2018. szeptember 19., szerda

HASZONLESŐKKEL A NYOMOR ELLEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2018.09.19.


Szó szerint egyező pályázatok, szakértőnek felvett pártaktivisták, gyanúsan sikeres cégek – több forrásunk szerint is visszaélések szövik át a telepfelszámolási projekteket.

Minden uniós pályázat ellenére sem csökkent, sőt, inkább nőtt a gettósodó településrészek száma az országban – állították szakemberek a Népszava nemrégiben megjelent cikkében. Ezt tapasztalták, pedig a kormány több komplex programot indított, hogy 709 település összesen 1394 szegregátuma közül minél többen felszámolhassa a nyomort. Azt az ellentmondást, hogy a több program ellenére sem csökken a telepek száma, a lapunkat megkereső, szociális és esélyegyenlőségi területen dolgozó szakemberek azzal magyarázták: rengeteg visszaélésre adnak lehetőséget a projektekhez kapcsolódó, jelentős uniós forrást felhasználó pályázatok. Ezeket a lehetőségeket pedig sokan ki is használják, a telepfelszámolásra és az ott élők felzárkóztatására szánt pénz egy jelentős része kormányközeli emberekhez, vállalkozókhoz kerül. 

– Az egyes projektek előkészítésébe nem vontak be szakembereket – állította egy, a szociális ágazatban évtizedek óta dolgozó forrásunk. – Helyettük olyanokat foglalkoztatnak, akik részt vettek az adott térség kormánypárti képviselőjének választási kampányában. Helyismerettel rendelkezők helyett odavezényelt haverok kapnak lehetőséget: Somogyban akad olyan nyertes pályázat, melynek projektvezetője budapesti, a szakmai menedzsere pedig zalaegerszegi. De olyanról is hallottam, hogy pedagógus és amatőr színtársulat-vezető házaspár több projektet is visz. Vagy éppen volt városi rendőrkapitány, jelenlegi főállású hivatalnok, vendéglős kapott pozíciót. Mindegyikük azért, mert odatette magát a tavaszi választási kampányban. 

Egy másik szakember szerint a komplex felzárkóztatásban helyet kellene kapnia az oktatásnak, képzési és foglalkoztatási programoknak, a szociális és egészségügyi helyzet fejlesztésének. A romatelepeken élőknek ugyanis konkrét napi segítségre van szükségük akár a napi ügyintézés szintjén is. A gyerekek esetében mindenütt indokolt lenne a korai fejlesztés, továbbá komoly revízióra szorulna a szociális ellátó- és jelzőrendszer. De nemcsak a telepeken, hanem a falvakban élőkkel is foglalkozni kellene, például elmagyarázni nekik, miért van szükség a felzárkóztatásra. 

– Ehelyett sok helyütt csak a látszat számít – jelentette ki. – Kötelező például a telepeken egy úgynevezett Csillagpont kialakítása, ahol folyamatosan jelen kell lennie egy szociális munkásnak, hogy segítsen a helyieknek. Több helyen ezt úgy oldották meg, hogy letettek egy konténert, ahová naponta fél-egy órára kimegy a szociális munkás, s minden hozzáfordulót az önkormányzathoz irányít. Mindezt százmilliókért, hiszen sok település nyert 180-200 milliót… 

Az esetleges visszaélésekre utalnak a pályázati anyagok is. Közepes kutatókedvvel is több olyan települési pályamunkát is találtunk, melyek szóról-szóra megegyeznek. Somogyban például Somogysámson, Nemesdéd és Büssü lakhatási fejlesztésre benyújtott anyagaiban csak annyi a különbség, hogy településenként eltérő számú ingatlant vonnának be a projektbe, vagyis egyetlen mondat a teljes dokumentumban. A borsodi Alsóvadász, Aszaló és Borsodbóta pedig mindkét pályázatra teljesen azonos anyagot adtak be...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése