Szerző: Öreganyus
2018.08.31.
Tegnap este, a Híradóban vezető hír volt, hogy milyen mértékben emelkedett a gyermekszegénység hazánkban, a legutóbbi adatok nyilvánosságra kerülése óta. A legutolsó adat szerint 250 ezer gyermek éhezett hazánkban – ma ez a szám 750 ezerre tehető. … Miközben a Központi Hírharsona attól hangos, hogy hazánknak sikerült az EU-n belül a leginkább csökkenteni a társadalmi szegénységet. A sikersztorit beárnyékolja kissé, hogy a hivatalos statisztikai adatszolgáltató KSH-nak megtiltották a szegénység mérését, de a létminimumhoz szükséges adatok kiszámítását is, mégpedig 2015.ben. A családügyi államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján pedig azt jelentette ki:
„… nem véletlen, hogy nem mérik ezeket az adatokat.”
Nos, ebben jómagam is biztos vagyok. Ha ugyanis mérnék, kiderülne, hogy már megint nem mondanak igazat a szegénység mértékéről egy olyan országban, ahol jól saccolhatóan minden harmadik ember napi megélhetési gondokkal küzd ma már. Gúnyosan egyébként még azt is hozzáfűzte mondanivalójához:
„Adatokat ma már bárki szolgáltathat, ezeket nem kell komolyan venni. …”
Csakhogy a szóban forgó számadatot hiteles forrás, a Policy Agenda szolgáltatta. Bemutatom nektek méréseik eredményét.
Az eredmények azt mutatják, hogy hazánkban, a tavalyi év vonatkozásában a lakosság 30%-a élt olyan háztartásban, ahol a család jövedelme nem érte el a létminimum szintjét. Ugyanakkor a gyermekes családok 42%-a élt létminimum alatt. A szervezet megállapítása szerint a gyermekes családok váltak mára a legkiszolgáltatottabb társadalmi réteggé, minek okán tovább bontották a megélhetésükre vonatkozó adatsort. Eredmény: az 1-2 gyermekes családok 41%-a, a 3, vagy annál több gyermekes családok 49%-a tartozik a létminimum alatt élők táborába.
Különbséget tett a kutatás abban is, hogy hol élnek ezek a családok. Kiderült: a fővárosban élő családok 23%-a, a vidéken élő családok 54%-a él szegénységben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.