomása volt. A konferencián részt vett több oktatással foglalkozó civil szervezet képviselője, valamint a pártok szakpolitikusai. Az előadók az közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban jelenlévő problémákról beszéltek, a politikusok a szakpolitikai elképzeléseiket ismertették.

A konferencia megnyitásaként Dr. Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója és a NKE docense az oktatásba fektetett tőke megtérüléséről beszélt. Kiemelte, hogy az oktatás minősége mérhető a gazdasági fejlődés mértékével, hiszen hosszú távon a gazdasági fejlődést segíti az oktatás fejlesztése.

Az első előadást a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter tartotta, aki a közoktatás kihívásait taglalta, részben kitérve a januári tüntetésre, melyet a Független Diákparlament szervezett. Véleménye szerint valóban túl magas a diákok óraszáma, viszont rávilágított arra, hogy a szülők szívesebben íratják olyan iskolába a gyerekeket, amelyik első osztálytól biztosítja az informatika- és nyelvoktatást. A túlterheltséghez kapcsolódó mindennapos testnevelésről valamint a hit- és erkölcstan oktatásról nem esett szó. Horváth előadásából kiderült, hogy azzal az irreális elvárással néznek szembe a diákok, hogy a túlzott terhelés alatt végig koncentráljanak, ezért nem is tud hatékony lenni a mai rendszer. Azzal is érvelt, hogy fontos lenne hangsúlyt fektetni a tanulás minőségére a tananyag mennyisége helyett, hiszen így válhat a fiatalok sajátjává a tudás. Rávilágított arra is, hogy

a munkaadók ma már nem a konkrét tudást várják, hanem a kompetenciákat, mint például a kommunikáció, a kreativitás, a kritikus gondolkodás és a hatékony problémamegoldás.

Véleménye szerint a közoktatás korszerűsítéséhez az is hozzátartozik, hogy a Nemzeti Alaptanterv kialakításának minden fázisában széleskörű, elsőként szakmai, majd társadalmi egyeztetés szükséges. Horváth azt is hozzátette, hogy a kerettanterveknek sokkal kevésbé kellene szabályoznia a helyi tanterveket, hiszen csak az adott gyermekeket és osztályokat ismerve lehet olyan oktatást biztosítani, ami helyi szinten is megfelelő...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése