AZ ÁLLAMFŐ ÉS A KORMÁNYZÁS

168 ÓRA
Szerző: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2020.05.27. 

Kormányzaton a központi állami szervek azon rendszerét értjük, amely a kormányzást végzi, kormányzásnak pedig azt a tevékenységet nevezzük, amelyet ez az intézményrendszer ellát, úgyhogy nincsenek könnyű helyzetben azok, akik meg akarják ragadni e fogalompárt. Vannak, akik szerint az állam valamennyi tevékenysége kormányzás, és akadnak olyanok is, akik szerint ez a tevékenység csak a kormányra tartozik.

Talán helyes, ha ebben a kérdésben köztes álláspontot foglalunk el, és leszögezzük, hogy a kormányzat több a kormánynál, de kevesebb az állam egészénél, vagyis a kormányzást a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom közül nemcsak a második végzi, hanem az első kettő együtt is, de a harmadik semmiképp.

Csakhogy amennyiben a kormányzati rendszer parlamentáris – és nem elnöki vagy másmilyen –, akkor a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között (vagy inkább fölött) van még egy tényező: az állam egészének feje, vagyis az államfő.

Ez nem azt jelenti, hogy az államfő része lenne a kormányzatnak, még kevésbé azt, hogy ő maga kormányzást végezne, de azt igenis jelenti, hogy a kormányzat szervei sok esetben rajta keresztül lépnek alkotmányos kapcsolatba egymással.

Hogy csak két fontos jogkört említsünk: szerencsésebb parlamentáris rendszerű országokban az államfő nevezi ki a miniszterelnököt és oszlathatja fel a parlamentet, de az előbbit a parlament többségére való tekintettel, az utóbbit pedig a kormányfő indítványára teszi. Nálunk mindenesetre e két államfői jogkör közül egy sem jöhet szóba; az első papíron sincs, a második pedig a gyakorlatban nem létezik. (Mint tudvalevő, Magyarország nem tartozik a szerencsésebb parlamentáris rendszerű országok közé, annak ellenére, hogy parlamentáris hagyományai európai összehasonlításban is nagyon jelentősek.)

ITT OLVASHATÓ