2018. november 8., csütörtök

KEPES ANDRÁS: "AZ A KIRÁLY, AKINEK NINCS BOLONDJA, MAGA BOLONDUL MEG"

HVG ONLINE / KULT
Szerző: BALLA ISTVÁN.
2018.11.08.


Gátlástalan NER-lovag, a privatizáció során meggazdagodott baloldali oligarcha és a milliárdosok inasává lett pedagógus – fájóan ismerős alakokat zár össze egy alpesi villába a hatalom pusztító természetéről szóló új regényében Kepes András. Az író-tévés szerint nincs veszélyben a nyugati kultúra, csak egyes csoportok politikai érdeke diktálja, hogy propagandacélból ennek az ellenkezőjét állítsák. Hogy jön ide a pornográfia? Miért néma a próféta? Lehet-e még érvekkel meggyőzni embereket? Interjú.

hvg.hu: Az Istenek és emberek hasonlóan épül fel, mint egykori tévéműsora, a Desszert. Három szereplő (itt három házaspár) jókat eszik, miközben az asztalnál beszélgetnek. Ez volt a minta, amikor elképzelte a regényt?

Kepes András: Nem csak a Desszertben volt három vendégem, a Tövispusztacímű regényem is három családról szól. Szeretem a dolgokat minimum három oldalról megvizsgálni, mert nem hiszek az egylövetű igazságokban. Mindig érdekes, hogy a különböző igazságok mit kezdenek egymással. De a Desszerttel ellentétben, ebben a regényben a természet is beleszól a vitába. Mert a természetnek is van igazsága, naponta érzékeljük a globális felmelegedést, az elsivatagosodást, a hurrikánokat, az emberi életre alkalmas területek csökkenését, az egyre több lavinát, amely a hőseimet is csapdába ejti, és ha nem ismerjük fel a természet törvényeit, akkor kegyetlenül megbüntet érte.

hvg.hu: Három szereplője nagyon valóságosnak tűnik. Szinte rá tudnánk húzni egy-egy ismert figurát mind a pártállam szétesése idején, baloldali támogatással meggazdagodott figurára, mind az utóbbi tíz évben viharos gyorsasággal meggazdagodott, a kormánynak kommunikációs és kampánytanácsokat adó NER-lovagra. Korábban azt nyilatkozta, hogy ma már nem lehetne olyan beszélgetéseket összehozni, mint a Desszertben, mert egyáltalán nem hallgatjuk meg egymást. Azért regényben mégiscsak összehozható két, politikailag eltérő oldalhoz tartozó ember?

K. A.: A regényem hősei fiktív karakterek, de ha valóságosnak tűnnek, az jó jel. Azt jelenti: sikerült hús-vér figurákat teremteni. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy összehozhatók-e, mondjuk egy asztal mellett ezek az emberek, nos,ha az érdekük úgy kívánja, politikai oldaltól függetlenül összejönnek ők a valóságban is, legfeljebb nem a képernyőn. A regényben a friss milliárdos is azért érkezik a svájci luxusvillába, mert szeretne beszállni egy üzletbe, amit a másik tart a kezében. A regény egyebek között a hatalom és a kapzsiság pusztító természetéről szól, ami nem csak a politikában, hanem a különböző intézményekben, az üzleti életben, kórházakban, színházakban vagy akár a családi hierarchiában is rombolja a barátságot, a párkapcsolatot, a szexualitást. Mert az emberek a hatalomért és a vagyonért kénytelenek eldobni a hagyományos közösségi értékeiket és a lelkiismeretüket. A regényben az egyik milliárdos a művelt munkáskultúrát, a másik a paraszti és a polgári kultúrát vetette el az anyagi érdekekért. Mondhatnánk, hogy ez Magyarország, de ugyanilyen folyamatok a világon ma már sokfelé lejátszódnak, a környező volt szocialista országokon kívül, Törökországtól Venezueláig, Olaszországtól, Ausztrián át lassan az Egyesült Államokig. Tudományosan bizonyított, hogy a hatalom komoly agy- és személyiségkárosodást okoz. Az egészséges ember az empátiájával tájékozódik a környezetében, aki hatalmi helyzetben van, viszont úgy érzi, nincs szüksége empátiára, és elveszíti az igényét, hogy másokra odafigyeljen. Ez az elbutulás folyamata. A hatalom paradoxona, hogy ezek az emberek éppen azt a képességüket veszítik el, ami hatalomra segítette őket, szorongani kezdenek, és elpusztítják a környezetüket. A hatalom legnagyobb vesztesei mindig azok, akik feltétel nélkül hisznek abban, mert a többiek legalább automatikusan védekeznek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése