Szerző: ÉS
2021.07.02.
Váncsa István: Te tetted ezt, Jolán
I N T E R J Ú
Hegedűs Claudia: „A harmadik regényem kulcsfigurája magyar lesz!”
Beszélgetés Richard Osmannel
K R I T I K A
Wagner István: Orosz impresszionisták
(Impressionismus in Russland – Aufbruch zur Avantgarde, Museum Frieder Burda, Baden-Baden, újra megtekinthető augusztus 15-ig, a honlapon [www.museum-frieder-burda.de] a kurátornő nonstop tárlatvezetésével.)Tovább
Széplaky Gerda: A pusztulás szépsége
(Gálhidy Péter: Natura morta, Budapest Galéria. A kiállítás július 11-ig tekinthető meg.)Tovább
György Péter: Sátoraljaújhely: a múzeum
(Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely)Tovább
Báron György: Pufók ufók
(Űrpiknik. Magyar film. Rendező: Badits Ákos)
Nincs az a pitch-fórum, amelyen ezt a filmtervet ne fogadná vastaps, rendben van így. Különösen, ha az író a laza blogger, az elragadó Rumbarumbamm szerzője, Benedek Ágota, a rendező pedig Badits Ákos, aki eddigi munkáiban bizonyította azt a fajta vizionárius tehetséget, amely egy ilyesfajta történethez szükségeltetik.Tovább
Végső Zoltán: Bartók és Ellis nyomában
(Vas Bence & Big Band: overture at al. – szerzői kiadás, 2020)
Azt hiszem, arra születni kell, hogy 14-ben, 15-ben, 6-ban, 7-ben és ezeknek az értékeknek a különféle sodró váltakozású lüktetésében írjon valaki magától értetődően gördülő darabokat, és nagyon úgy tűnik, ez Vas Bencének igencsak jól megy. A zenekar előadása fantasztikus: a kompozíciók hallásra is nagyon nehezek, tényleg sok múlik azon, hogy a közreműködő 24 zenész – a big band minden szekciójával – a tehetséggel párosuló koncentrációt nem fojtja bele a technikai megvalósíthatóság kérdéseibe, hanem a felmerülő zenei problémákat a zeneiség szem előtt tartásával igyekszik megoldani.Tovább
Gergics Enikő: Férfivilág
(Harold Pinter: Hazatérés, r.: Ascher Tamás, Miskolci Nemzeti Színház, június 26.)
A Hazatérés annyiból még kíméletesebb is a nézőhöz, hogy legalább jól átláthatóan két, közérdeklődésre többnyire számot tartó témával foglalkozik: a hatalomgyakorlással és a szexszel. Miskolcon Ascher Tamás rendezése továbbá az abszurdra adott válasz gyanánt, az értelmezési kísérletek közben kialakuló kínos nyugtalanság alternatívájaként sűrűn felkínálja a röhögést is a nézőnek.Tovább
Fáy Miklós: Az egyetlen Carmen felé
(Bizet: Carmen – Margitszigeti Színház, június 25.)
Carmen csak egy a lányok közül, tetovált nő, nincs körülötte semmi romantikus, semmi ördögi, dohánygyári munkásnő, aki keresetét részint csempészettel, részint talán szexuális szolgáltatásokkal egészíti ki. A baj az, hogy ha carmentelenítik a Carment, akkor nem teljesen világos, hogy miről szól a történet. Talán Don Joséról, aki majdnem bele tud simulni a katonaság arctalanságába, pitypang a mezőn, akit mégis lelegel a bika. De milyen bika?Tovább
Torma Tamás: Lechner vissza és előre
(A 107 éve meghalt Lechner és épületei)
Hivatalos mesteriskolát nem indíthatott, így előadásokat tartott, cikkeket írt, leginkább pedig törzshelyén, az Andrássy úti Japán kávéházban terjesztette nézeteit. És az építészek mellett festők, szobrászok és más lézengő ritterek hallgatták Szinyei Merse mellett a másik koronázatlan helyi törzsfőnököt. Papszi – mert egy ilyen egyéniségnek beceneve van – szívesen politizált is (a nemzeti függetlenség talaján = változatosan tudta szidni Tisza miniszterelnököt), és közben azért tekintetével figyelmesen követte az arra sétáló hölgyek alakját.Tovább
Siba Antal: Futballról, olimpiáról
(Világtornák a televízióban)
Ami a magyar csapat szereplését illeti, egyetlen rossz szó, egyetlen negatív elem nem jött elő a közvetítések során. Minden meccsünk után vastaps illette a játékosainkat, de hát alighanem ez sem ilyen egyszerű. Halálcsoportba kerültünk – hallottuk a torna előtt, után, és hát ez bizonyosan így volt, de mindent egybevetve a csoport utolsó helyén végeztünk, nem vitásan három remek meccset játszva.Tovább
Zelei Dávid: A mexikói troll meg a migráns mutánsok
Mario Bellatin: Jacobo, a mutáns. Fordította Miklós Laura. Sonora Kiadó, Siklós, 2021, 152 oldal, 2400 Ft
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a tavaly hatvanéves mexikói-perui Mario Bellatin a kortárs latin-amerikai irodalom egyik legnagyobb trollja. Hosszas interjúkban ecseteli kedvenc szerzője, Shiki Nagaoka kiválóságát, és fotókkal ellátott (!) könyvet is ír róla – miközben Shiki Nagaoka természetesen nem létezik. Esszét ír az argentin La Naciónba Kavabata Jaszunari tiszteletére – melynek minden egyes mondatát a saját műveiről szóló kritikákból vágja ki. Egy irodalmi fesztiválra pedig, melynek központi témája a jelenlét, egy álruhába bújtatott, csuklyás argentin írót küld maga helyett, akit aztán messengeren instruál. És ez még csak néhány példa Báder Petra úttörő bellatinológiai kutatásaiból (Mario Bellatin: szövegen innen és túl, 1749.hu, 2020. december16.) – a sort ugyanis még hosszan lehetne folytatni.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Bárdos Judit: Ex libris
Zalán Vince: Kalandozások
Kelecsényi László: A popsipecsételő
Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz
Végkiárusítás
Kelemen Ágnes Katalin: Nincs menedék
Jean Ziegler: Leszbosz, Európa szégyene. Fordította Piróth Attila. Théâtre le Levain és Le Monde Diplomatique, Bègles–Budapest, 2021, 152 oldal, 2500 Ft
A tanúságtétel mellett Ziegler írása szégyenkezésre felhívó pamflet is. Ziegler mélyen hisz a szégyen erejében. Nem hadseregek tartatják be az emberi jogi nyilatkozatokat, hanem az, hogyha elég sokan tulajdonítunk nekik erkölcsi érvényt ahhoz, hogy megszegőiket tömegek részéről sújtja megvetés, ami szégyent vált ki belőlük. Ennek előfeltétele, hogy egy kritikus tömeg átlássa, hogy az ő képviseletükre hivatott politikusok semmibe veszik az értékeket, amelyek képviseletével megbíztuk őket. Az unió mindent elkövet, hogy minél kevesebben tudjanak partot érni és menedékkérelmet benyújtani, miközben az emberi jogok egyetemes nyilatkozata kimondja, hogy minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni.Tovább
Melhardt Gergő: Arany-séta
Vaderna Gábor: Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány. Reciti Kiadó, Budapest, 2020, 260 oldal, a BTK Irodalomtudományi Intézet ingyenesen letölthető kiadványa
A kiindulópont a nagyszalontai Arany János Múzeum 2017-ben felavatott új állandó kiállításának megalkotása, melynek a szerző volt a kurátora. A Honnan és hová? így a tárlat létrehozásának háttérdokumentumaként is olvasható: fejezeteinek beosztása is a múzeumnak helyet adó Csonka torony emeletein berendezett termek koncepcióját követi. (Egy helyen a szöveg magára is a „séta” szóval utal!) A bevezető, a kezdeti Arany-kultuszt tárgyaló, adatgazdag és a további olvasáshoz kedvet ébresztő első fejezet után Nagyszalonta saját önreprezentációs hagyományairól olvashatunk; arról, hogy a város története és önmagára vetett tekintete hogyan fonódott össze a kezdetektől Arany János kultuszával; és arról, hogy az új kiállítás hogyan írja bele magát tudatosan a hagyomány mindeme rétegeibe.Tovább
Erdős László: Állati érzelmek
Frans de Waal: Mama utolsó ölelése. Fordította Sóskuthy György. Park Kiadó, Budapest, 2021, 371 oldal, 4999 Ft
Frans de Waal új könyvének nagy érdeme, hogy a szerző a záró fejezetben a téma etikai vonatkozásait is tárgyalja. Ha tudjuk, hogy az állatoknak gazdag érzelmi élete van, és hozzánk hasonlóan képesek fájdalmat és örömet érezni, tudnak boldogok vagy boldogtalanok lenni, akkor hogyan kárhoztathatjuk őket arra, hogy különféle laboratóriumokban és a nagyüzemi állattartás foglyaiként szűk ketrecekben, magányosan tengessék életüket?Tovább
„Létezik egy másik Magyarország”
Válogatás a Hol lakik a gyűlölet? című antológia holland és flamand kritikáiból
Alföldy Mari és Viacheslav Sereda (szerk.): Waar woont de haat? Kritische stemmen uit de Hongaarse literatuur. [Hol lakik a gyűlölet? Kritikai hangok a magyar irodalomból]. A kötet írásait magyarból hollandra fordította Alföldy Mari, Jannet Bosselaar, Rebekka Hermán Mostert, Henry Kammer, Antje Koelewijn, Frans van Nes, Cora-Lisa Sütő, Rob Visser és Rogier van der Wal. Jurgen Maas Kiadó, Amsterdam, 2020, 239 oldal, € 19,95
Nem csak egy Magyarország van. Nem földrajzi, hanem kulturális értelemben. Van Orbán Magyarországa, mely az euroszkepszis és a konzervativizmus erős vára, egy „illiberális” állam, ahol a másik ellenségnek számít. Erről a Magyarországról Hollandiában eleget hallani. Ám, ha egy ország mind földrajzilag, mind kulturálisan olyan messze van, akkor a lakosság mindennapi életét és a kevésbé látható értelmiségi réteg másféle hangját nagyrészt háttérbe szorítják az egyoldalú média hírei. Pedig igenis létezik egy másik Magyarország: Esterházy Péter, Bartók Béla és Radnóti Miklós Magyarországa.
I R O D A L O M
Tovább
Karacs Andrea: halmazállapot
Tovább
Karacs Andrea: hagyom
Tovább
Karacs Andrea: jöttem
Tovább
Lanczkor Gábor: A hatöles út
Tovább
Wirth Imre: Zengő asztalok árnyékában
Tovább
Benedek Szabolcs: A kefe sörtéi
A kertben ültek, nagyjából félúton a ház hátsó fertálya és a medence között. A tuják pont megfelelő árnyékot adtak ahhoz, hogy ne tűzzön a fejükre a nap, de közben élvezhessék is a kora esti langymeleget. Miközben Kelement hallgatta, Rónainak az járt az eszében, hogy mennyire hiányzott már ez az egész. Mármint üldögélni a szabadban. Persze ez Kelemennek nem újdonság, ő a karanténidőszak előtt is így csinálta: amikor kedve szottyant, kitelepedett valamelyik dizájnos, föltehetően – Rónai észrevétlenül végigsimította az oldalát – bambuszból készült székre egy telefonnal meg egy laptoppal, és innét nyomatta a dolgokat. Neki viszont tök más a belvárosból home office-ozni, ott legföljebb a gang jöhet szóba, ahol viszont folyton a szomszédok kíváncsi pillantásainak kereszttüzében lenne, és sokan direkt azért járnának-kelnének arrafelé, hogy neki olyankor föl kelljen állnia a kicipelt konyhai székről, mivel ketten már nem férnek el egymás mellett.Tovább
Petőcz András: Anya alszik
Most akkor el kellene búcsúznia. Azt mondta az orvos, hogy búcsúzzon el, ezért engedik be. A férfi nem tudja, hogyan kell elbúcsúzni. Még soha nem búcsúzott el senkitől. Még soha nem mondta neki senki azt, hogy búcsúzzon el egy haldoklótól. De az orvos azt mondta, búcsúzzon el, és a férfi búcsúzkodik. Valami olyasmit mond az anyjának, hogy „szia, Anya”. Meg, hogy „légy jó”. Ez ostobaság. Hogyan legyen jó az, aki meghal?
Az orvos mondta, hogy a végstádiumban levő betegekhez beengedik a legközelebbi hozzátartozót. Hogy elköszönjenek a haldoklótól. Egyébként látogatási tilalom van, mert koronavírus, járvány, és minden ilyesmi. Le vannak zárva a kórházak. És ő is csak úgy jöhet be, ha maszkban jön, gumikesztyűt húz, védőruhát vesz fel. Mindezt megkapja majd a portán, mondta az orvos. Kivéve a maszkot. Azt hoznia kell. Dehát ez természetes, manapság mindenki maszkot hord. Minimális elvárás, ha jön a kórházba, legyen nála maszk.Tovább
Murányi Sándor Olivér: Donauquelle
„Amikor a lakói pazarlása akkora lett, hogy a fehér kenyér belét kiszedték, és a maradékát marháknak adták, cipővel léptek rá, a város a mélybe süllyedt, és a helyén Titisee keletkezett. A tó mélyén tiszta időben még látható a kolostortemplom tornyának csúcsa – az, ami temetőként merült el, újra a víz felszínére bukkan ilyenkor. Sok éven át akart a tó kitörni a pokoli hely sáncából. Ekkor jött az éjben egy idős asszony, mondott valamit fehér főkötőben és avval eltömte a nyílást, ezáltal lehetetlenné vált a kitörés. Főkötőjéből minden évben elhullt egy szál. Amikor az utolsó is kihullt, a tó kitört, és elárasztotta az egész völgyet. Egyesek azt mondják, hogy ennek a szerencsétlenségnek az elkerüléséért naponta miséztek a freiburgi székesegyházban. Miután többen hiába próbálták a tó mélységét kikutatni, akadt valaki, aki legalább kísérletre vállalkozott. Beevezett egy csónakkal a tó közepére, és leengedett egy majd vég nélküli zsineget. Már tizennyolc tekercs fonal volt egymásnak kötve a vízben, és még mindig nem ért véget, amikor egy félelmetes hang szólalt meg a hullámokból:
– Mérj meg, és megeszlek!Tovább
Jakubovits Anna: Csak ne sürgess
A baj az lehetett, hogy éppen nem figyeltem oda. A folyón alámerülni készültek a tengeralattjárók, s kifutott a kikötőből néhány röpülőgép-anyahajó is. Tudod, ez a gyöngém. Ülök a téren, a padon, s moccanástalanul nézem látcsövemen a kikötői történéseket. Egyszer oda is mentem, egészen a közelükbe, de hamar elhessentettek. Azóta nem tudok járni.
Ide, a padig még elvonszoltam magam fél lábon. Úgy emlékszem, itt beszéltük meg a randevút. A templom előtt. Magammal hoztam a fehér ruhámat is. Vasárnaponként, a mise után elugrálok a szemközti házba, s szépen kivasalom. Nehogy gyűrött, ráncos legyen, amikor magamra öltöm. Nem szeretném, ha bármi hibát találnál rajtam.
Ilyenkor mindig üzenetet hagyok a sekrestyében, hogy föltétlenül várj meg. Most nem volt szükség üzenetre, hiszen itt ültem a padon. Napok óta nem mozdultam el innen. Nem az én hibám, hogy ma kezdték el a vonulást. Itt az ősz. Délre vonulnak a tengeralattjárók.
Mire letettem a látcsövet, nem voltál sehol. Szólhattál volna, esetleg megkocogtathattad volna a vállamat, hogy hagyjam a bámészkodást, s kezdjek végre öltözni. De, ahogy ismerlek, nem akartál kedvenc tevékenységemben zavarni. Te is tudtad, tavaszig nem látom őket viszont. Ez kedves volt tőled.Tovább
Magyar László András: Nyugalom
Miki szinte egész életét egy ódon kötetekkel zsúfolt könyvtárban töltötte. Huszonöt évesen, véletlenül került erre a munkahelyre, ám olyan jól érezte itt magát, hogy negyven év múlva ugyaninnen vonult nyugalomba.
Negyven esztendő alatt természetesen sok minden történik az emberrel, Miki is felnevelt három gyereket, írt és fordított egy sor könyvet, összehozott több száz cikket, rengeteget olvasott, beszélgetett, rettegett és örvendezett, szerelmeskedett, utazgatott, betegeskedett, elvált és újraházasodott, végül aztán megőszült, megöregedett, és egy szép napon többé nem kellett dolgoznia.
Miki már régóta unta a munkáját, valójában alig várta, hogy felhagyhasson vele, a nyugdíj éveire pedig mindenféle tervet készített. Például szeretett volna több időt tölteni az unokáival, össze akarta állítani gyermekei családfáját, fordításokat kívánt vállalni, sőt egy regény megírását is tervbe vette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.