2018. október 30., kedd

ULTIMÁTUM

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.10.30.


Csúnya dologra készülök, de talán azok is megbocsátják, akik ennek az írásnak a "szenvedői" lesznek, ők fogják belátni ugyanis leghamarabb, nem tehetek mást, fogy az idő.
Egyelőre általános alannyal operálok, nem írok le neveket, de ha rákényszerítenek, és záros határidőn belül hozzá nem kezdenek a szemmel látható és füllel hallható munkának, meg fogok nevezni mindenkit, akit illet mindaz, amit most leírok - azaz olyanokat készülök "kikezdeni", akiket különben becsülök, akiket viszont noszogatni kell, mert maguktól nem mozdulnak. Nem tudom, érthető-e, azokhoz beszélek, akiknek a tettekben nyilvánítható felelőssége ezért a szerencsétlen, gyalázatos és megnyomorított népért nem dugdosható tovább, akik nem állhatnak széttárt karokkal, hogy ők tehetetlenek, mert nekik senki nem szólt. Én most szólok. Mindenekelőtt szeretném rögzíteni, Magyarországon a törvényekre hivatkozni már régen a valóság elől való képmutató menekülés, minthogy ez az ország már régen törvénytelenül funkcionál, törvényekre hivatkozni egyet jelent a felelősség hárításával és milliók kínjainak fokozásával.
Előre bocsátom, lehet, hogy némely részletben tévedek. Az is lehet, hogy mindenben. Az is lehet, hogy még számtalan megoldási lehetőség van. De én csak azt az egyet látom, amit most leírok. Ezen lehet vitatkozni. Le is lehet söpörni. De csak lesöpörni és továbbra sem mozdulni (ami különben valószínűleg bekövetkezik), az már a bűnsegédi bűnrészesség tényállását fogja kimeríteni - hogy finom jogi bikkfanyelven szóljak.
A csúti elmebeteg tombolása választásokkal nem állítható meg - ezt javaslom axiómaként kezelni, bár éppen indokolható volna, de fölösleges szócséplésnek vélem, ez egyszerűen alapigazság.
Mint ahogyan az is, hogy az utcán sem, mert az uralkodó gazembereknek nem volnának skrupulusaik a tömegbe lövetni - arról nem beszélve, hogy az apátia mértani haladvány szerinti növekedésével egyre kisebb a valószínűsége többszázezer ember összegyűjtésének.
Egy persorozat elindításának itthon annyi esélye sincs, mint hógolyónak a pokolban. Hágában meg akkor jutna el a dolog az érdemi tárgyalásig, amikor már nem volna mit tárgyalni, a szovjet eszme, ami a csúti briganti segítségével lódulna meg a világhatalom visszaszerzése felé, addigra eltüntetné Magyarországot és vele a népet, nyilván a falusi futballistával együtt.
1989 tavaszára a Szovjetunió, mint őzmama a gidájának, már körbenyalogatta a magyar "ellenzék" ürítőnyílását, ezek a bátrak márciusban már maguk alá merték ereszteni az Ellenzéki Kerekasztalként megörökített négyszögletes asztalokat. Most nincs Gorbacsov nevű őzmama, utódja a roggyant világbirodalom élén a csúti dagadékot biztatja anyagcseretermékének kibocsátására, ez a szerencsétlen ostoba parasztproli meg nem látja, hogy ő csak eszköz az Európa testébe való könnyű behatoláshoz, meg a NATO szétrombolásához, ha netán győzne is a porbafingó cáratyuska, a csúti primitív még menedéket sem kapna az Újbirodalomban, az elsők között végeztetnék ki. Ami különben nem volna jó, mert mint már sokszor mondtam, a halál nem büntetés.
Mi marad? Mindenekelőtt a pártok és pártpolitikusok elhallgattatásával együtt egy szabályszerű kormány felállítása. Mely kormány az összes lehetséges fórumon (van még ilyen) felszólítja a jelenlegi, álfelhatalmazással, súlyos választási csalással győztes bitorlót a hatalom átadására, természetesen ultimátum megjelölésével. Ennek a jogi háttere megteremthető, például a két BP monogramú nem politikus, akik már kormányoztak ebben az országban, és kiválóan bizonyították alkalmasságukat, rövid időn belül elő tudja állítani a szükséges feltételeket, a saját programjuk részletes ismertetésével együtt. Amiben magától értetődően nincs politikusi öblögető mellébeszélés. Nem szorulnak rá sem ők, sem az általuk összeválogatott közgazdászok, mérnökök, orvosok, tanárok és más szakemberek az én éceszeimre, de helyből ajánlom a már sokszor emlegetett Radbruch-formulát mint kiindulási alapot, valamint annak tudatosítását, hogy a jogbiztonság eszméjének legfontosabb elemei: az emberi méltóság, az emberi szabadságjogok tisztelete és a jogegyenlőség elve. Nem szükséges pufogtatni, illiberálisozni és egyéb fölösleges részleteivel belemenni a jelenlegi kurzus elemezgetésébe, átvenni a falusi szájszélnyalogató ostoba kifejezéseit, a fenti mondathoz hasonló alapok bőségesen elegendők ahhoz, hogy legyen honnan elindulni egy totálisan illegitim banda eltávolításához vezető úton.
Nem állítom, hogy könnyű lesz. Nem állítom azt sem, hogy ez jobb, mint az általam megjelölt státuszú emberek anyagi és szellemi függetlenségével élni a napokat rendes egymásutánban. Csak azt állítom, hogy azok a napok fogynak. Hogy felelősségünk nekünk van.
Még valami. Ez a fórum, ahol ez az írás megjelenik nem a legnagyobb látogatottságú az országban. De nem is ezres vagy tízezres nagyságrend, ahhoz bőven elég, hogy széles körben elterjedjen, azaz nem lehet tovább úgy tenni, mintha még mindig nem szólt volna senki. Azaz ne tessék a pártokra várni, azokat tekintsük annak, amik - nemlétezőknek.
Azt mondtam az elején, most még nem nevezek meg senkit (kiírtam egy monogramot, az vagy valós embereké vagy nem). De rólam lehet tudni, kicsoda, aki ezt itt leírta. Úgyhogy azt már névvel együtt felajánlom, hogy hajlandó vagyok részt venni az akcióban. Pontosan tudom, hogy vannak nálam alkalmasabbak, hiába igyekszem követni a kommunikációs eszközök és technikák fejlődését, az már régen volt, amikor egyike lehettem a legalkalmasabbaknak. De ez a felajánlásom addig él, amíg csak beszari alkalmasak vannak, azokkal ugyanis nem megyünk semmire.
Nem tudom megmondani, mikor kezdem sorolni a neveket, akiket felelősnek tartok az ország sorsáért, ha továbbra is hallgatnak. Csak két dolgot tudok bizonyosan: nem hónapok fognak eltelni addig, és e nevek között nem lesz egyetlen "gyakorló" politikus sem. Ők ugyanis már akkor eljátszották az utolsó sanszukat is, amikor beültek a parlamentbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése