2018. március 11., vasárnap

TUDNI, HOGY MIT NE TUDJUNK - MIÉRT MENT FÉLRE A MAGYAR PIKETTY-VITA?

MÉRCE
Szerző: BÖRÖCZ JÓZSEF
2018.03.11.


Az Európai Unió három, egymástól formájában és működésmódjában elütő, ám sok vonatkozásban együttműködésre predesztinált csoportozat – a nyugat-európai tőke, a nyugat-európai modern állam és a nyugat-európai államok polgárai – közötti ingatag hatalmi egyensúly eredményeképpen, a gyarmati rendszer lebomlása idején, a hidegháború első éveiben létrejött geopolitikai formáció. Kezdettől fogva központi szerepet játszik az EU működésében a globális szempont, a három alkotórész közös érdekeinek talán leginkább kézzelfogható részét alkotja ugyanis a gyarmati múlt örökségének megőrzésére, a tőkés berendezkedés védelmére, a globális gazdasági és politikai súly növelésére és az összehangolt geopolitikai cselekvésre való törekvés.

Ennek tükrében úgy tűnik, a Magyarországon zajló „Piketty-vita” jócskán félrement.

EU-támogatás kontra profitkiáramlás


Kezdjük talán ott, a vita elképesztően gyér empirikus anyag (az EU-támogatás kontra profitkiáramlás közötti „egyensúly” kérdése) alapján próbál igazságot tenni a kelet-schengeni országok egyik geostratégiai kulcskérdésében, nevezezetesen a kelet-európai volt-szocialista társadalmak, köztük Magyarország EU-s tagságának előnyei / hátrányai tárgyában.

Ez már csak azért is meglepő, mert az „EU-s támogatások” illetve „a profitkiármlás” közvetlen összehasonlításának így, minden egyéb tényezőtől, minden szereplőtől és minden érdekszemponttól elkülönített taglalása lényegében értelmetlen.

Akkor miért ezt a gittet rágjuk?


Szerintem főként azért, mert az Európai Unióról ímmár másfél évtizede folyó magyarországi politikai disputában két, a maga sajátos módján torz álláspont néz farkasszemet, s Piketty minapi blog-bejegyzése ezek egyikének főmotívumaira rímel.

A hazai viták egyik pólusának képviselői [1] döbbenetesen manipulatív, leszűkítő fogalmát használják az „Európai Uniónak”. Eszerint „az EU” az EU-költségvetésből az unió „elmaradottabb” tagországainak folyósított „támogatással” volna egyenlő. E képzet szerint az EU: tiszta forrás, amely csak ad, ad, és ad, Magyarország pedig – mint az EU egyik „szegényebb” tagországa – pedig csak kap, kap, és kap...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése