FABOTKA

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2017.03.04.

Javában megy a készülődés a 2018-as parlamenti választásokra, aminek egyik szála az MSZP-s Botka László miniszterelnök-jelölt tárgyalása a baloldali ellenzéki pártok vezetőivel, így az LMP-vel is. Ezen a héten került a nyilvánosságra az, hogy Botka egy „visszautasíthatatlan” ajánlatot tett a párt számára. Eszerint a budapesti körzetek felét, Pest megyében bármelyik körzetet, a közös listán a harmadik helyet kínálta fel. Ez tényleg nagyvonalú ajánlat, ami azonban sajnos sok súlyos taktikai hibát rejt magában.

Az első ilyen hiba az, hogy egyáltalán felajánlott ilyen lehetőséget. Az MSZP ma már úgy beszél a 2018-as választásról, mintha azt megnyerte volna, és kész tényként kezeli a kormányváltást. Megértem én azt, hogy kifelé mutatnia kell az eltökéltséget, a magabiztosságot, az erőt, hiszen ha ezt nem teszi, akkor talán a választói sem hisznek majd abban. De ennek a tényezőnek van egy negatív oldala is, amit a valóság is alátámaszt: a választók azt gondolhatják, hogy azért akar szövetségre lépni velük, mert ez feltétlenül szükséges a kormányváltáshoz. Egy párt esetében az a természetes dolog, hogy ha megteheti, akkor egyedül indul el a választáson, mert érzi, hogy nagy valószínűséggel meg is nyeri azt. Egy közös indulásnál ugyanis már eleve kompromisszumot kell kötni a koalíciós társsal, vagy társakkal a politikai célokat illetően, tehát a párt saját politikai céljai csak részben fognak teljesülni egy választási győzelem esetén.

Egy igazán nagy tömegpárt, mint például a Fidesz, nem hívja koalíciós társnak a Jobbikot, és nem azért nem teszi ezt, mert tudja azt, hogy az ajánlatát úgysem fogadná el a Jobbik, hiszen az utóbbi párt éppen a Fideszt akarja egyedül leváltani. A Fidesz azért teszi ezt, mert tudja, de legalábbis nagy valószínűséggel sejti azt, hogy meg fogja nyerni a következő választást. Ha egy párt önállóan indul a választáson, annak egyik oka nyilván lehet az is, hogy nem talált magának koalíciós partnert, de a másik ok viszont az lehet, hogy nincs is rá szüksége. Tehát az önálló indulás egyfajta erőt és magabiztosságot is mutathat, ami most az MSZP-nél hiányzik. Ha én egyrészt kijelentem azt, hogy megnyerem a választást, akkor ha nem akarok ellentmondásba keveredni önmagammal, akkor ahhoz nem keresek koalíciós társat. A valóságos helyzet viszont az, hogy mivel az MSZP korábban visszautasította a DK-val való közös indulás lehetőségét, most a DK 5-8%-os támogatottságát kívánja pótolni. Elvileg okos gondolat lenne ez, de sajnos több sebből vérzik...

ITT OLVASHATÓ