2022. március 28., hétfő

MÁR HATÁLYOS A DIKTATÚRA JOGA

NÉPSZAVA
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2022.03.28.


Az április 3-i választáson mi döntünk arról, hogy Magyarország jövője a „Nyugat vagy Kelet”, a „demokrácia vagy diktatúra”, az „Európai Unió vagy az Orosz Föderáció”, a „néphatalom vagy a hatalmat szolgáló nép” lesz. Döntünk arról is, hogy a „béke vagy háború”, a „tudás vagy lopás”, a „sokak Magyarországa vagy kevesek hatalma”, az „érzékenység vagy gátlástalanság”, a „demokratikus jövő vagy Orbán és Putyin szövetsége” útjára lépünk.


A sort még nagyon hosszan lehetne folytatni, de feltűnhet, hogy egy különösen fontos párosítás biztosan hiányzik. És igazuk van! A „jogállam vagy az orbáni önkény állama” hiányzó szópár nem a feledékenységem okán maradt ki, hanem azért, mert ma mindkettő egyszerre része a mindennapjainknak, ezzel szétzilálva a jogbiztonságunkat.

A ma hatályos jogrendszerben, így a bírói döntésekben is, mint egy rákos daganat, úgy burjánzik a diktatúra joga. Elvileg ez lehetetlen lenne az Európai Unió egyik tagállamában, de mégsem az! Az Orbán önkényét kiszolgáló jogászoknak, bíróknak, ügyvédeknek sokáig okozott gondot az Unió azon elvárása, hogy a tagállami alkotmányoknak kötelezően tartalmazniuk kell az emberi jogok egyezményében leírt jogok elsőbbségét, amely jogok elvben kizárják a diktatúrák számára nélkülözhetetlen, a hatalmat gyakorlók jogi felhatalmazásainak beillesztését az ország alkotmányába. Az esküiket megszegő orbáni jogászok 2013-ban, az Alaptörvény negyedik módosításakor egy „különleges megoldást” találtak Orbán számára. Az Alaptörvénybe emeltek egy új, az Alkotmánybíróság működését korlátozó szabályt (24. cikk, 5. bekezdés), mely szerint: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.”

Az új szabály azt jelenti, hogy az Alaptörvényben foglaltakat addig egyedül felügyelni jogosult Alkotmánybíróságtól magában az Alaptörvényben vették el azt a jogot, hogy az Alaptörvény módosítása, kiegészítése esetén megvizsgálhassa, hogy az új előírás nem ütközik-e valamely, már korábban az Alaptörvénybe foglalt másik alapjoggal.

2013-tól az Alkotmánybíróság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az új „orbáni kiegészítés” megszavazásakor meg volt-e a kellő parlamenti szavazat. Ez tette lehetővé azt a példátlan jogalkotást, hogy az Alaptörvényben egyszerre két államforma (a demokratikus jogállam és a diktatúra) jogszabályai is helyet kaphassanak. Tudományos munkám során már bemutattam, hogy egy ellenzéki választási siker esetén létezik jogállami megoldás a kettősség feloldására, de ma ilyen a hatályos Alaptörvény.

E kettősség miatt állíthatom, hogy a diktatúra gyakorlásához nélkülözhetetlen jogszabályok többsége, amelyek alkalmasak arra is, hogy Magyarország állami berendezkedését már most is diktatúraként jellemezzünk, mára szervesen beépültek a jogrendszerünkbe...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.