2020. január 15., szerda

SZABAD SZEMMEL: MÁR NÉMETORSZÁGBAN IS LÁTSZANAK A REPEDÉSEK ORBÁN SZIKLASZILÁRD HATALMI SZERKEZETÉN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.15.


Spiegel 

Repedések mutatkozik Orbán Viktor tömör hatalmi szerkezetén: neves fideszes politikusok mostanában éles bírálattal jelentkeznek. A magyar állam az eltelt évtizedben szinte teljesen monolitikus lett, a miniszterelnök jóformán korlátlan hatalommal rendelkezik, őt a munkatársak, illetve a hatalomgyakorlás szakértőinek szűk köre veszi körül. Az ellenzék a jelentéktelenségbe süppedt, az igazságszolgáltatást átalakították, így az ország illiberális átépítésének immár semmi sem áll útjában. De ezen belül a kormánypárt is zárt tömbre emlékeztet: csak ritkán bukkannak fel olyan vélemények, amelyek eltérnek a hivatalostól. A belső életről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott egyedül Orbán beszéde a fontos. Viktor – a párt, amely nélküle gyorsan szétesne. Ezek után annál meglepőbb, hogy vezető politikusok - például Lázár, Navracsics, Stump vagy éppen Gulyás Gergely - és pártközeli újságírók a kormányzati stílust kifogásolják, merthogy az arrogáns, az élettől idegen, nem hajlandó párbeszédre, a munka teljesen központosított. Az önkritika oka az elvesztett önkormányzati választás. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa azt mondja: az eredmény részben azt támasztja alá, hogy az emberek belefáradtak a Fideszbe, részben pedig azt, hogy le lehet váltani a rendszert. Ezért idegességet tapasztalni a hatalom sáncain belül, hiszen két év múlva jön az országos választás. A szakértő szerint azonban a rezsim nincs válságban. Ezt megerősíti Krekó Péter is, mert úgy érzékeli, hogy a dolgok továbbra is a tekintélyelvűség felé haladnak nálunk. És nem szabad lebecsülni Orbán alkalmazkodóképességét. Viszont abból még baj lehet, hogy a pártnak e pillanatban nincs mondanivalója.

New York Times/Reuters 

Újabb csapás az Orbán-kormányra az Európai Bíróság jogi tanácsadójának szakvéleménye, miszerint az unió szabályainak megsértését jelenti a Stop Soros, tehát, hogy a civil szervezeteknek egy megadott szint felett be kell jelenteniük, milyen külföldi forrásokból kapnak támogatást. Brüsszel több ügy kapcsán is azzal vádolja a magyar vezetést, hogy az egy sor intézkedéssel korlátozza az emberek jogait, és így sérül a bírák, a sajtó és a civil társadalom függetlensége. A hatalom viszont azt állítja, hogy azért folyamodott bizonyos lépésekhez, mert Soros György által segített NGO-k politikai ügyekbe ütik bele az orrukat. A kemény intézkedések láttán az Európai Parlament jogállami eljárást indított. Ha az Európai Bíróság átveszi a szakértő véleményét, márpedig az esetek többségében ez a helyzet, akkor Magyarországnak meg kell változtatnia a jogszabályt, vagy ha arra nem hajlandó, akkor nagy valószínűséggel pénzbüntetés vár rá. 

Orbán Viktor csatát vesztett az Európai Unióval folyó küzdelemben, amely a demokratikus normákról szól, miután a szervezet legfelsőbb bíróságának főügyésze visszadobta a törvényt, amely megszigorítja a külföldi támogatást élvező civil szervezetek működési feltételeit. A pert még két éve a Bizottság indította a luxemburgi testületnél a „hátrányosan megkülönböztető, szükségtelen és jogtalan korlátozások” miatt. A szakvélemény éppen akkor látott napvilágot, amikor közeleg az összecsapás a magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt között. A pártcsalád azt mérlegeli, hogy kiteszi a Fideszt a jogállami normák megszegése miatt. A magyar fél viszont továbbra is ragaszkodik a vitatott jogszabályhoz, mondván, hogy az az ország biztonságát szolgálja és segít átláthatóbbá tenni a külföldről finanszírozott, bevándorlás-barát Soros-szervezetek működését. A jelentés emlékeztet arra, hogy a befektető által életre hívott Nyílt Társadalom Alapítvány regionális irodája éppen a kemény kéz politikája miatt zárt be és költözött Berlinbe.

Die Presse 

Úgy néz ki, hogy az Európai Bíróság főügyészének előterjesztése nyomán megbukik a Soros-ellenes törvény, és ez újabb epizód Magyarországon az európai értékekért és a szabad társadalomért folyó birkózásban. Merthogy az állásfoglalás szerint a jogszabály sérti a magánélet tiszteletét, a személyes adatok védelmét, a tőke szabad áramlását, de még az egyesülési szabadságot is. A szabályozás mindenekelőtt a Soros György által támogatott civil csoportokat vette célba, mert a hatalom ily módon igyekezett szabadulni a civilek jelentette bírálatoktól és ellenőrzéstől. A luxemburgi szakértő viszont lesöpörte az asztalról azt a hivatalos érvet, hogy a pénzmosást és a terrorizmust akadályoznák meg ily módon. Rámutat ugyanakkor, hogy a szóban forgó szervezetek súlyos anyagi helyzetben kerülhetnek, ha az intézkedés láttán visszalépnek a határon túli támogatók. A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ma ismét a magyar és a lengyel jogállam megsértéséről vitázik. Idekapcsolódva idézi a Népszava jelentését, miszerint a kormány meg akarja vonni Budapesttől az uniós támogatásokat a következő pénzügyi időszakban. Ezt egyben azt jelentené, hogy a főváros nem vehetne részt az európai klímavédelmi programban... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése