2018. augusztus 4., szombat

VILÁG NETEZŐI, EGYESÜLJETEK!

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: FORGÁCS IMRE
2018.08.04.


Ma már sokan osztják azt a véleményt, hogy a hirdetési piacok átláthatóságát és a fogyasztók védelmét a jognak kellene biztosítania.

Jennifer Lyn Morone, amerikai szobrász és aktivista „adatrabszolgaságnak” nevezi a kort, amelyben élünk. Ma már világszerte több milliárdra tehető az internetfüggők száma, akik lelkesen adják át személyes adataikat a közösségi média óriásainak, cserébe az ingyenes online-szolgáltatásokért. Ezzel lényegében lemondanak arról a jogukról, hogy ellenőrizzék a profiljuk üzleti vagy bármilyen egyéb célú hasznosítását. A The Economist 2018. július 7-ei cikkében a Cambridge Analytica botrányára is emlékeztet: az amerikai elnökválasztás befolyásolása érdekében mintegy 87 millió választópolgár adatait értékesítették. A hetilap a gazdasági háttérrel kapcsolatban felveti azt a jogos kérdést, vajon a Facebook és a Google üzleti modellje meddig lesz még fenntartható? E két világcég csak 2017-ben mintegy 135 milliárd dollárt kasszírozott azoktól a vállalatoktól, amelyek célzott (és általában nem igényelt) hirdetésekkel bombázzák a netezőket. Morone mellett például a Yale Egyetem kutatója, Glen Weyl is méltányosnak tartaná, ha Zuckerbergék fizetnének a szolgáltatásaikat igénybe vevőknek a személyes információk üzleti célú hasznosításáért. 

Aligha vitatható, hogy a 21. századi gazdaságban az „adat” legalább olyan értékes, mint a „munka” volt az ipari kapitalizmus 19. századi megszületése idején. A tanuló robotok nem önmaguktól lesznek bámulatra méltóan okosak. A működésüket vezérlő algoritmusok programozói százmilliók adatait, szokásait, társadalmi kapcsolatait építik be csodálatos gépeikbe. A fejlett országokban a munkásmozgalomnak jó száz év alatt sikerült többé-kevésbé elfogadható munkabéreket kiharcolnia. A baloldal e példát követve akár újraépíthetné önmagát: valamilyen térítés ugyanis az adatgazdaság „kizsákmányolt” fogyasztóinak is járna. Az internet és a mesterséges intelligencia közérdeket védő szabályozása még csecsemőkorát éli. Az Európai Unió azonban az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) és a digitális gazdaság adóztatási tervével már megtette az első bizonytalan lépéseket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése