2018. május 4., péntek

A PRIVATIZÁCIÓ MINT ÁRVERÉS : HOGYAN ADJON EL AZ ÁLLAM?

QUBIT
Szerző: KABOS ESZTER
2018.05.04.


Az állam gyakran árverésen értékesíti a köztulajdont: olajfúrási jogokat, államkötvényeket vagy mobiltelefon-frekvencia licenszeket. Az árverés mechanizmusának tervezése határozza meg, hogy nagy bevételt hozó, sikeres aukciót folytatunk-e le, vagy túl olcsón kótyavetéljük el a tulajdont. Mégpedig a gyakorlatban az, hogy milyen árverési mechanizmust használnak, nagy mértékben befolyásolja a bevételt. A legnagyobb veszteségek akkor fordulnak elő, amikor csak egy licitáló van, vagy a licitálók összejátszással felosztják egymás közt a piacot. A megfelelő módszer azonban garantálja, hogy az eladás a lehető legmagasabb bevételt hozza az államnak és így az állampolgároknak, tehát a legnagyobb hatékonyságot érjék el a privatizációval.

Az árveréstervezés gyakorlatában két tényező emeli drasztikusan a várható bevételt. Az egyik, ha minél több licitáló száll be a versenybe, a másik pedig, ha a licitálók nem tudnak egymással összejátszani. A legfontosabb tehát a privatizáció vagy közbeszerzés esetén a bevétel szempontjából, hogy elkerüljük azt, hogy csak egy ajánlattevő legyen.

A licitálók alacsony száma nagy probléma, ahogyan a klasszikus piacokon is rossz helyzetet teremt a monopólium. Egy szélsőséges esetben, a brit Wellcome gyógyszergyár 1995-ös elárverezésekor például tudni lehetett, hogy a reményteli vásárló, a szintén brit Glaxo számára a Wellcome bizonyos termékei és piaci helyzete miatt kicsit többet ér, mint más gyógyszercégeknek. A Glaxo erre rá is játszott, amikor a sajtónak kijelentette, hogy „majdnem biztosan felüllicitálna egy konkurens licitet”. Így a többi cégnek oka volt azt hinni, hogy felesleges versenybe szállni, hiszen úgyis a Glaxo fog nyerni. Sőt, ha valamelyik cég nyer, azaz túllicitálja a Glaxo-t, az túl magas árat fizet és veszteséget fog termelni, hiszen ha ilyen magas áron a Glaxonak sem érte meg a Wellcome, akkor másnak sem fogja. A Glaxo közgazdászokat is felbérelt, hogy ezeket az érveket elmagyarázza potenciális versenytársainak, mielőtt azok beszálltak volna az árversenybe. Végül mindenki más távol maradt, a Glaxo első licitével, valószínűsíthetően az elérhető ár alatt 2-3 milliárd dollárral vette meg a Wellcome-ot, nagy károkat okozva ezzel a Wellcome részvényeseinek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése