2018. augusztus 3., péntek

HARCOS IRODALMI TERÜLETFOGLALÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GÁL MÁRIA
2018.08.02.


A NER meghirdetése óta egyre mélyülnek az árkok magyar és magyar között, Magyarország határain belül és a külhoni magyarság soraiban egyaránt az élet minden területén. Most már az irodalomban is, amely a Fidesz-NER gyarmatosítás legújabb eszközévé vált.

Idetolt Helyőrség címmel jelentetett meg a szlovákiai magyar napilap, az Új Szó egy összeállítást épp a tusványosi nemzetpolitikai kirakattábort megelőző napokban arról, hogy Felvidéken is tervezik az Előretolt Helyőrség (EH) megjelentetését, amely Magyarországon már megjelenik a Mészáros Lőrinc médiabirodalmához tartozó lapok irodalmi-kulturális mellékleteként, 250 ezres példányszámban. A felvidéki magyar irodalom képviselői kifogásolják, hogy a szakma helyi képviselői, a hagyományos irodalmi műhelyek teljes mellőzésével történik mindez, holott felvidéken is van hagyománya, kerete is a tehetséggondozásnak, a fiatal írók támogatásának. 

A közösségi médián keresztül szivárgott ki, hogy az EH mellékletet mögött álló budapesti íróakadémia, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft (KMTG) Hodossy Gyula, a Lilium Aurum Könyvkiadó igazgatójával tárgyal a szlovákiai változat szerkesztéséről. A lapnak nyilatkozva Beke Zsolt kritikus, a dunszt.sk kulturális portál főszerkesztője úgy fogalmazott, „Sajnos az Előretolt Helyőrség mostani megjelenése nélkülözi az iróniát, inkább egy harcos területfoglalást jelez, ahol a legfőbb gyarmatosító fegyver a pénz. Magyarországon ez a jelenség felforgatta az irodalmi életet a túlfinanszírozással, a szakmaiatlansággal, a személyi ellentétek elmélyítésével. Mindennek exportálása a határon túli magyaroknak az ottani közösségekre sem lesz jó hatással”. 

Az export azonban múlt héten megkezdődött. A tusványosi táborban mutatták be az első erdélyi mellékletet, amely először a több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és az erdélyi magyar média egyik legnézettebb hírportálját (szekelyhon.ro) működtető, a magyar kormányközeli és kormányzati pénzből felvásárolt és fenntartott Udvarhelyi Kiadó napilapjaiban jelent meg. „Természetesen” minden előzetes egyeztetés és vita nélkül. Nem keresték meg sem az Erdélyi Magyar Írók Ligáját, sem a nagyhagyományú erdélyi irodalmi-kulturális műhelyeket. Amint az egyik intézményvezető fogalmazott megkeresésünkre, „nem volt rá szükségük, hiszen az erdélyi melléklet szerkesztőségét össze lehetett rakni KMTG-tagokból: Sántha Attila, Bálint Tamás, Muszka Sándor, Varga Melinda. Onnantól, hogy az erdélyi sajtó nagyobbik része már ennek a tulajdonosi struktúrának volt a része, az, hogy most megjelent az erdélyi EH-melléklet, egyszerűen végrehajtható lépés volt”. Nem keményvonalas-kultúrharcos amúgy ez az első melléklet. Inkább promóciós felület a KMTG-szerzőknek. És Kányádit használják legitimációs ikonnak, tette hozzá. 

A felvidéki EH-nyomulás ellen többször felszólaló Beke Zsoltot megkérdeztük immár az erdélyi melléklet megjelenése után, annak ismeretében, miért tartja károsnak a kezdeményezést? Konkrétan mire gondolt, amikor szakmaiatlanságot emleget? „Ahogy a magyarországi példából láthattuk, az EH és a KMTG nem a párbeszédet tartja az eredmény elérése legfontosabb eszközének. Kormányzati támogatással a korábban jó működő szakmai szervezeteket hátrányos helyzetbe hozta, a szakmát megosztotta. Az EH szlovákiai megjelenése ennek az észjárásnak az átemelése a „szlovmagy” irodalmi életbe, tulajdonképpen a meglévő magyarországi kétosztatúság határon túli magyarok számára történő exportálásának egy újabb lépcsőfoka. A szakmaiatlanság szerintem abban nyilvánul meg, hogy nem a szakmai, hanem politikai szempontokat vesz figyelembe mindkét projekt (a tehetséggondozó valamint az íróakadémia). Nem azt mondom, hogy csupa tehetségtelen szerző kapcsolódik hozzájuk, ilyenek vannak mindenhol, hanem hogy a politikai kurzus beleszól szakmai kérdésekbe. Nézzük meg például a csoporthoz tartozó Magyar Idők "szakmai" felvetéseit „ válaszolta felvetésünkre a felvidéki kritikus. 

Erdélyi forrásunk szerint az Előretolt Helyőrség kiterjesztése határon túlra, Erdélyre, maga a KMTG létrehozása annak a politikai folyamatnak a szerves része, amelynek eredményeként a Fidesz meghódította az erdélyi magyarságot. Nehéz azt eldönteni, hogy az EH az irodalom lenyúlásának, kisajátításának a végső terméke vagy a kezdete. „Az irodalom jellegéből adódóan totális lenyúlásra nincs mód, egy Ceausescu- és Kádár-rendszer tapasztalatával a hátunk mögött ebben azért lehet bízni”, mondta az erdélyi író. Hozzátette, az, hogy a határon túli területek közül leghamarabb és legkönnyebben Erdélyben tudott megjelenni a melléklet nem véletlen, mert a NER-ben fontos szerepet játszó kultúrtényezők közt történetesen sok az erdélyi, ezért könnyebb volt a kivitelezés.

Ez az hangsúlyozott erdélyi jelenlét, amit elsősorban Szőcs Géza és az Előretolt Helyőrség vezetője, a Magyar Idők napilap kulturális rovatvezetőjeként is dolgozó költő, Orbán János Dénes neve fémjelez, amint várható is volt, kezdettől nem kívánt mellékszálat is adott a vitának. Mára pedig odáig „fajult a helyzet”, hogy az Orbán-rezsim korábbi kulturális államtitkára, költő, író a tusványosi táborban úgy próbálta fékezni a kultúrharc szükségességét , „a politikai kétharmadhoz kulturális kétharmadot” sürgető Orbánt, hogy azt mondta „ "Nem tudom, hogy miben szocializálódtatok Erdélyben, de ne menjünk ebbe az irányba könyörgöm, az anyaországban!" .

A kultúrharc a projekt kezdetétől körvonalazódott, hiszen Orbán János Dénes az irodalomban szerinte uralkodó polkorrektséget, és azt hirdette, hogy „Magyarországon ismét cenzúra van, és ezt a cenzúrát ezúttal nem valamiféle hatalom erőlteti az írókra, hanem az irodalmi szakma önként húzta magára.”, majd arról írt és beszélt, hogy „visszavesszük az irodalmunkat”. Erre tette fel a koronát, erről az egyértelmű tendenciáról rántotta le a leplet Schmidt Mária kutatási igazgatójának, Békési Mártonnak a kijelentése, miszerint „Új konzervatív, kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon. Az első lépés, hogy a vállaltan populista, jobboldali, nemzeti közeg dekolonizálja saját gondolkodását, szabaduljon meg azoktól a sablontól, hogy például az Esterházy a jó író, a liberális közegnek kell megfelelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír.” Az Előretolt Helyőrség vezetője ezt követően, igencsak érzékeny pillanatban tört lándzsát a székelyföldi táborban is amellett, hogy a Fidesz kétharmados győzelme a „kulturális rendszerváltásra” is felhatalmazást adott...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése