ALACSONYAN SZÁLLÓ REPÜLŐK – VALÓS INTÉZKEDÉSEKET VÁRNAK A FERIHEGYI REPÜLŐTÉR VEZETŐSÉGÉTŐL A HELYI LAKOSOK

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.10.24.

A ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma – a pandémiás időszak jelentős visszaesésétől eltekintve – teljes, 1950 óta tartó története folyamán évről évre, gyakorlatilag folyamatosan emelkedett, ahogy a reptér hivatalos honlapja is büszkén emlékezik az elmúlt, dicsőséges évtizedekre. Ez a tendencia igaz a személy- és teherforgalomra is – ráadásul a fejlődés üteme is egyre gyorsabb.

Míg 1974-ig kellett várni az évi egymilliós utasszám eléréséig, 1990-ben már két és fél, 2015-ben pedig 10 millió utas fordult meg a repülőtéren. Ehhez képest is döbbenetes, hogy a járvány előtti utolsó évben már 16 millió utast szolgált ki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és a jelenlegi tendenciák mellett várhatóan tovább fog növekedni a forgalom az elkövetkezendő években.

Nem csoda, hogy mára szinte teljesen élhetetlen lett a ferihegyi repülőtér környéke.

Korábban a légiközlekedés sokkal kevésbé volt elterjedt, mint napjainkban, és manapság már olyan útvonalakon is alternatívát jelentenek a diszkont légitársaságok, amiket akár egy-két évtizede is még a vasút dominált, esetleg a közúti közlekedés – de a távolsági járatok is jóval olcsóbbak lettek. Ez egyrészt a korábbiaknál jóval szélesebb rétegek számára tette elérhetővé a repülést, másrészt, amellett, hogy globális szinten is súlyos környezetkárosítással jár, a repülőterek környezetét is jelentősen átformálta.

Hovatovább a jelenlegi tervek szerint a repülőteret tovább szándékozzák bővíteni: ha megépül új terminálja, akár évi 21 millió utast fogadhat. A teherterminál bővítésével pedig, miután 2015-2020 között eleve 47 százalékkal, 134 456 tonnára nőtt a teherforgalom, a forgalmat az eddiginek is csaknem duplájára, 240-250 ezer tonnára növelnék. Az Airportal cikkéből pedig az is kiderül, hogy a jelenlegi két F-kategóriás rakodóhelyet négyre bővítenék, ami azt jelenti, hogy egyszerre négy óriásgépet tudnának majd kiszolgálni.

Mindezt az európai uniós Európai Beruházási Bank 240 millió eurós hiteléből finanszíroznák majd, ami ellentmond az uniós forrásokból működő intézmény saját szabályainak is.

Többek között erről volt szó a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület, valamint a CEE Bankwatch Network közös sajtótájékoztatóján, melyet lapunk élőben közvetített a Liszt Ferenc repülőtér mellől...

ITT OLVASHATÓ