Szerző: BÉRES ATTILA
2018.03.15.
1. 13 pontból lett 12
1848. március 9-én a fővárosi Ellenzéki Kör tagjai ünnepi vacsorát tartottak, ahol megvitatták, hogyan kellene hatékonyabbá tenni az érdekképviseletet. Kitalálták, hogy országos petíciós akciót indítanak, amelynek lebonyolítását Irinyi József vállalta. A szöveggel el is készült 11-ére, és 12-én kitűzte az Ellenzéki Kör törzshelyén. Ebből lett a közismert 12 pont, amit mindenki tanul az iskolában. Kevésbé ismert tény, hogy a listát egy bevezetéssel is ellátták, megindokolva a kezdeményezést az országgyűlés rendjeinek.
Ebből a változatból ugyanakkor még hiányzott a politikai foglyok szabadon bocsátása, ami csak pár nappal később került bele, de mivel így 13 pont lett volna, összevontak két katonasággal kapcsolatos követelést, és megmaradtak a 12 pontnál. Ebből lett a hosszú 10. pont: „a’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk”.
A dokumentum elkészülte után már csak az volt kérdés, hogy hogyan ismertessék meg a széles közvéleménnyel, erre a Pilvax kávéházba járó lelkes ifjúság adott tippet. Azt javasolták, hogy március 19-én a József-napi vásárt kihasználva tárják a tömeg elé a kiáltványt. Párizsi mintára valamiféle bankettben gondolkoztak, de az események elsodorták a terveket.
2. Milyen akcióval csábította vendégeit a
1848. március 14-én egész nap ment a huzavona, hogy miként ismertessék meg a nyilvánossággal a 12 pontot. Az Ellenzéki Kör nemesi tagjai tartózkodtak volna a meggondolatlanságoktól, a fiatalok viszont minél gyorsabb akciót akartak. Mivel nem tudtak megegyezni, a fiatalok visszavonultak kedvenc törzshelyükre, a Pilvaxba. Itt folytatódott a tanakodás, amikor befutott az esti hajóval a hír, hogy Bécsben kitört a forradalom. Ez mindent felülírt. Elhatározták, hogy másnap akcióba lendülnek, és máris érvényt szereznek az egyik pontnak: cenzori engedély nélkül kinyomtatják a követeléseket.
Mint tudjuk, az események egyik kulcshelyszíne a Pilvax volt. Miért jártak oda a fiatalok, és tényleg az volt egyáltalán a neve? Az 1838-ban megnyitott kávézót 1842-ben vette át Pilvax Károly, innen a név, amely tehát valódi. Pár évvel később azonban Fillinger János vette bérbe, aki megtartotta ugyan az eredeti nevet, de sok környékbeli mégis Fillinger kávéház néven kezdte emlegetni. A mai Pilvax köz 1-3.-ban működő kávéház vonzerejét a fiatalok szemében növelte, hogy közéleti, politikai szempontból fontos intézményekhez volt közel. De ami ennél is fontosabb volt, az egy nagyon is hétköznapi előny. A Pilvaxba járó ellenzéki fiatalok nem tartoztak sem a nemességhez, sem az elit polgári réteghez, így nem vetette fel őket a pénz. Csábító volt tehát számukra az állandó akció: a kávé mellé ingyen járt a reggeli. Petőfi és barátai tehát nem üres gyomorral indultak forradalmat csinálni március 15-én...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.