2017. december 29., péntek

NEM LESZ ÚJABB

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2017.12.20.


A jelenlegi helyzet egy sokszínű demokrácia, ahol a sajtó sokszínűsége egy-egy sajtótájékoztató kérdéseinek sokszínűségéből is megnyilvánul és én ezt egy üd­vözlendő demokratikus vívmánynak tartom, amelyet ma egyébként az alkot­mány is a sajtószabadság és a sajtó sokszínűsége és a sokszínű tájékoztatás je­gyében védelmez és óv.” A Fidesz frakcióvezetőjének sikerült ebbe a mondatba a „sokszínű” szót hat különböző ponton beillesztenie, ami kétségkívül szép teljesít­mény, bár az adott esetben nem sok értelme van.

Először is a médiával összefüggésben a „sokszínű” jelző önmagában véve keveset mond. A papagáj is sokszínű, viszont – ahogy erre Nagy Lajos éleselméjűen rá­mutat – „ha csakugyan tud is beszélni, minden tudománya ennyi szokott lenni: »maga szamár!« Ezt akkor mondja, ha embert lát; az erdei papagáj ezt nem mondja, csak gondolja.”

Másodszor: a sajtótájékoztatón, ahol ez az egész elhangzott, egy törvényesen mű­ködő politikai párt beszántása került szóba, az illető frakcióvezető pedig mély hu­manizmustól átitatott kijelentéssel örvendeztette meg a nagyérdeműt. Amennyi­ben a Jobbik adományért fordul a Fideszhez avval a céllal, hogy a Fidesz által szá­mára kieszközölt büntetést befizesse, akkor a Fidesz illetékes testületei ezt majd megfontolják. Nem állítjuk, hogy ez a legpofátlanabb mondat, amely magyar poli­tikus szájából valaha is kijött, hiszen ezer év az mégiscsak ezer év, és dicső eleink se voltak éppen macskajancsik, mindamellett G. G. ott van valahol a legnagyob­bak között.

Melyik rendszerben volt jobb élni, a kádári diktatúrában vagy most – kérdezte egy újságíró, ahelyett, hogy a föntiek elhangzása után összeszedte volna a motyó­ját, és kollégáival együtt elhagyta volna a helyszínt (ha már elkövették azt a hibát, hogy egyáltalán odamentek), erre válaszként hangzott el az első bekezdésben idé­zett és a maga módján kétségkívül parádés mondat, kiegészítve azzal, hogy „ez szerintem egy előrelépés a Kádár-rendszerhez képest, amikor esetleg börtönnel fenyegették az újságírókat”.

G. G. a rendszerváltás idején még az alsó tagozatba járt, talán ezért nem érzi, hogy az „előrelépés a Kádár-rendszerhez képest” kifejezés nem igazán szívderítő. ’89‑ben nem arról volt szó, hogy továbblépünk, hanem arról, hogy létrehozzunk valami mást, aminek a Kádár-rendszerhez egyáltalán semmifajta köze nincs. Nai­vitás volt, ma már tudjuk, evvel együtt nehéz volna örülni annak, hogy a Moszk­vából irányított bársonyos diktatúrát a Felcsútról irányított tyúkszaros diktatúra váltotta fel, a kettő között ugyanis az a legfőbb különbség, hogy előbbiben a sajtó napi gyakoriságú direktívákat nem kapott...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.