AZ ALKOTMÁNYOZÁS ÚTJAI - AZ ALAPTÖRVÉNY LEVÁLTÁSA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: RÓZSA PÉTER GYÖRGY–SZENTPÉTERI NAGY RICHARD
2021.11.26.

Korábbi három írásunkban egy jövendő alkotmányozás legális előfeltételeiről szólván először Vörös Imre bátor koncepcióját bíráltuk (Kiutak az Alaptörvényből, ÉS, 2021/32., aug. 13.), majd a tárgyban született szépszámú hozzászólást kritizáltunk (Az Alaptörvény zsákutcái, ÉS, 2021/36., szept. 10.), végül a hatályos Alaptörvény kívánatos delegitimálásának megtervezésére tettünk javaslatot (Az Alaptörvény hitele, ÉS, 2021/41., okt. 15.). Adósak maradtunk ugyanakkor a kettős alkotmányozás második pilléréről, vagyis a majdani új alkotmány létrehozásának menetrendjéről szóló vita értékelésével és a folyamatra vonatkozó javaslatunk ismertetésével, ezért jelen írásunkban – e cikksorozat lezárásaképpen – az eme alkotmányozás szükségszerűen kiépítendő intézményi alapjairól szóló diskurzushoz igyekszünk szempontokat adni. Hálánkat fejezzük ki e lapnak, amiért korábbi szövegeinknek helyet adott, és tisztelettel adózunk azon missziójának, mellyel a diskurzust előmozdítja, társadalmi célokat szolgálván. Az egyre terebélyesedő vita legfontosabb írásai közül jó néhány ugyanis e lapban jelent meg, és a másutt megjelent hozzászólásokra is több írás az ÉS-ben reflektált.

Az említett kontribúciók közül kiemelkedik Fleck Zoltán már-már bibói nívójú esszéje (Az uralkodó jogászi kultúra sivársága, Mozgó Világ, 2021 novembere), amely méltán kárhoztatja a kortárs magyar jogászi gondolkodást, a legalista nézetek korlátosságát és a jogászi szellem bátortalanságát, s ezzel a kritikával – alapvetően legalista álláspontunk ellenére – magunk is tudunk azonosulni. Ugyancsak jelentős hozzájárulás a vitához Majtényi László e lapban közölt újabb írása, továbbá Jakab András interjúja is, illetve az ennek nyomán kitört véleménycsere Jakab András és Vörös Imre között. A vita bázisán túllendülve értékelhető fontosnak Tóth Gábor Attila komoly javaslata, és megfontolandók Karsai Dániel ezzel szembeni érvei. Hasznosan gazdagította az eszmecserét a Népszava számos cikke is, és ugyancsak figyelmet érdemel Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs írása e tárgyban. Ezen megszólalásokra konkrét hivatkozásokkal térünk vissza jelen írásunk végén.

E hozzájárulások mellett mindazonáltal az országossá nőtt diszkusszió számtalan, már-már számbavehetetetlen elképzelést hozott felszínre interjúk, kommentek, médiabeszélgetések és újságcikkek formájában, részben vagy egészben kapcsolódva az eredeti koncepcióhoz. Ezek ismeretében összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Vörös Imre legújabb fellépése óta kibontakozó vita az utóbbi hetekben kiszélesedvén immáron végre elérte az alkotmányjogász-közösséget, ezúttal már a legnevesebb jogtudósokat is megszólalásra késztetve. Mi több, a probléma a politikai szférában is elsőrangú beszédtémává vált, egyre-másra rendezett vitafórumok tárgya lett, és további megszólalók reagálását váltotta ki szóban és írásban egyaránt, olyannyira, hogy mostanra már sokkal inkább a bőség zavarával, semmint az érdektelenséggel kell megküzdenünk. A hatalmasra duzzadt anyag feldolgozását és értékelését mindazonáltal megkönnyíti, hogy a vitatkozó felek – sajátos módon – alig-alig reflektálnak egymás gondolataira, és többnyire a saját (sokszor jól ismert) nézeteiket hangoztatják mások véleményének valóságos ismerete nélkül, mintha nem is olvastak volna a tárgyban mást, csak saját cikkeiket. E jelenségnek annyi előnye ugyanakkor kétségkívül van, hogy az eltérő, szétszaladó véleményeket nem kell összegereblyézni, pláne összebékíteni, hiszen eleve elbeszélnek egymás mellett, ami egy publicisztikai vagy tudományos diszkussziónak ártani nem árt, de egy majdani alkotmányozásnak kevéssé használ. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a megfogalmazott ötletek és a javasolt megoldások számos esetben megalapozatlan vagy átgondolatlan forrásokból származnak, és jelentős részükben legfeljebb arra alkalmasak, hogy a publicitást szolgálják, de arra nem, hogy az alkotmányozást előmozdítsák vagy segítsék, azt kívánhatjuk, hogy a megszólalási kényszerek elmúlta után egyszer majd hasznos elképzelések is napvilágot láthassanak a közbeszéd színes fórumain...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/47. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/47. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)