2018. szeptember 12., szerda

AZ ÖRÖKKÉ TARTÓ HÁBORÚ: 2001. SZEPTEMBER 11. ÁRNYÉKA

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2018.09.12.


Tizenhét éve, 2001. szeptember 11-én történt a valaha volt legsúlyosabb terrortámadás az Amerikai Egyesült Államok területén. Unásig ismert történet. Bizonyára sokan emlékeznek a feszült pillanatokra a tévé előtt: repülőgépek, a lángoló Világkereskedelmi Központ, dráma és halál. A támadás átformálta a világot, az USA meghirdette a valószínűleg soha véget nem érő terrorellenes háborút, amely külpolitikájának a mai napig meghatározó eleme, hatásait pedig mindnyájan bőrünkön érezhetjük, hisz’ a terrorellenes hisztéria azóta – persze a közelmúlt eseményeitől sem függetlenül – mindennapjaink része.

A támadás után nem sokkal meghirdetett terrorellenes háború keretében az USA számos országban hajtott végre intervenciót a véget nem érő harc jegyében. Ezek sikeressége megkérdőjelezhető, miképp erősen kétséges az is, hogy hozzájárultak-e a helyi lakosság jólétéhez, de még az sem biztos, hogy Amerika biztonsága szempontjából jótékony volt a hatásuk.

Az amerikai hadiipar azonban minden kétséget kizáróan hatalmasat kaszált a globális csendőrösdiből, és nem látszik a nyerő széria vége.

A harcok, amelyeket a szerencsétlenebb periféria-országokban vívnak halottak – nagyrészt civil áldozatok
mellett elesett katonák – millióit termelik ki, tízmilliók kénytelenek a háború és az azzal járó lehetetlen helyzetek miatt elhagyni otthonukat – egy részük pedig Európa kapui előtt hal meg – és egész vidékek válnak élhetetlenné, társadalmak hullanak szét a föld-levegő rakéták és az improvizált bombák tüzében.

Mindezen kétes eredmények eléréséhez az Egyesült Államok hadserege rengeteg hadianyagot használ el a terrorellenes háború keretében, ide értve a kilőtt töltényektől kezdve a tankokon és harci repülőkön keresztül a kompjútervezérelt szárnyasbombákig minden harceszközt, amely amortizálódik vagy megsemmisül használat közben – nem is beszélve a patikai állapotban az ellenség kezére került haditechnikáról, amelynek kiiktatására még több hadianyagot kell azután elhasználni.

Hatalmas üzletet jelent ez az amerikai hadiiparnak. A statisztikák szerint az USA katonai költései 2000 és 2011 között nagyjából lineárisan emelkedtek 301 milliárdról 711 milliárd dollárra, majd némi visszaesést követően, egy 2015-ös, hatszázmilliárd dollár alatti mélypont óta ismét emelkednek. Ez persze nem mind hadiipari kiadás, ebben benne van a dzsipek üzemanyagától (már ha épp fizetnek érte az aktuálisan megszállt országban) a katonák zsoldjáig minden. Azonban nem csupán abból húz hasznot az amerikai hadiipar ha az USA háborúzik – jó pénzt hoz a konyhára más országok felfegyverzése is.

Miután nem létező tömegpusztító fegyverei miatt 2003-ban megszállta, az Egyesült Államok hadserege egészen 2011-ig folytatott hadműveleteket Irak területén a tartós béke és persze a zavartalan olajkitermelés elérése érdekében. Ennek fényében 2005-ben nem túl meglepő módon Amerika-barát átmeneti kormány állt fel, amelynek külpolitikai irányultsága a 2006-os választások után sem változott, így egyértelmű volt hogy a teljesen újjászervezendő hadsereg is amerikai beszállítóktól fog fegyverrendszereket vásárolni.

Bár hadseregét végül különböző ad-hoc jellegű beszerzések miatt meglehetősen változatos forrásokból építette újjá, 2005 óta csak sikerült rásózni Irakra több, mint huszonkétmilliárd dollár értékű amerikai haditechnikát, ennek nagy részét az iraki állam fizette – magyarán a nyugatra olcsón eladott olajból befolyó pénzből nyugatról vett fegyvereket, hogy biztosíthassa a nyugati érdekszférába tartozó olajkitermelés zavartalanságát. A fegyverek között vannak harci repülőgépek, nehéz harckocsik, helikopterek és szállítórepülők, valamint az üzemeltetésükhöz szükséges alkatrészek, kiegészítők, lövedékek, miegymás...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése