2018. április 17., kedd

AZ EGÉSZ NEMZET SÉRÜL A FIDESZ BŰNEI MIATT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MESTER BARNABÁS
2018.04.17.


Sokan egyszerűen csak „nukleáris opcióként" emlegetik a az Unió 7-es cikkelye szerinti eljárást, mely végén akár Magyarország szavazati jogát is megvonhatják az Európai Tanácsban. De hogyan jutottunk idáig és mire számíthatunk az eljárás végén?

Mint minden nemzetközi szervezet, az Európai Unió is egy minden tagállam által elfogadott és aláírt hivatalos dokumentum alapján működik. Az EU esetében ez az Európai Unióról szóló szerződés – egyfajta működési-magatartási kódex –, mely a Lisszaboni Szerződés 2007-es ratifikálásával lépett jogerőre. A szerződés második cikkelye lefekteti azokat az alapértékeket (emberi méltóság tisztelete, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság), amiket minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. A sokat emlegetett 7-es cikkely pedig azért felelős, hogy legyen mechanizmus az alapértékek betartatására, ha azok bármely országban rendszerszintű fenyegetésnek lennének kitéve. Vagyis, aki nem tartja be a közösen kialakított és elfogadott szabályokat, szankcióra számíthat.

Magyarország az elmúlt nyolc évben gyakorlatilag folyamatosan a 7-es cikkely elindításának szélén táncolt. Először az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása, majd az iPad-en összetákolt, „gránitszilárdságúnak" mondott alaptörvény visszásságai miatt, megint később pedig a CEU elüldözési kísérletének hírére kezdett vészesen fogyni „Brüsszel" türelme. A tolerancia végül 2017 májusára fogyott el, ekkor kérte fel ugyanis az Európai Parlament a vonatkozó szakbizottságot a 7-es cikkely szerinti eljárás megkezdésére. A hónapokon átívelő procedúrát megalapozó jelentést a napokban mutatta be az Európai Parlament állampolgári jogok bizottságában Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő. A szöveg még nem végleges, a becsatolt társbizottsági vélemények azonban előrevetítik: sarkos lesz a végeredmény is.

Az úgynevezett Sargentini-jelentésről (amelyet a Fidesz fantáziadúsan csak „Soros-jelentésnek" nevez) először minden bizonnyal júniusban voksol az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság, majd megszavazása esetén a nyári szünet után kerülhet plenáris szavazásra Strasbourgban. Itt már kétharmados támogatás kell az elfogadásához...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése