2018. április 12., csütörtök

NEMZETVESZTŐ

ÁTLÁTSZÓ - MÉRTÉKBLOG
Szerző: Mértékblog / URBÁN ÁGNES
2018.04.11.



A magyar médiaszabadság újabb fekete napja jött el április 10-én, bezárt a patinás Magyar Nemzet, illetve elhallgatott a Lánchíd Rádió. A korábban erősen kormánypárti, az elmúlt három évben azonban kormánykritikus lap üzletileg veszteséges volt, csakúgy, mint jobboldali hangvételű rádió, de a megszűnésük híre sokkolóan hatott a magyar közvéleményre. Bár elvileg nem kizárt, hogy lesz új befektető, de a helyzet súlyossága így is nyilvánvaló. Urbán Ágnes írása.

A Magyar Nemzet megszűnésének bejelentésekor sokunknak volt deja vu érzése, a Népszabadság bezárása volt ehhez hasonló 2016 októberében. Persze a helyzet sok szempontból más, de ismét eltűnik a magyar sajtótörténet egy része. Különösen rossz érzéseket kelt, hogy a Magyar Nemzet egyszer már megszűnt egy időre: 1944. március 22-én, Magyarország német megszállása után zárták be a lapot.

A Népszabadság és a Magyar Nemzet bezárása között mindenképpen sok különbség van. Az előbbi esetben teljesen nyilvánvaló volt a politikai motiváció, már akkor könnyű volt átlátni, hogy Heinrich Pecina azért szüntette meg a Népszabadságot, hogy a megtisztított portfóliót eladhassa Mészáros Lőrincnek. A Magyar Nemzet bezárása inkább tűnik üzleti döntésnek, semmi nem utal arra, hogy Simicska Lajos tulajdonos a lapon átfuttatott karaktergyilkossági kísérletek után a kiütéses Fidesz-győzelmet követően Orbánnak tenne gesztust. Inkább lehet szó arról, hogy felismerte a projekt értelmetlenségét: vagy feladta Orbán megbuktatásának tervét, vagy ha nem, akkor más eszközöket keres, nem egy napilapot finanszíroz a pénzéből.

A példányszám audit adatai alapján a Magyar Nemzet átlagos példányszáma 2017. 1. félévében 15.447 darab volt, a pénzügyi eredmények pedig katasztrofálisan alakultak a 2015 februári G-nap óta. A 2016 évi árbevétel 1 millárd forint volt (2014-ben még 3,1 milliárd), az adózott eredmény pedig 2016-ban 762 milliós veszteséget mutatott (2014-ben 930 millió forint volt a nyereség). A Magyar Nemzetnek tényleg dicsőséges időszaka volt az elmúlt három év, az ott dolgozó újságírók méltán lehetnek büszkék magukra. De aligha gondolhatta komolyan bárki, hogy a Fidesz korábbi fő oligarchája mindezt a médiaszabadság iránti elkötelezettségéből finanszírozza. Nem, a Magyar Nemzet a tulajdonosa számára csak politikai fegyver volt és mint ilyen, a választások után valóban nem racionális a működtetése. Történetesen volt három év, amikor Simicska politikai célja és a magyar nyilvánosság érdeke egybeesett, de ennek az időszaknak láthatóan vége. Nyilvánvaló, hogy az ott dolgozó munkatársak sorsával nem foglalkozik, mint ahogy a magyar kultúra egy fontos szeletének fenntartása sem lelkiismereti kérdés nála...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése