Szerző: Nekule
2017.11.20.
mely, hitetlen, csodára vár,
nem elegendő, hogy kitessék:
föl kéne szabadulni már!”
(József Attila: Hazám)
Az elmúlt évtizedben kialakult a modern magyarországi feudalista rendszer. Ugyan a klasszikus formájában földalapú, de lényegét tekintve minden vagyontárgyra alkalmazható megfogalmazása szerint a feudalizmus olyan társadalmi, jogi, gazdasági berendezkedés, amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti különleges személyes kapcsolat rendszerére épül.
A lényeg a többes számon van, nem egyvalaki, hanem az adott „terület” gazdája a hűbérúr. A vazallusok széles rétege próbálja nyalni a hátsót a vélt vagy valós kedvezményekért, a szolgák pedig élik életüket, leszarom felkiáltással.
A rendszer működőképes, jelenleg is tart, a folyamat során átalakult a prioritás, mások lettek a hűbérurak és a vazallusok, egyes vagyonok elfogytak, jelentéktelenné váltak, mások megerősödtek. A leszarom lelkületű szolgák maradtak, mert nekik így is jó.
A rendszer fejlődik, a magyar társadalomban korábban is csak mérsékelten működőképes kapitalizmus már csak vágyálom lehet, azonban a kádári korban kifejlődött pangó szocializmus most kezdi víg napjait élni.
A szocializmus lényege a magánérdek elsődlegességének elvetése. Gazdasági programja a termelési eszközök fölötti társadalmi (= állami) ellenőrzés, szociális programja a társadalmi egyenlőség hirdetése, az anyagi javak „igazságos” elosztása és a „demokrácia” megvalósítása.
A szocializmus haszonélvezői a szocializmus hűbérurai és vazallusai. A berendezkedés ugyanaz: te függsz tőlem, én adok neked valamit, te befogod a szád...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.