AZ ALKOTMÁNYOZÁS ÚTJAI - AZ ALAPTÖRVÉNY ZSÁKUTCÁI

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerzők: RÓZSA PÉTER GYÖRGY–SZENTPÉTERI NAGY RICHARD
2021.09.10.

Az alkotmányozás útjai – Kiutak az Alaptörvényből című írásunkban (ÉS, 2021/32., július 13.) arra tettünk kísérletet, hogy megértsük és közjogilag értelmezzük Vörös Imrének az Alaptörvény meghaladására tett ismert javaslatát, amely több fórumon is megjelent (lásd mindenekelőtt A jogállami alkotmányosság helyreállítása – civilbazis.hu). Arra jutottunk, hogy a javaslat az ismert formájában számos lényeges körülmény miatt nem valósítható meg, és igyekeztünk kimutatni e megvalósíthatatlanság fontosabb okait. Jelen írásunkban azt kívánjuk számba venni, hogy az általunk támogathatatlannak ítélt radikális javaslatra milyen reakciók és ellenreakciók születtek a nyilvánosság terein, és e megszólalásokban milyen új, esetleg elfogadható elképzelések merültek fel az Alaptörvénytől való megszabadulást elősegítendő.

*

Mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy az eredeti javaslat, amely nemcsak radikalizmusával, de bátorságával is kitűnt, és amely jó szolgálatot tett a jogállamról való értelmes diskurzus ügyének, megítélésünk szerint a kelleténél kevesebb figyelmet kapott. Ez a megállapítás feltétlenül igaz arra az iniciatívára, mely már 2012-ben nyilvánosságra került (Vörös Imre: Államcsínytevők?, HVG, 2012. március 10.), hiszen az valóban szinte észrevétlen maradt. Sok év telt el, mire a szerző néhány hónapja felelevenítette a kezdeményezést, amely – a kezdeti ugyancsak lanyhább érdeklődés után – immár valóságos, élénk visszhangot váltott ki ugyan – jó néhány politikus is hangsúlyosan szólalt meg az ügyben –, de a közjogászok továbbra sem siettek nagy számban reagálni rá. Alapos elemzésnek tudtunkkal amúgy sem igen vetette alá senki a tervet – egészen a közelmúltig (a hozzászólók legtöbbje többnyire csak egy-egy elemre koncentrálva érvelt a kezdeményezés mellett vagy ellen).

Az originális javaslat értelmezését mindenesetre a szerző maga sem könnyítette meg azzal, hogy egyre ismertebbé váló elgondolásainak támogatásához két alkalommal is szerzőtársakkal vonult fel, hiszen e többszerzős írások a gondolat publicitását nagyban elősegítették ugyan, a megértését azonban kevéssé szolgálták. Az egyikben ugyanis, amelyet a kezdeményező mellett Bárándy Péter és Forgács Imre jegyez, némileg más szerepel, mint abban, amelyet a szerző Bárándy Péterrel, Fleck Zoltánnal és Lengyel Lászlóval tett közzé, és mindkét írás kissé eltér az eredeti koncepciótól. Az első publikáció (Bárándy Péter–Forgács Imre–Vörös Imre: Azonnal kezdjen el alkotmányt írni az ellenzék, ha kormányváltás után nem akar gúzsba kötve táncolni, Népszava, 2021. május 10.) lényegében egy nyílt levél, a második pedig (Bárándy Péter–Fleck Zoltán–Lengyel László–Vörös Imre: Demokráciát és jogállami alkotmányosságot!, Népszava, 2021. május 15.) tulajdonképpen egy kiáltvány, amelyben egyaránt akadnak leíró és kezdeményező szövegrészek...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)