2018. október 17., szerda

"A TÖRTÉNELEM A SZEMÜNK ELŐTT VÁLIK SEMMIVÉ ÉS ISMÉTLI MEG ÖNMAGÁT"


NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CSÁKVÁRI GÉZA
2018.10.17.


Az idei Berlinale egyik legjobb filmje volt a Lars Kraume rendezte A néma forradalom, mely számos pontján kapcsolódik az 1956-os magyarországi forradalmi eseményekhez. A most már a hazai mozikban is pörgő alkotás rendezője telefonon adott interjút a Népszavának.

A film Dietirch Garstka azonos című regényét dolgozza fel, tehát a történet adott volt, de amikor írta a forgatókönyvet, mennyire nézett utána annak, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon? 


– Eléggé, mivel fogalmam sem volt, hogy mi történt annak idején az országukban. De legalább így hamar túlestem a forradalom vagy ellenforradalom sokáig vitatott kérdéskörén. 

Biztos abban, hogy Németországban a Szabad Európa Rádió bemondta, hogy Puskás Ferenc hősi halált halt a harcokban? 

– Igen. De az sosem derült ki, hogy ez egy félreértés miatt történt vagy direkt propaganda volt. Ami biztos, hogy a „csendes lázadás” megtörtént a diákok között és a fő motivációjuk a futballhős tragikus halálhíre volt. 

Az irodalmi alapanyag hogyan vált szívszorító kalandfilmmé a felnőtté válásról? 

– Dietirch Garstka a könyvét önéletrajzi műként írta meg. Nem dramatizált, nem írt hősregényt. Kétszázötven oldalon keresztül kíméletlen részleteséggel jellemzi az osztálytársakat és családjaikat. Nekem ezt kellett egy száz oldalas forgatókönyvbe sűríteni, méghozzá úgy, hogy abból szórakoztató fikciós művet forgassak. Így első körben megteremtettem azokat a karaktereket, akiket én szerettem volna mozgatni és az ő életükbe építettem bele a lehető legtöbb, a könyvben is megtalálható sorsot. Így alakult ki az a furcsa helyzet, hogy a filmben Kurt karaktere Garstka kivetülése, míg a másik főszereplő, Theo teljesen a képzeletem szüleménye...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése