2018. március 16., péntek

BÖRTÖNÉLET

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2018.03.11.


Hányszor halljuk egy-egy bűntett kapcsán a „közvélemény” hangján, hogy „tartsák élete végéig kenyéren és vízen”, vagy, hogy „rohadjon csak a börtönben élete végéig az ilyen” és ehhez hasonlókat. Pedig a börtönbüntetésnek nem a bosszú a célja. Senki nem válik jobb emberré attól, ha minden emberi méltóságától, emberi jogától megfosztják, ha kínzásnak, megalázó vagy embertelen bánásmódnak teszik ki.

A törvény úgy fogalmaz: „a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.” A büntetést ezért úgy kell végrehajtani, hogy az azzal járó joghátrányon túl „elősegítse az elítélt társadalmi beilleszkedését és a jogkövető magatartás kialakulását”. Ez utóbbi célt a börtönben végzett szakképzéssel, oktatással és munkáltatással lehet elérni.

Vajon ezeknek a törvénybe foglalt ideális elvárásoknak mennyiben felelnek meg a mai börtönviszonyok?

Ma Magyarországon mintegy 18 ezer ember ül börtönben. Közülük átlagosan csak minden második dolgozik. Börtönkeresményük a minimálbér egyharmada. Ebből levonják az ellátási költségüket és az esetleges egyéb tartozásukat (bűnügyi költség, kártérítés, stb.), így a legtöbb rabnak gyakorlatilag semmi pénze nem marad még arra sem, hogy mondjuk egy tusfürdőt vehessen magának. Ráadásul a rabok nem „munkaviszonyban”, hanem úgynevezett „büntetés-végrehajtási jogviszonyban” dolgoznak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a börtönben ledolgozott évek nem számítanak bele a majdani nyugdíjukba. Vajon mi tartaná vissza az újabb bűnözéstől azt az elítéltet, aki szinte egy fillér nélkül szabadul és a jövője is kilátástalan?

Mind Székely László ombudsman, mind a Helsinki Bizottság számos visszásságot tárt fel az egyes börtönökben. (Az utóbbi persze ezt csak addig tehette, amíg tavaly októberben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) egyoldalúan fel nem mondta az 1999 óta köztük volt megállapodást.) Egyúttal a BVOP a szigort növelve meg is nyírbálta a fogvatartottak jogait.

A miskolci börtönben évente 767 ezer motozást, 25 ezer zárka-ellenőrzést, 55 ezer ruházatátvizsgálást és 9 ezer csomagátvizsgálást hajtanak végre – írja a Helsinki Bizottság jelentése. Ez némileg aránytalannak tűnik ahhoz képest, hogy átlagosan egymillió vizsgálatból mindössze 8 esetben találnak tiltott tárgyat a raboknál...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.