Szerző: SZELESTEY
2017.11.23.
- Európában jelenleg a háború utáni politikai berendezkedés átalakítására megy a játék
- "Mély torok" a bécsi magyar nagykövet?
New York Times
A vezércikk szerint Merkel küszködik azzal, hogy egyben tartsa Németországot. A koalíciós tárgyalások kudarca azonban nem egyszerűen a nemetek gondja, a súlyos bizonytalanság időszakát vetíti előre egész Európa és a Nyugat számára. A kontinenst már egyébként is megrázta pl. Magyarország és Lengyelország visszalépése a demokrácia területén. A kancellárt a nemzetközi liberális rend kérlelhetetlen védelmezőjeként tartották számon, most meg hirtelen új választásokról és a politikus korszakának végéről cikkeznek az újságok. A válság megmutatta, hogy Németország is sérülékeny azokkal a szociális erőkkel szemben, amelyek végigsöpörnek a Nyugaton. A menekültválság szintén a szélsőjobbhoz terelt szavazókat. A derűlátóak azt mondják, hogy az új választások a vezetők új nemzedékének nyithatnak utat és ők azután új lendületet adhatnak az országnak. Mások attól tartanak, hogy a szélsőségesek még több támogatóhoz jutnak, illetve hogy az új vezetők nem vállalkoznak majd bátor lépésekre, és nem követik Merkel irányvonalát a menekültkérdésben. Végül pedig az is benne van a pakliban, hogy a kancellár kivágja magát a csávából és megerősödve kerül ki a konfliktusból.
Die Zeit
A német válság miatt sokan most attól tartanak, hogy a gyengeség ideje következik be az unióban, ám nem szabad begörcsölni. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években jó néhány szomszéd állam szenvedett Berlin túlhatalmától, de az sem jó, ha Németország kiesik, és nem tudja irányítani a dolgokat az EU-ban, ráadásul éppen akkor, amikor igencsak fontos döntések válnak időszerűvé. Nagy csapás ez Macronnak, aki nyomatná az euróövezet reformját, mert szorítja az idő. Az európaiak sokáig nem a németek, hanem mások miatt aggódtak, lásd a franciákat, a hollandokat, az osztrákok, és a magyarokat, illetve a lengyeleket. Hiszen Németország mentesnek tűnt a centrifugális erőktől, amelyek sok kormányt a hatalmukba kerítettek. Az ésszerűség hona volt egy láthatólag mind inkább eszement világban. De már ott is inog a politikai közép, és erősödik a szélsőség, a nacionalizmus. Meg oda a hihetetlen kompromisszumkészség.
Az ország belső állapota kihat a külpolitikai cselekvőképességre is, ideértve öntudatot, ami döntő, amikor tekintélyelvű vezetőkkel szemben kell fellépni. Azok ugyanis azt gondolják, hogy hagyjuk a terhes közmegegyezést, a nehézkes jogállamiságot, valamint a civil társadalmat, ezek nélkül sokkal hatékonyabban lehet kormányozni. Ez egyesíti Trumpot, Putyin, Erdogant és a kínai elnököt. Sokak számára Németország az ellenpont, mert egyetlen állam sem szerzett ennyire rossz tapasztalatokat a tekintélyelvű nacionalizmussal. Ezért annyira fontos Berlin a nacionalista reneszánsz külpolitikai alternatívájaként. Ám máris csökkent a németek érdekérvényesítő képessége. Sok európai vezető bízik abban, hogy marad a nagykoalíció, ám éppen Schulz idáig elzárkózott tőle...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.