2018. február 12., hétfő

"HAZUG, ÖNKÉNYES ÉS KÁRTÉKONY" - INTERJÚ LÉDERER ANDRÁS CIVIL JOGVÉDŐVEL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: RÁDAI ESZTER
2018.02.09.



„A magyar kormánynak egyfelől az az elvárása, hogy csak a tranzitzónákban nyújtsanak be menedékkérelmet, másrészt ellehetetleníti, hogy a tranzitzónákban benyújtsanak menedékkérelmet” – ekként foglalja össze az Orbán-kormány legutolsó, tranzitzónánként napi egy-egy, tehát összesen két menedékkérelem beadását lehetővé tevő döntésének lényegét a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Az interjúban – mindennek kifejtéséül – szó esik a menedékkérelmük beadására Szerbiá­ban várakozó és ott csapdába esett ezrekről, a tranzitzónákban fogva tartott százakról, a velük együtt szögesdrótok mögé kényszerített gyermekekről és a mindezt lehetővé tevő jogszabályi környezetről. Tehát úgy általában a magyar menekültügyi gyakorlatról.

A Helsinki Bizottság mit tud arról az 1291 Magyarországon hivatalosan befogadott, oltalmazott és menekült státust szerzett emberről, akikről Altusz Kristóf helyettes államtitkár Máltán beszélt, és akiknek a léte nagy izgalmat váltott ki a magyar ellenzéki pártokból? Kik ők? Nem lehet, hogy többségükben azonosak azokkal, akiket a legutóbbi időkig naponta ötösével bocsátottak be a tranzitzónákba, hogy ott ismeretlen ütemben elbírálják a kérelmüket?

– Bár feltehetőleg így van, biztosan nem tudhatjuk, mikor és hol léptek be ők Magyarország területére, és azt sem, 2017-ben vagy korábban nyújtották-e be kérelmüket. Egyetlen dologban lehetünk biztosak: hogy 2017-ben 1110‑en kaptak oltalmazott és 106-an menekült státust. A többi 75 személy pedig úgynevezett befogadott, tehát nem részesül védelemben, de valamilyen okból nem lehet visszaküldeni a saját országába. Vagyis ez mindössze annyit jelent, hogy tavaly ennyi pozitív döntés született menedékkérelmet benyújtott személyek ügyében.

Az tudható, hányan vannak ma közülük az országban?

– Erre pontos választ valószínűleg senki nem tud adni.

Akkor mégis mivel magyarázható az ellenzék meglepetése, sőt, izgalma emiatt, az általuk kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés, a médiában mutatkozó tanácstalanság, azok a kicsit komikus diskurzusok, amelyek már-már a rezsim zord külseje mögött rejtőző érzékeny szívről szólnak?

– A világon semmivel. Ezeket a számokat a Bevándorlási Hivatal is minden hónapban közli, ahogyan 2016 eleje óta a Magyar Helsinki Bizottság oldalán is folyamatosan olvashatóak az erről szóló anyagok, magyarul és angolul.

Arról a vélekedésről mit gondol, hogy ezzel a magyar állam voltaképpen eleget tesz a kvóta által támasztott igénynek?

– A kettőnek semmi köze egymáshoz. A kvóta arról szólna, hogy a Görögországban és Olaszországban várakozó emberek közül 1294-nek az ügyét Magyarország bírálja el. Nem ennyi embert kellett volna idehozni, hanem ennyi kérelmet kellett volna megvizsgálnia a magyar hatóságnak...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése