2018. február 10., szombat

CSAK MI NYERJÜNK LÁMPA-ÜGYBEN - TIBORCZ, MEG ÉN

VÁROSI KURÍR - KULTÚRA
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.02.10.


...Úgy kezdődött, hogy 2009-ben két barát, az egyik a miniszterelnök későbbi veje, társtulajdonosként közös vállalkozásba kezd. 2010-ben Tiborcz már együtt ünnepli Orbánékkal a Vörösmarty téren a választási győzelmet. A cég árbevétele abban az évben hirtelen megsokszorozódik, 2011-ben már milliárdoknál tartanak. Az első referenciamunkájuk Hódmezővásárhelyen a polgármester (a későbbi kancelláriaminiszter) szerint kifogástalan. Később már sokkal több a probléma: egész városok panaszkodnak a balesetveszélyes sötét miatt. Addigra az ifjú résztulajdonos már benősült a miniszterelnöki családba, sőt két évre a még teljhatalmú Simicskáék is betársulnak az üzletbe (át kell adni a tapasztalatokat a fiataloknak), nem illik hát reklamálni. Jávor Pál is azt énekelte Tolnay Klárinak: „egy kis édes félhomályban mennyi-mennyi-mennyi vágy van”. A mennyi-mennyi vágyban ez esetben nem vagyok biztos, de a mennyi-mennyi pénzben igen.

Tiborcz-féle barba-trükk

A képlet a több mint 20 önkormányzati megbízásnál ugyanaz. Gondolom, a stadionok világítására kiírt közbeszerzéseknél szintén. (És még mondják, hogy felesleges az a sok stadion!) Szekszárdon pl. 2012 nyarán megjelenik az Elios egyik üzlettársának embere, és elmagyarázza a polgármesternek, hogy hamarosan egy halom uniós támogatást lehet nyerni a közvilágítás korszerűsítésére, és ők segíthetnek az önkormányzatnak pályázni. Ekkor még a kormányszervek ki sem írták a pályázatot, de ők már tudják. 2012 decemberében tényleg meghirdetik a lehetőséget. Szekszárd és a hasonló „jól pályázók” természetesen nyernek: 2014-ben (túl vagyunk az esküvőn) közbeszerzésen kell kiválasztaniuk a kivitelezőt. A kiírásban a testre szabott feltételeket a már ismert partnercég segít kidolgozni – tulajdonképpen saját maguknak.Ugye emlékeznek a barátomra, aki a vevők szájába rágta, milyen villanykörtét keressenek? Hogy kijöjjenek a kívánt megtérülési mutatók, a lámpák gyártói által vállalt 60000 órás élettartamot az utolsó percben átírják 100000 órára (mondtam én, hogy a 7 év helyett beszéljünk mi is 14-ről). Ehhez persze az kell, hogy a szakértők ellenére a központban is változtassanak a követelményeken. Különben hogy valósulna meg a „sajátláb” projekt? Persze kell több árajánlat is, amelyek közül az Elios lesz a legolcsóbb. Ezek véletlenül ugyanazon a számítógépen készültek – ezért gondoltam én is, hogy a legegyszerűbb, ha a kamuajánlatokat magam pötyögöm le.

Aztán túl sok a szóbeszéd, feljelentések születnek, a vő 2015-ben eladja a tulajdonrészét. Széles a világ: annyi minden másban lehet üzletelni. Ingatlanok, szállodák, Pharaon, miegymás.

Az OLAF igazgatója egyszer elcsodálkozott azon, hogy a magyar hatóságok szinte soha nem jeleznek gyanút az uniós támogatások felhasználásában:

Vagy szentek laknak Magyarországon, vagy erősebb volt a csábítás a jelentés elkerülésére.

Nem vitás: szentek laknak. Azoknak köztudomásúlag maguk felé hajlik a kezük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése