2016. december 8., csütörtök

A BERLINI FAL EGYÁLTALÁN NEM ÚGY OMLOTT ÖSSZE, AHOGY MOST EMLÉKSZÜNK RÁ

INDEX.HU
Szerző: MUNK VERONIKA
2016.12.08.


A berlini fal leomlása, a 9/11 vagy az 56-os magyar forradalom: mind olyan események, amelyek maradandóak, rengetegen tudnak róluk és emlékeznek rá, még akkor is, ha meg sem születtek a történés idejében. És akkor is, ha az esemény egyáltalán nem is úgy történt, ahogy emlékezni szokás rá. Tudta például, hogy a berlini fal leomlása egy kínos sajtótájékoztatóval kezdődött? Sonnevend Júlia médiakutatóként dolgozik a Michigani Egyetemen, új könyvében a globálisan ismert, mítoszszerű, ikonikus történésekről ír a berlini fal példáján keresztül. Véleménye szerint a Trump-győzelem is egy mítosz, egy elképzelt és sosemvolt Amerika iránti nosztalgia megtestesülése.

Van a nagyszerű
LolMyThesis nevű oldal, ahol komoly tudományos szövegeket, sok száz oldalas doktori disszertációkat foglalnak össze egyetlen mondatban a szerzők. Gonosz kérdés, de most mégis azt kérem, foglalja össze egy mondatban, miről szól az Oxford University Pressnél frissen megjelent Stories Without Borders című könyve.

A berlini fal leomlásának médiavisszhangját és a jelenkori visszaemlékezéseket elemzem, azt vizsgálva, hogyan építenek fel bizonyos eseményeket az elbeszélők úgy, hogy azok sokáig az emberek emlékezetében maradjanak.


A berlini falra szerintem valahogy úgy gondolnak az emberek, hogy állt ott az a csupa graffitis nagy valami, ami egyszer csak megszűnt létezni, és hopp, megdőlt a rendszer, és máris ott volt a nagy szabadság. Miért pont ezt az eseményt választotta fő példának?

Elvittem Panni unokahúgomat a berlini Legolandbe, ahol döbbenten láttam a berlini fal ledöntésének legóábrázolását: egyetlen falat, amit kis legófigurák kalapáccsal támadnak és ha a látogató benyom egy gombot, akkor a fal egyszerűen, puff, leomlik.

Ami hiányzott, az épp a valós történés: a bürokratikus hibák, a sajtó szerepe, az unalmas politikai és jogi átalakulás folyamata. Helyette egy pillanatnyi csodát látunk, váratlan, semmiből érkező varázslatos történést, amelyet nem előz meg hosszú előkészítő folyamat, esetlegesség, zavarodottság vagy éppen termékeny káosz. Viszont szerintem ez a legóábrázolás rámutat arra, hogy miképpen válik egy bonyolult és zavaros esemény meghatározó nemzetközi mítosszá, amihez huszonhét év után is könnyen viszonyulhat egy kínai látogató éppúgy, mint egy magyar...


ITT OLVASHATÓ

AZ ÚJRAÉRTELMEZETT HAGYOMÁNY - A KÁDÁR KORSZAK DEMOKRATIKUS ELLENZÉKE ÉS ELŐDEI

TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYLETE
Szerző: Rainer M. János
2016.12.07.


A címben szereplő „demokratikus ellenzék” fogalmán az alábbiakban azt a másként gondolkodói csoportot értem, amely magát a hetvenes évek közepétől ezen a néven határozta meg. Eredete a hatvanas évek harmadik harmadától létező különféle (politikai, irodalmi, művészeti) kritikai, a hivatalos értékrenddel és hatalmi intézményrendszerrel szembeforduló, többnyire budapesti értelmiségi szubkultúra-jellegű körökre vezethető vissza. A hetvenes évek közepétől mind szervezettebb és tudatosabb tevékenységük középpontjában az emberi és állampolgári jogok követelése és demonstratív gyakorlása, a hivatalos-kontrollálttól független nyilvános szóbeli és írásbeli kommunikáció került. A nyolcvanas évek elejétől a Beszélő és más sokszorosított szamizdat folyóiratok váltak a tevékenység fő színterévé. A demokratikus ellenzék historiográfiája egyelőre nem túl gazdag, elsősorban a magyar politikatudomány középnemzedékének legjelentősebb képviselői foglalkoztak ezzel a kérdésse.

A jelen szöveg a demokratikus ellenzéket a magyar politikai gondolkodás 1945 utáni történetében szemléli. Ha a szovjet típusú rendszer hazai időszakát politikatörténeti szakaszokra osztjuk (presztalinizáció 1945-47, klasszikus sztalinizmus 1948-53, korrekció/rekorrekció1953-56, Kádár-korszak 1956-87, átmenet 1987-) akkor vizsgálódásunk szempontjából két szakasz érdemel különleges figyelmet: a Kádár-korszak (annak is inkább középidőszaka a hetvenes évektől a válságig) és az 1945 utáni átmenet évei. A hetvenes évek ellenzéke közvetlen eszmetörténeti előzményei ugyanis részben a háború utáni évekre nyúlnak vissza, elsősorban Bibó István gondolataihoz és megközelítéseihez. Bibóra, mint a 20. század utolsó harmadában is lehetséges és érvényes politikai gondolkodóra a demokratikus ellenzék hosszú kerülő után talált rá. 1953-tól ugyanis egy negyedszázadon át a marxista revizionizmus kvázi-demokratikus politikai ideológiája volt a jószerével egyetlen lehetséges politikai gondolkodásforma (kivéve talán a forradalom néhány néhány hetét). A revizionizmus nem tárgya ennek a szövegnek, amely a mai magyar demokratikus gondolati hagyomány kiegészítésére tesz javaslatot. Mint előzmény és kontextus azonban nem kerülhető meg.

1. A magyar politikai gondolkodás helyzete 1945 után


A demokratikus politikai gondolkodás súlyos tehertételekkel indult a háború után. Személyi állománya megfogyatkozott, a túlélők/maradók elbizonytalanodtak. A baloldali, de nem demokrata irányzatok (szovjet kommunizmus alig álcázott formája, radikális-agrárius populizmus) hatalmas offenzívába kezdtek és igen kedvező recepcióra találtak a háborút meg- és túlélt fiatalság körében. A szovjet megszállás gyakorlata és perspektívái, az úgynevezett népi demokrácia és visszásságai, a kommunisták szerepe, a politikai rendőrség korán tabutémák lettek. Ez az offenzív fellépés megszülte a maga defenzív reakcióját: elejét vette a Horthy-korszakra vonatkozó értelmes (ön)kritikának, átadva a terepet a differenciálatlan kiátkozásnak.
 

E kedvezőtlen feltételek ellenére a politikai gondolkodás nem vált azonnal lehetetlenné. Eredményei értékes hagyományt képeznek ma is a társadalmi reform, a politikai forradalom és a demokrácia témakörében. E hagyomány legértékesebb része Bibó István gondolatvilága. Azt példázza, hogy 1945 után is lehetséges volt érvényes gondolatokat megfogalmazni, még a jelzett korlátok között is. Maga Bibó 1956-ban, később követői és a tőle tanulók is ide, az 1945 után általa kifejtettekhez tértek vissza.
 

Bibó abból indult ki, hogy a 20. század közepére érő Magyarország demokratikus modernizációja csak valamilyen forradalmi átalakulással lehetséges. Ezt nevezte az emberi méltóság forradalmának. „Ez a forradalom nincs kötve társadalmi és gazdasági fejlődési időszakhoz: a társadalmi és gazdasági fejlődési átmenetek megtörténhetnek nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül is, de az emberi méltóság egyetlen forradalmának […] valamikor le kell zajlania ahhoz, hogy demokráciáról beszélhessünk.” 1945 elsöpörte a régi rendszert, de forradalom nélkül – ezt érezte Bibó a magyar demokrácia válságának.
Pontosabban úgy érzékelte, hogy a változások nem demokratikus irányba tartanak, a tovább élő nem-demokratikus, alattvalói mentalitások pedig megkönnyítik a szovjetizálók dolgát. Bibó megoldási javaslata a határolt forradalom: egyes részterületeken forradalmi átalakítás, másutt teljes konszolidáció. Ennek érdekében kész volt elfogadni az 1945-ös választási eredmények akár antidemokratikus korrekcióját és az FKgP megtisztítását is. Indítványának része volt a szovjeteknek tett feltételes szuverenitási ajánlat: általános katonai-stratégiai igényeiket elfogadjuk, de ne erőltessék az országra a politikai uralom szovjet rendszerét. Bibó adaptálói a hetvenes évek végén teljes joggal vonták kétségbe, hogy a szovjetek és a magyar kommunisták vezetői ezt a szabályrendszert valaha is elfogadták volna. Ugyanakkor a már berendezkedett, válságokat túlélt és belátható időn belül megdönthetetlennek tűnő szovjet rendszer belső változása szempontjából a határolt rendszerváltozás gondolata továbbra is érvényesnek tűnt. „[Bibó] maga is szocialista volt, s hasonlóan a majdani revizionista kommunistákhoz, abból indult ki, hogy a gazdaság szocialista berendezkedése és a politikai demokrácia intézményei nem taszítják, hanem vonzzák egymást. Úgy látta, hogy a modern történelem és két párhuzamos fejlődési iránya csak átmenetileg került szembe az orosz forradalomban.”...

ITT OLVASHATÓ

EZÉRT VISÍTANAK, MINT A MEGSZÚRT MALAC

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2016.12.08.


Mára virradóra – de lehet, hogy már tegnapra – Magyarországon megszűnt a korrupció. Tényszerűen felszámolta a kormány és ha már lendületben voltak, akkor az egészségügy helyzetét is rendezték. Sőt, az oktatás is rendben van. Minden tökéletes, lehet oszlásnak indulni.

Az történt, hogy az Európai Unió létre kíván hozni egy korrupcióellenes nyomozati jogokkal rendelkező európai ügyészséget. Magyarország – és Lengyelország – pedig nem akarja. Sőt! Kikérjük magunknak, hogy belepofázzon az Unió a nemzeti önrendelkezésünkbe. Drága – teljesen effektív módon drága – uraim a NER-ben, a CÖF-ben és további három, négy és ötbetűs rövidítésekben! Értem én a felháborodást, mert az mégis zavaró lenne, ha a békés lopkodásba beleugatna az, akinek a pénzéből olyan jól tetszenek élni a mi rovásunkra.

De az úgy van, hogy amennyiben én elkezdem terrorizálni a saját családomat, elveszem az idős szüleim nyugdíját, a párom fizetését, a családi pótlékot, mindezt magamra költöm, miközben a családtagjaim éheznek és fáznak, ha pedig szólni mernek, még jól össze is verem őket, akkor teljes joggal jöhet a rendőrség, a bíróság és a börtön. Az nem a családi ügyeimbe való beavatkozás, hanem jogos eljárás. Ugyanez érvényes akkor is, ha nem a saját családommal, hanem a szomszéddal csinálom meg ugyanezt.

Jelen állás szerint az van, hogy az Európai Unió minden tagállama befizet a közös kasszába. Magyarország is, ez tény. Csakhogy ameddig például Németország egy töredékét kapja vissza a befizetéseinek, Magyarország a sokszorosát. Tehát Magyarország a német adófizetők pénzéből is kap. Nem alamizsna ez, hanem az Európai Uniónak jól átgondolt érdeke, hogy a tagországok nagyjából azonos szinten legyenek. A gyengébb országokat azért támogatják anyagilag, hogy azok az országok is fel tudjanak zárkózni infrastruktúrában, oktatásban, gazdasági versenyképességben.

Ezek az uniós források nem azért érkeznek Magyarországra, hogy azokból egyik helyről a másikra átpakolt térköveket rakjanak le aranyárban, kamu tanösvényeket építsenek, egy tízszer tíz méteres útelágazást 10 milliárdból újítsanak fel, játszóteret építsenek olyan falvakba, ahol gyerek sincs. Mert ezek a beruházások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a tízszeres túlárazások segítségével magánzsebekbe lapátolják az uniós forrásokat.

Továbbá a közösség nem arra adja a pénzt, hogy a Mészáros, Orbán, Garancsi, Tiborcz pereputty ész nélkül gazdagodhasson. Az a baj, drága országrontó urak (a hölgyeket azért hagyom ki a felsorolásból, mert önök nem csak korrupt gazemberek, de hímsoviniszták is), hogy önök úgy lopnak, olyan természetességgel, szemrebbenés nélkül, pofátlanul és cinikusan, hogy az valami egészen elképesztő.

Ezt a szabadrablást, ennek a lehetőségét nem szeretnék elveszíteni, ezért hőbörögnek az ügyészség ellen. Jelzem, ezért adott
utasítást az Orbán nevű is a Nyílt Kormányzati Együttműködés programból való kilépésre. A felállítandó európai ügyészség nem egy adott tagország belügyeibe akar ám beavatkozni, kizárólag a közösség pénzének elköltését vizsgálnák. Illetve fogják vizsgálni. Már csak azért is, mert az átlaghülyemagyarral ellentétben más uniós polgárok felháborítónak tartják, hogy a rengeteg támogatás ellenére Magyarország nem fejlődik, már amennyiben a visszafejlődést unortodoxul ki nem nevezzük fejlődésnek. Látják azt, amit mi is láthatunk, hogy ezeket a forrásokat – ami áttételesen a magyar polgárokat illetné meg, nem szétosztva, hanem a fejlődésen keresztül – néhány kiválasztott család teszi zsebre...

ITT OLVASHATÓ

(TESZT) TE FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTA VAGY? A MAGYAR DIÁKOK NEGYEDE SAJNOS AZ! ÉS EZ MIÉRT BAJ...?

IFL, AZ ŐSZINTE GAZDASÁG BLOG
Szerző: Szarvas Norbert
2016.12.07.


Az Index számolt be róla, hogy a magyar tinédzserek negyede a Pisa teszt eredményei szerint funkcionális analfabéta. Kemény leszek, de szerintem a felnőttek között is ugyanez az arány. Tegnap kiváncsiságból feltettem egy szakmai csoportban egy nagyon egyszerű kérdést és a kommentelők fele teljesen másról kezdett el beszélni. Ijesztő számok és a teszt után levezetem, hogy miért hatalmas probléma ez:
 
 

AZ ÜGYÉSZSÉG ELŐLRŐL KEZDENÉ A BKV-PERT - LENNE MIT ÚJRAVIZSGÁLNI

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Spectra
2016.12.08.


Hatályon kívül helyeztetné az elsőfokú ítéletet a fellebbviteli főügyészség Hagyó Miklósék ügyében másodfokon, és azt szeretné, hogy a bíróság rendeljen el új eljárást.

Egyetértünk. Bőven lenne mit újravizsgálni - különösen a nyomozás igencsak megkérdőjelezhető módszereit. A bírósági tárgyaláson a vádlottak és a tanúk sorra vallottak arról, hogy az ügy nyomozati szakaszában kényszervallatásnak vetették alá őket.
Az ügyészség persze a védelmi fellebbezéseket egyetlen vádlott esetében sem ítéli alaposnak. A BKV két korábbi vezérigazgatója, valamint más korábbi felső vezetők esetében a kiszabott büntetés súlyosítását, míg Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és több vádlott-társa esetében a tényállás megalapozatlansága és a “törvénysértően enyhe” elsőfokú ítélet miatt indítványoztak új eljárást.
Nem biztos azonban, hogy az ügyészség számára kedvező döntés születik, ha új eljárás indul az ügyben. Dr. Kádár Éva Jogi Fórumon megjelent írása részletesen bemutatja a kényszervallatások gyanúját a BKV-ügyben. A vádlottak és tanúk vallomásai megdöbbentő körülményekről árulkodnak:
  • “Mesterházy Ernő bírósági vallomásában a nyomozók által alkalmazott lélektani nyomásgyakorlásról beszélt, amely szerint folyamatosan nyilvánvalóvá tették: amennyiben Hagyóra és Demszky Gáborra terhelő vallomást tenne, úgy véget érhetne fogva tartása, és ügyét kedvezőbben bírálnák el.
  • A bírósági eljárás során a szó szoros értelmében vett kényszervallatás kérdése először 2012. szeptember 25-én merült fel, amikor Antal Attila bírósági vallomásában feltárta, hogy milyen módon vették rá a nyomozati szakaszban arra, hogy Hagyóra terhelő vallomást tegyen. Másnap a KNyF sajtótájékoztatón utasította vissza a vádakat, és hamis vád miatti feljelentést helyezett kilátásba Antallal, és a többi vádlottal szemben is arra az esetre, ha ők is Antaléhoz hasonló vallomást tennének.
Az ügyészségi fenyegetés ellenére ezt követően is több vádlott hivatkozott kényszer-vallatásra a bíróság előtt, és vonta vissza, illetve változtatta meg korábbi, nyomozati szakaszban tett vallomását...

ITT OLVASHATÓ

TUD VALAKI SÖTÉTEBB POLITIKUST ENNÉL A TAGNÁL?

MENTÁLIS DEFICIT BLOG
Szerző: Szárnythy Géza
2016.12.06.


Ha az emberi butaságot szoborba kellene önteni, szinte bizonyos, hogy Tállai András NAV-góré és államtitikár lenne a legtökéletesebb modell. Egyébként is, de a nyugdíjasok Erzsébet-utalványának örvén előadott peformance-aival rohamléptekkel csinált totélisan hülyét magából.

Ugye ez az az ember, aki Varga Mihály helyett (muhaha) ért az adózáshoz, és szaki meg uptodate minden részletkérdésben. Hiszen ez a munkája. Ehhez képest kétszeri próbálkozásra sem sikerült neki megoldania azt az egyébként nem túl nehezen teljesíthető feladatot, hogy hogy lesz tízezer forint juttatásból 15 ezer forint költség. 

A templomból kijövet a derék államtitkár azt sem tudta, hogy hol van, nemhogy értelmes mondat el tudta volna hagyni a száját. Sebaj, van ilyen, még mindig az isteni emanáció hatása alatt állt - vagy nem ment még ki a reggeli pálesz hatása, elvégre vasárnap van, a kurvaélet, hadd igyon már az államtitkár is egy felest. Hozzá kell tenni, hogy a HírTv-s riporternél is nehezen lehetett volna tájékozatlanabb embert keríteni, az embernek halvány fingja sem volt arról, hogy mit is kell kérdezni, kerverte a szezont a fazonnal, de azért
Tállainak csípőből illettt volna két mondatban megmagyarázni a kis butusnak, mi is a csízió.

Arra azonban nincs magyarázat, amit másnap hajtott végre az adóügyi szakember. A témához nem értő számára is rendkívül kínos a hablatyolás, amit Tállai produkált. Külön paraszt dolog néven nevezni a riportert, mondván nem kérdezett értelmesen, de ez már szokássá vált úgy látszik. Szemmel láthatóan Tállai magolta a szöveget, vagy azért, mert magától nem tud egy összetett mondatot legyártani, vagy csak nagyon pontosan akart fogalmazni. De a legszánalmasabb az, hogy ezt a magyarázatot is sikerült elbasznia ahol csak lehet.

Azzal kezdte, hogy a természetbeni juttatásról van szó. Neki azért illene tudnia, hogy már nincs ilyen terminus a törvényben, épp ő és a cimborái írták át ugyanis, 2011 óta már hozzá lehetett volna szokni az újhoz, ami meglehetősen kretén kifejezés amúgy - egyes meghatározott juttatások. Aztán a matematika se nagy barátja Tállaniak, hiszen egyszer azt mondta, hogy a juttatást szorozzuk meg 19 százalékkal. Azt most hagyjuk, hogy legfejlebb lehet venni adott összeg 19 százalékát, de így is hülyeség.

A törvény nem szarozza túl, azt írja, hogy a juttatás értékét fel kell szorozni 1,19-cel, nem százalékozik, mert minek. Ez valójában persze azt jelenti, hogy a juttatás értékhez hozzáadom annak 19 százalékát, ez lesz az adóalap. ami kurvára nem ugyanaz, mint megszorozni 19 százalékkal. A százalékos problematika megmarad a továbbiakban is, hiszen az szja kiszámítására is azt mondja: 0,15 százalék szja-t kell fizetni. Az mondjuk milyen fasza lenne, de sajnos csak az alapműveletekkel nincs tisztában a NAV nagytudású vezetője...

ITT OLVASHATÓ

TAGADOTT, FENYEGETŐZÖTT, AZTÁN MÉGIS KIJAVÍTOTTA A VAGYONNYILATKOZATAIT TASÓ LÁSZLÓ

DIREKT36.HU
Szerző: Wirth Zsuzsanna
2016.12.07.


Kényelmetlen napja volt augusztus 16-án Tasó László fideszes államtitkárnak, aznap javította és egészítette ki több ponton összesen tizenegy vagyonnyilatkozatát. Ez hálátlan feladat lehetett Tasó számára azután, hogy júliusban még több interjúban és Facebook-bejegyzésben bizonygatta, hogy a nyilatkozatai rendben vannak, minden olyan információt feltüntetett bennük, amire a vagyonnyilatkozati szabályok kötelezik. A javításokból az derül ki, hogy Tasó végül belátta, hogy ez nem volt igaz.

A Direkt36 a 444.hu-val és a Transparency Internationallel közös projektjében még nyáron közölt több cikket azokról a képviselőkről, akik kihagytak vagy hibásan tüntettek fel valamit a vagyonnyilatkozataikban. A cikksorozat foglalkozott Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral, aki éveken át kihagyott a vagyonnyilatkozataiból olyan értékes földterületeket, amelyek a tulajdonában voltak. Más hibákat is vétett, például hallgatott több millió forintnyi, földjei után járó állami támogatásról.

Tasó nyilvánosan egyszer sem ismerte el, hogy hibázott, sőt, több felháborodott nyilatkozatban tagadta cikkünk állításait és tett személyeskedő megjegyzéseket a cikk szerzőjére. „Ön tájékozatlan és rosszindulatú, megrendelésre dolgozó, fizetett provokátor” – reagált például emailben még a cikk megjelenése előtt neki feltett kérdésekre. Az ATV Híradójának pedig azt nyilatkozta, hogy a Direkt36 újságírója „sok esetben mellényúlt, vagy szándékosan ferdítette el [a valóságot]. Én inkább erre gyanakszom.” Közleményt is kiadott, amely szerint „az újabb valótlan állítások és szándékosan meghamisított adatok, a rágalmazások és nyilvánvaló lejárató szándék miatt Tasó László […] a cikk szerzője ellen büntetőfeljelentést tesz, a hírportállal szemben helyreigazítási pert indít.” Nyilvánosan legalább nyolc alkalommal ígért jogi lépéseket...

ITT OLVASHATÓ

VÁLASZ LENCSE MÁTÉNAK

TANÍ-TANI ONLINE
Szerző: Lannert Judit
2016.12.07.


Válasz Lencse Máté Tanoda? című írására.

Köszönöm Lencse Máténak, hogy reagált a tanodákról szóló blogbejegyzésemre. Remélem egy termékeny szakmai vita kezdőpontja ez. Minden elismerésem azoké a tanodáké – mint, ahogy jeleztem a blogban is –, akik az állam nélkül is működnek és megpróbálnak szakmai és pedagógiai tartalmat is belecsempészni a tevékenységeikbe. Az ilyen tanodák létét, amiket a helyi közösség igényei alapján és jobb esetben a helyi közösség erőforrásaiból, vagy ha az nincs, akkor önkéntes felajánlásokból, pályázatokból lehet működtetni, egyáltalán nem vonom kétségbe. Ugyanakkor fel kell tenni azt a kérdést, amit Lencse Máté nem tesz fel. Az adófizetők pénzét tényleg itt tudja az állam legjobban elkölteni, ha a roma gyerekek problémáját meg akarja oldani? Nem reflektál a szerző arra sem, hogy a tanodákkal egyben az iskola válláról levesszük a roma tanulók minőségi oktatásának a terhét, pedig nekik kellene azt megoldaniuk a költségvetés pénzén. 

Nem önmagában a tanodák létét kérdőjelezem meg tehát, hanem azt, hogy az uniós pénzekből ilyen nagy tanodaprogramot vigyen a vállán az állam, olyan céllal, ami az általános iskolák feladata lenne. A tanoda ugyanis, lehet bármilyen jó is, biztosan nem tudja kiváltani a magyar oktatási rendszer hatékony működtetését. A magyar állam viszont leginkább ezt várja el tőle. Persze a tanoda sokkal inkább hatásos lehetne a nem kognitív készségek fejlesztésére, amit fel is vállalnának, de ezek mérése nem könnyű és csak hosszú idő elteltével lehetséges. És itt sem biztos, hogy a tanoda a megoldás, a kontrollcsoportos mérés bizony kimutatta a tanoda szegregáló hatását, a kortársakkal való kapcsolatok és kommunikáció terén a tanodások elmaradtak a kontrollcsoportos társaiktól! 
 
A temérdek uniós pénz gigaprojekteket kíván, miközben a tanodák esetében éppenséggel a lassan járj, tovább érsz igazsága érvényesül. Én éppen ezért csak kis körben támogattam volna a tanodákat az állam helyében, ráadásul csak azokat, akik már bizonyítottak azzal, hogy akkor is működtek, amikor nem volt erre pénz az államtól. Utána ezekből a tanodákból lehetett volna olyan mintatanodákat létrehozni, amelyek az iskolával való eredményes együttműködés módszereit kidolgozzák (a kognitív képességek mellett nagy hangsúlyt fektetve a nem kognitív skillek mérésére és fejlesztésére) és utána (ha kicsiben már látszik az eredmény) hálózatszerűen lehetett volna hozzájuk csatlakozni. Sajnos ehelyett nagyon más történik, az állam a látványos megoldásokat és a klientúrájának építését előtérbe helyezi a valódi problémamegoldásnak. Ez nem kis részt a feneketlen uniós források hibája, amik rövid idejű túlméretezett és túlfinanszírozott projektekben teljesülnek ki, aminek több a kára, mint a haszna. (Erről Váradi Balázs írt egy nagyon jó cikket a Magyar Narancsban nemrég.)...
 

ITT A LOPOTT PÉNZT MEG IS PÁNTLIKÁZZÁK

VÁSÁRHELYI MÁRIA BLOGJA
Szerző: Vásárhelyi Mária
2016.12.06.


A NER egyebek mellett abban különbözik a korábbi korrupt rendszerektől, hogy itt a lopott pénzt meg is pántlikázzák.

Amikor valamelyik oligarcha a közvagyon egy jelentősebb szeletét magánvagyonná alakíthatja, akkor meg van neki mondva, hogy melyik független, kormánykritikus orgánumot kell megvennie és tönkretennie. Mert azt 100 százalékos biztonsággal állíthatom, hogy ezekbe a fideszes médiabirodalmakba egyetlen oligarcha egyetlen fillért sem tett bele a magánvagyonából (ha egyáltalán volt neki ilyenje).

Ehelyett először ellopják a mi pénzünket, majd utána ennek a pénznek a felhasználásával teszik tönkre azokat a sajtótermékeket, amelyek nem feküdtek be a rendszernek. Vagy ezeknek a pénzeknek a segítségével hoznak létre olyan faliújságokat, amelyek feladata az adófizetők dezinformálása.

Schmidt Máriának azért kellett megvennie a Figyelőt, hogy a "minőségi, méltányos és mértéktartó" lapot tönkretegye. És erre a feladatra nem is találhattak volna alkalmasabb jelöltet, hiszen egy fordított alkimista; az aranyból is tud sz@rt varázsolni...


ITT OLVASHATÓ

A LEGOKOSABB EMBER A SZOBÁBAN

444.HU
Szerző: Kasnyik Miklós
2016.12.08.


A Quaestor bukásának napján, 2015. március 9-én idegesen dolgoztak a csoport brókercégénél, a Váci úti székház hatodik emeletén. A legtöbb alkalmazott sejtette, hogy valami nagyon nincs rendben. A cégen belül a jobban értesültek körében már nyílt titok volt, hogy a kötvényeket kibocsátó Quaestor Hrurira csődbe fog menni. Ráadásul technikai problémák is voltak: a pénzüket kikérő befektetők rohama miatt úgy döntött a cégvezetés, hogy csak később utalják ki a pénzt. Ehhez az elszámolási rendszerhez szükséges szoftveres megoldás viszont nem működött. Ráadásul délelőtt megjelentek a pénzügyi felügyelet ellenőrei is.
Az utolsó napi kiutalások

Ezen a lázas hétfői napon a Quaestor Értékpapír vezetői sietve el akarták varrni a szálakat: tudták, hogy hamarosan elvesztik az irányítást a cégük felett, és a hatalom jóakaratára lesznek bízva. Ezért egy csomó pénz azonnali kiutalására adtak megbízásokat. A felügyeletisek aznap még nem állították le a céget, estig mehetett tovább a munka. Mire a brókercég vezérigazgatója, Májer Zsolt este hét körül megemlítette a fiktív kötvényes csalást a meglepett felügyeletiseknek, már rég lezárták a pénzügyi napot, elmentek az utolsó utalások.

Ezekről az utolsó napi utalásokról nemrég megjelent egy lista a sajtóban, és bár több helyen arról írtak, hogy ez egy bizonyítja, valakik bennfentes információkkal, a Quaestor várható összeomlásának tudatában vettek ki pénzeket a számlájukról az utolsó nap, valójában sem az nem biztos, hogy a listán lévő ügyfelek megkapták a pénzüket, sem az, hogy ők kérték volna a kifizetéseket. (Magyarországon egyébként olyan a törvény, hogy csak tőzsdei műveleteknél merülhet fel bennfentesség.)

A nyomozati anyagban lévő bizonyítékok – tanúvallomások és emailek – alapján úgy tűnik, a tervezett öncsőd körüli helyzetre szerettek volna felkészülni a Quaestor vezetői, és maguk kezdeményezték a pénz kiutalását. Kifizettek néhány stratégiailag fontos ügyfelet, amivel jóindulatot szerettek volna vásárolni maguknak.

Az utalásokat intéző back office vezető vallomása alapján ez úgy nézett ki, hogy két ember, a kulcsügyfelekkel kapcsolatot tartó Sz. Gábor és a brókercéget vezető későbbi másodrendű vádlott, Májer Zsolt leültek mellé egy-egy kinyomtatott listával, és az azon lévő nevek, cégek számláin lévő összegeket kiutaltatták még hétfőn. De úgy tűnik, nem csak ez a két quaestoros döntött a kifizetésekről.

Az utolsó napon kiutalt pénzek közül magasan kiemelkedik a Magyar Nemzeti Kereskedőház – a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium alá tartozó cég –, amely visszakapott egyben 3,8 milliárd forintot, anélkül, hogy erre megbízást adott volna. (A cég eredetileg
9 milliárd forintot fektetett be a Quaestornál 2013 tavaszán, de ennek nagy részét a közpénzszórásban őrült jó állami cég folyamatosan lehívta százmilliós darabokban és elköltötte.)

Ennek az utalásnak a körülményeibe láthatunk bele három telefonbeszélgetésen keresztül, amiket a Quaestor Értékpapír telefonközpontja rögzített a csőd napján. A nagyobb kötvényes ügyfelekkel foglalkozó dealing részleg egyik brókere, B. Bálint és az egyik back officeos adminisztrátor, V. Melinda beszélgetnek. Először dél előtt öt perccel telefonált az adminisztrátor a brókernek:


ITT OLVASHATÓ

LEPISALT OKTATÁS

GONDOLATVILAGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2016.12.07.


Sőt! Nem csak le, hanem körbe is. Körkörösen. Kiverve a biztosítékot most hirtelen: a nemzeti szövegértési, és általában, oktatási eredményhalmaz apróka. Vagy annál is kisebb. Immár számokban is kifejezve, hogy a funkcionális analfabéták országa vagyunk. Azonban ez egyrészt csak egy állomás, másrészt nem a végállomás. Bármilyen magasra is horgad az indulat.

Alkalmasint mindenfele. Az egyik oldal kizárólag az Orbán-kormányt teszi felelőssé, míg a másik, a
kormányzati, a felmérés módszertanában, no meg az elődkormányokban látja a problémát. Azonban nehéz lenne, tiszta lelkiismerettel, akár az egyik, akár a másik vélemény kizárólagossága mellett lándzsát törni. Azt ugyanis nehéz lenne őszintén állítani, hogy az Orbán-kormány oktatáspolitikája a remeklés maga. A persely-páter vezette minisztérium által képviselt, és immár második ciklusban érvényesített oktatáspolitika elévülhetetlen érdemeket szerzett a zuhanórepülés demonstrálásában ezen a téren (is). A kétségtelenül régóta lefele csúszó oktatást szinte szabadesésbe sikerült taszítani az utóbbi években. Azonban ehhez maga az oktatási lózungpolitika kevés lett volna, és sohasem jöhetett volna létre, ilyen mértékben, számos terület hallgatólagos, illetve tevőleges támogatása nélkül. A minisztérium közzétehet idióta oktatási terveket, alkothat az oktatást nem igazán támogató háttérrendszert, és a frontvonalba küldhet olyan politikusokat, mint az oktatáspolitika éjszakáját képviselő Hoffmann Rózsát, vagy az önnön butaságára még büszkén fel is néző Czunyinét. A másik serpenyőben mindig is ott lesznek a többiek.

Ott lesznek azok a tanárok, akik mindezt éveken keresztül szolgailag végrehajtják. Akik még sutyiban sem tesznek kísérletet arra, hogy megtanítsák a diákot olvasni, számolni, gondolkodni. Nem a remekbe elcseszett tanterv mentén, hanem az érdeklődést felkeltve, a diák látókörét szélesítve. Tisztelet természetesen a kivételeknek. akik a jelek szerint túl sokan nem lehetnek. Aztán persze ott vannak a tanárokat képviselő ilyen-olyan szervezetek, akik olykor már majdnem sztrájkolnak, vagy esetleg sztrájkolnak is. Olyan hihetetlen agilitással, hogy még a tanárok nagy részét sem képesek megnyerni az ügynek. S természetesen ott vannak a szülők, akikkel igen sokszor igen magas lóról kommunikálnak az előbb említett tanárszervezetek és tanerők. Nem partnert, hanem az önmegvalósítás, és önfényezés zavaró tényezőit látva a szülőkben. Akik természetesen maguk, de a jelenlegi tanárok is, a korábbi oktatáspolitikák „végtermékei”. Alig kevésbé funkcionális analfabéták, és a saját bőrükön is megtapasztalhatták a társadalom tudást elismerő mércéjét. Azt, hogy a bő nyállal elkövetett helyezkedés milyen viszonyban van a szellemi eredményekkel. Úgy általában. A hétköznapokban...

ITT OLVASHATÓ

DR. UDVARY JÁNOS, A RÁKOS NŐK HENTESE

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Eszes Beáta
2016.12.08.


A betegjogi törvényt sérti a hivatásával visszaélő, másodfokon elítélt orvos nevének eltitkolása. A betegnek joga van megfelelő módon tájékozódni állapotáról, orvosáról, az őt alkalmazó kórházról, amely ismeret kihat az egészségügyi állapotára.

A Csolnoky Ferenc Veszprém Megyei Kórház és a budapesti Róbert Károly Magánkórház
onkológus-nőgyógyászára, Dr. Udvary Jánosra három év bírósági eljárás után a másodfokon eljáró Veszprémi Törvényszék pénzbüntetést és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, aki életmentő műtétekért és a vizsgálatokért pénzt kért a betegeitől az államilag finanszírozott kórházi rendelésén, betegeit tudatosan dezinformálta, félrediagnosztizálta haszonszerzés céljából.

Első fokon a Veszprémi Járásbíróságon Polgár András bírói tanácsa a főorvost 3 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és 4 évre eltiltotta foglalkozása gyakorlásától.

Ezt bírálta felül 2016 novemberében a Veszprémi Törvényszék másodfokon, amely a rákos nőket haszonszerzés célból tudatosan félrevezető, kezelésüket fizetés hiányában megtagadó, őket tudatosan félrediagnosztizáló orvos elsőfokú letöltendő börtönbüntetését Dülkné dr. Pintér Zsuzsa bírónő vezetésével függesztette fel arra hivatkozva, hogy Dr. Udvary János, onkológus-nőgyógyász által elkövetett bűncselekmény nem kérdéses, de a börtönbüntetését felfüggesztő ítélete alapján
egyedülálló szaktudására szükség van a kórházban.

A felfüggesztés időtartama a maximálisan lehetséges 5 év, így ha ezidő alatt az orvos újra törvényt sért, már nem kerülheti el a börtönt. A főbüntetésként kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés mellett mellékbüntetésként 450 ezer forint pénzbüntetést kell fizetnie.
Az ítélet jogerős.

A büntetőeljárásban megnevezett 10 érintett, a vádban szereplő betegből a 3 éves eljárás végeztével mára
csak egy nő él. ()

Az onkológus-nőgyógyász főorvost ez a ma egyetlen túlélő betege buktatta le, aki a rajta elvégzett életmentő operáció után 50 ezer forintot szeretett volna átadni kezelőorvosának, hálapénz gyanánt. De az orvos a lezárt borítékot előtte feltépte, a pénzt megszámolta, és kijelentette, hogy ő nem 50, hanem 150 ezer forintos orvos. A nő felháborodott a doktor követelésén, amiért őt ennyire megszégyenítette, és egy következő alkalommal a kontrollvizsgálatkor hangfelvételt készített, ahogy orvosa a hiányzó 100 ezer forint után érdeklődik: A hangfelvétellel a beteg panaszt tett a kórház főigazgatójánál, aki hivatalból megtette a büntető feljelentést.

A méhnyakrákkal kezelt nő kálváriája még
nem ért véget. Állítja ugyanis, hogy kezelése sem volt megfelelő. Sebe szétnyílt, elmaradt az ösztrogénpótlás, ami miatt azóta is nagyon sok a panasza. Naponta maréknyi gyógyszert szed. Csontritkulása lett, többé nem sportolhat, de egy hosszabb sétát sem tud tenni a gyermekeivel, nem tud házaséletet élni, ráadásul rendszeresek a fájdalmai, rosszullétei.

Másik esetben Dr. Udvary a neki fizetni nem tudó, rokkantnyugdíjas, kritikus állapotban lévő beteget nyilvánított tumormentesnek, hogy lepasszolhassa, akinek kritikus állapotát másik orvos vizsgálata mutatta csak ki
:

ITT OLVASHATÓ

KORMÁNYKRITIKA HELYETT PORNÓT ÉS VAJNÁT A NÉPNEK!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző:Molnár Bálint
2016.12.07.


Jó hírek vidékről: egy vidéki fostalicska kábelszolgáltató, a szigethalmi PR-Telecom Zrt. – amely kb 70 ezer háztartást ér el egyebek mellett Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém és Vas megyében – 2017. január elsejétől kib*ssza száműzi műsorcsomagjából a Simicska Lajos tulajdonában lévő Hír TV-t. Meg még hat másik csatornát.

Ez persze se nem kritikus tömeg, se nem potenciális kormányváltó erő még háztartásonként két ivarérett szavazóval számolva sem, ám két egyáltalán nem mókás szála van a történetnek, amivel nem Simicska G. Lajos érdekeit védem, csak úgy iderakom, mert.
  1. A PR-Telecom Zrt.-nek és annak a máltai offshore cégnek, amelynek luxusjachtján idén nyáron Mészáros Lölö univerzális zseni süttette a bendőjét Pharaon nemzetközi bűnöző hajójának szomszédságában, tök véletlenül azonos a vagyonkezelői háttere.
  2. A Hír TV-t 6 másik tematikus csatornával együtt (ORF2, History, SuperOne, Sláger TV, DoQ, Fishing&Hunting) lökik ki a helyéről, miközben 14 másik kerül be a csomagba. Köztük van az Andy Vajna parókakészítő-kaszinócézár-fánksütödés-filmmogul-médiaguru által menedzselt TV2-csoport 6 csatornája (FEM3, Kiwi TV, Zenebutik, Chili TV, Humor+, Mozi+), illetve két pornóadó (Eroxxx és Brazzers TV) is.
Az egy dolog, hogy Simicskáék szerint nekik 2017 végéig él a szerződésük a céggel, és minden bizonnyal pereskedésre kerül sor. Az egy másik dolog, hogy a fostalicska kábelszolgáltató magyarázata – miszerint az RTL Klub és a TV2 műsordíjának emelésével nem tudják finanszírozni a sugárzásukat – nevetséges, mert hát éppen pont Vajna szennykanálisait pakolják a fölöslegessé vált History meg a Hír TV helyére. (Volt már ilyen próbálkozás a Telekomnál, emlékszünk?) Simicska Lajos G napon inneni és túli tévéje egyébként immár lassan 14 darab éve van a PR-Telecom csomagjában, és eddig senkinek nem szúrta a szemét. Igaz, akkor még a gék között szent volt a békae és az együttharácsolás igyekezete, miközben Lölö is még csak túrta a földet és szerelte a gázt veszettül.
Szóval tehát. Csak szólok, nem tartozik ide egyáltalán, de mégis: közben Tiborcz Magaolyanszép Pityu 15 milliárdos Eximbankos hitelből fejleszthet belvárosi luxushotelt, mert mi adtuk rá a pénzt és nem sajnáljuk tőle. Meg amúgy is ott van az épületben Vajna kaszinója és még a Gránit bank is dobott rá 2 milliárdot és nem csak a Mahart-házat csicsásítja majd, hanem a körülötte lévő összes tömböt is, mert már az is az övé. És így szépen körbeérnek a luxusjachtok a luxusszállodákkal, az offshore cégekkel, és mindig mindenhol ugyanazok a pofátlan gyökerek tűnnek fel, és nyúlkálnak bele könyékig, nyakig a feneketlen közpénzes vályúba. Mészáros, Vajna, Tiborcz, mikor melyik. Rogán csak azért nem, mert ő más moslékos vödrökbe van beleesve arccal előre.
Szóval tehát még egyszer. Az a helyzet, hogy egyáltalán nem a Hír TV sorsa és főleg nem Simicska G. Lajos fényes jövője miatt aggódom, bár ahogy elnézem, egyre kevesebb húzása maradt. Vagy előkapja a farzsebéből az előkapnivalót és lép a sötét paraszttal, vagy szépen végignézi, ahogy – mivel mind közül ő volt a legokosabb – az utánpótlás nevelése az emlékét is megsemmisíti annak, hogy ő valaha is létezett. Ami szintén nem lenne baj, ha nem országos léptékű pusztítás zajlana közben...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETI POPULIZMUSTÓL A SZOCIÁLIS POPULIZMUSIG - AVAGY MIT TEHET AZ ELLENZÉK OSZTOGATÁS IDEJÉN?

MAGYAR NARANCS
- LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON
Szerző: Madlovics Bálint
2016.12.07.


...Az ellenzék kommunikációs lehetőségeinek föltárása érdekében érdemes összevetni a Fidesz „új csodafegyverét”, a szociális populizmust a nemzeti populizmussal. Ugyanis, bár mindkettőre jellemző a populizmusok említett népszerűsége, valójában teljesen máshogy működnek, és másfajta kihívást is jelentenek az ellenzéki pártok számára.

A Fidesz nemzeti populizmusa igazi kommunikációs termék volt, avagy – egy utóbbi időben divatossá vált kifejezéssel élve – az igazság utáni politika (post-truth politics)
iskolapéldája. A menekültügy során a kormány a magyar emberek döntő többsége számára nem kézzel fogható dolgot átélhető valósággá, sőt valódi problémává tett azáltal, hogy elhelyezte azt egy ún. narratívában. Úgy keretezte, illetve úgy kötötte hozzá a menekültek kérdését más, a Fidesz retorikájában mindig is komolyan hangsúlyozott témákhoz (mint amilyen az EU-ellenesség, hazánk szuverenitása vagy éppen a nemzeti határok védelme), hogy anélkül, hogy a nagy többségnek ez például az egészségügyhöz mérhető, személyes problémákat okozott volna, hosszú ideig uralni tudta vele a politikai napirendet. Összefoglalva, a nemzeti populizmus nem más volt, mint keretezés az emberek számára kézzel fogható „mag” nélkül.

A kormány most elkezdett szociális populizmusa ennek a szimmetrikus ellenkezője: kézzel fogható mag keretezés nélkül. A funkciója is eltér a nemzeti populizmusétól: míg annak elsődleges célja az volt, hogy a Fidesz mint „nemzeti kormány” 2014–15 fordulóján elvesztett hitelességét
visszaadja, addig a szociális populizmus elsősorban nem a saját táborhoz szól, hanem a társadalom jóval nagyobb rétegeihez. A kérdés viszont az, hogy pusztán ezzel a szavazóivá is teszi-e a kormány a választókat – a válasz pedig inkább nem, mint igen. Persze, sokan lesznek, akinek a szavazatát meg lehet vásárolni. De igazán nagy tömegeket megmozgatni, sőt kormánypárti szavazóvá is tenni őket szociális populizmussal pont akkor lehet, ha a kormánypárt ad a társadalom nagy hányada számára átélhető történetet, narratívát is a pénzösszegek mellé.

Érdemes ennek kapcsán átnézni a történelmi példákat. Narratívát adott a Fidesz a rezsicsökkentés mellé, az „államcsőd széléről nagy nehezen, áldozatokkal, de visszahozott és most már virágzó ország”
narratíváját, de erre a leglátványosabb példa a Fidesz első nagy szociális populista kampánya volt 2008-ban. Az akkori népszavazáson, bár a kérdések arra vonatkoztak, valójában nem az egészségügy és az oktatás különböző díjairól szavaztak az emberek, hanem a kormányról, és persze elsősorban a kormányfőről. A pénzösszegek úgyszólván túlmutattak önmagukon, egyfajta szimbólumokká váltak, és ezért tudtak érzelmi azonosulást és két évvel később is fegyelmezett voksolást garantálni a Fidesz számára. Ez a hatásosság momentán a Fidesz mostani populista akciója kapcsán még nem látszik; miközben a fizetés- és nyugdíjemelés, mint már említésre került, nem csak a Fidesz törzsszavazóit érinti, a többieket aligha fogja majd másfél évre a kormányhoz láncolni.

Az ellenzéki kommunikáció számára épp ebben rejlik a lehetőség. A baloldal eddigi válaszai egyrészt a cikk elején fölvetett dilemmából fakadó zavarodottságról árulkodtak, másfelől pedig a kormányra való
rálicitálásból álltak. Ezek a szólamok igen alacsony hatásfokúak: a kormány, kezében a kasszakulccsal, ilyen esetekben mindig helyzeti előnyben van. Viszont az ellenzéknek itt lenne a lehetősége – mivel a kormány ezt még nem tette meg –, hogy a társadalom nagy hányada számára fontosnak ítélt cselekménysort egyedüliként keretezzen: kösse össze a kormány lépéseit más ügyekkel, illetve adjon sajátos jelentést a tényeinek. Ahhoz viszont, hogy ezt igazán hatásosan tudják meglépni, olyasvalamire lenne szükség, amivel a baloldal pártjai momentán még nem rendelkeznek: egy nem csak ennek az ügynek a kapcsán fölépített, világos kritikai alapállásra. Az igazság utáni politika, bár többen az ellenkezőjét állítják, valójában hosszú távú műfaj, a tények értelmezéséhez használt narratívákat ugyanis hosszú idő fölépíteni. Ez az ellenzék feladata a következő másfél évre: fölépíteni egy világos identitást, egy baloldali világképet. És akkor képes lesz az ilyen és ehhez hasonló lehetőségeket kihasználni, illetve tényleg versenyre kelni az Orbán Viktor vezette Fidesszel.

ITT OLVASHATÓ

PSZICHOPATÁK IRÁNYÍTJÁK A VILÁGOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Bartus László
2016.12.07.


A legutóbbi washingtoni eset rávilágított az összeesküvés-elméletek és a dezinformációs hálózatok veszélyeire, amelyeket felerősít a közösségi média és tudatosan terjesztenek internetes blogok. Egy férfi fegyverrel ment egy pizzériába, hogy leleplezze az ott működtetett pedofil hálózatot, amelyet az egyik konspirációs teória szerint maga Hillary Clinton irányít.

A konteó szerint a pizzéria pincéjében erőszakolják meg a gyerekeket.

Hiába vitte körbe a tulajdonos a pizzériában a korábban ott tüntető konteó-hívőket, és mutatta meg, hogy a pizzéria alatt nincs pince. Egy konspirációs teóriában hívő embert az sem győz meg, amit a két szemével lát, a két fülével hall, mert a konspiráció azért konspiráció, mert titkos, és azért titkos, hogy a pincét ne lehessen látni. Akkor is van pince, ha nincs. Ám a veszély nagyobb annál, minthogy bekattannak elmebetegek és elmennek gyilkolni, bár ennek veszélyét sem lehet lebecsülni.

Az összeesküvés-elméletek nemcsak egyéni veszélyt jelentenek, mert egész országok politikai vezetése működhet összeesküvés-elméletek alapján, erre legjobb példa éppen Magyarország, ahogy azt látni fogjuk. De Amerikában is most választottak meg egy szélsőséges demagógot a fentiekhez hasonló összeesküvés-elméletek alapján, aki maga is ilyen konspirációs teóriák alapján alakítja ki a véleményét.

A kettő veszély néha összeér: a Planned Parenthood amerikai nonprofit szervezetről keringő összeesküvés-elméletek és dezinformációs híroldalak hatására egy férfi 2015 novemberében Colorado Springsben bement a helyi klinikára és három embert, köztük egy rendőrt, agyonlőtt, kilencet megsebesített. Akkor nem győztek elhatárolódni tőle azok, akik egyébként napi szinten terjesztik azokat a hazugságokat, amelyek hatására ölt a gyilkos.

Majd ugyanez az abortusszal kapcsolatos hazugság az amerikai elnökjelölti vitában is elhangzott, amire Clinton sajnálatosan csak annyit mondott, hogy ilyen hülyeség soha nem jutna az eszébe és a konteóban szereplő hazugságot soha nem támogatná, ám jobban ki kellett volna ezt fejtenie, mert Trump megválasztásában ez a konteó komoly szerepet játszott. Még republikánus szenátorok is visszhangozták, s bedőltek a hazug dezinformációs oldalak összeesküvés-elméleteinek.

A washingtoni férfi nemcsak vitte a pisztolyát, hanem lőtt is vele, és a szerencsének köszönhető, hogy nem hajtott végre mészárlást a pizzériában. Maga a konteó tipikus őrültség, a kialakulása is az, de nem lehet lebecsülni, mert tömegesen hisznek benne. A Wikileaks által nyilvánosságra hozott e-mailek alapján valaki azt állította, hogy egy világméretű gyermekrabszolga-hálózatot lepleztek le, amelyben Hillary Clinton is érintett. A Comet Ping Pong pizzéria tulajdonosa egy James Alefantis nevű ember, aki Obamának és Clintonnak is adományozott pénzeket, és e minőségében megjelent a kiszivárogtatott levelekben is. A konteó úgy jött létre, hogy feltételezték, a "pizza" szó egy jelszó, valójában nem pizzát, hanem gyereket jelent. Az emailek így nem pizzáról, hanem gyerekekről szóltak. A döntő
bizonyítékok egyike pedig az, hogy James Alefantis neve emlékeztet a francia “szeretem a gyerekeket” kifejezésre.

Ebből majdnem vérengzés lett, és ehhez hasonló ostoba összeesküvés-elméletek (amelyeket részben a törvénytelen hekkelésekből és Wikileaks szivárogtatásokból raknak össze) nagy szerepet játszott abban, hogy Trump lett az Egyesült Államok elnöke. Nem véletlen, hogy a pizza konteót is egy Trump támogató oldal indította el. Clinton ellen megszámlálhatatlan hasonló konteós hazugságot terjesztettek, amelyeket tömegesen hittek el. A Facebook és a Twitter ezeknek a hazug dezinformációknak a melegágya, ahogy a választások után ez sok helyen elhangzott.

A közösségi média nem véletlenül mosódik össze a mainstream sajtóval. A konteó hívők szerint az egész mainstream médiát összeesküvés irányítja, amelynek lényege, hogy az igazi információktól (amelyek maguk az összeesküvés-elméletek) elzárják a népet. A politikai korrektség elleni támadásnak is ez az alapja, mert a politikai korrektséget is összeesküvésnek tekintik. Nem véletlen, hogy Trump támadja az igazi, ellenőrzött tényeket közlő sajtót, mert az nem terjeszti a konteókat. Trump gyakorlatilag a Twitter üzeneteivel kommunikál a világgal, éppen ezért. Mindez kifejezi, hogy maga is a konspirációs tóriák fogyasztója, hívője és gyártója (lásd: hárommillió illegális szavazó), s ez már elvezet a világ szélsőjobbra tolódásának és fasizálódásának okaihoz...


ITT OLVASHATÓ

SZÜLŐ ÉS TANÁR EGYSZEMÉLYBEN KÜLFÖLDÖN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2016.12.08.


Alapvetően nem kérdés, hogy amikor egy család külföldre költözik, akkor a gyerek szépen beiratkozik a helyi iskolába, és ott folytatja tanulmányait. Csakhogy ez nem mindig ilyen egyértelmű döntés, előfordulhat olyan élethelyzet, amikor a szülő arra a nem egyszerű döntésre jut, hogy a gyerek magántanulóként folytassa. Ennek sok oka lehet, ezek taglalásába most nem mennék bele, azt viszont érdemes körüljárni, milyen előnyei és hátrányai lehetnek az otthoni tanulásnak.

A határátkelés alapvetően rengeteg lehetőséget jelent a család minden tagja számára, a felnőtteket csakúgy, mint a gyerekeket új nyelvi környezetnek, kultúrának, világszemléletnek teszi ki.

Az esetek döntő többségében még akkor sem kérdés, hogy a gyereket beíratjuk valamelyik helyi iskolába, ha tulajdonképpen otthon is maradhatna tanulni, éppen azért, hogy elsajátítsa a nyelvet, a kultúrát, megtanuljon beilleszkedni.

Ugyanakkor abszolút el tudok képzelni olyan élethelyzetet (például ha egyértelműen meghatározott időre, mondjuk egy évre költözünk valahova, és a gyerek nem beszéli megfelelően az adott ország nyelvét), amikor komolyan felmerül annak a lehetősége, hogy a gyerek inkább legyen magántanuló, és vizsgázzon le Magyarországon.

A döntésig persze rengeteg kérdés vezet (nem szakítom-e meg rosszkor a gyerekem tanulmányait?; milyen oktatási lehetőségek vannak az új helyen?; megengedhetem-e magamnak, hogy esetleg ne állami iskolába járjon?; várhatóan hamarosan újra költözünk-e?; és még folytathatnám), de most tegyük fel, hogy végül úgy határozunk, saját kezünkbe vesszük az oktatását.

Ha megpróbálsz belehelyezkedni ebbe a helyzetbe, akkor az első gondolat nyilván a félelemé, én például nem feltétlenül merném bevállalni, a pedagógusszakma mégis csak komoly dolog, nem? (Speciel a tragikusan rossz
friss PISA-eredmények ismeretében azért még pár kérdőjel akár oda is férhetne az előző mondat végére…)

Szóval ha eldöntöttük, hogy a gyerek magántanuló lesz, akkor az első dolgunk, hogy megnézzük, az adott országban, ahová költözünk, ez egyáltalán lehetséges-e. Például ha kiderül, hogy Németországban nem, akkor a továbbiakban a dolog tárgytalan.

Ha jogi akadály nincs, akkor vehetjük elő a papírt, hogy felírjuk a mellette és az ellene szóló érveket. Például így
:

ITT OLVASHATÓ

MAGAS ADÓÉK: EZÉRT ALACSONY A BÉRED MAGYARORSZÁGON

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2016.12.08.


A kormánynak sikerült megállapodnia a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel, így jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal fog emelkedni jövőre. A meglepően magas béremelés azonban nem garantálja, hogy Magyarország, a kormány ígérete ellenére az elkövetkező években fel fog tudni zárkózni a régióban. Ennek oka, hogy hazánkban továbbra is nagyon magas marad adóék, a minimálbérek után fizetendő adó pedig a legmagasabb az Európai Unióban. 

A béremelésekkel párhuzamban a magyar kormány adócsökkentést is bejelentett - a járulékok fognak több lépcsőben csökkenni -, ennek ellenére az adóék továbbra is Magyarországon lesz a legmagasabb a régióban (leszámítva Ausztriát, de őt nem nevezhetjük régiós versenytársnak). Még rosszabb a helyzet, ha jövedelmi szintek is megvizsgáljuk, ugyanis Belgium után a szegényebb munkavállalók béreit terhelő adók hazánkban a második legmagasabbak az Európai Unióban. 

Termelékenységi probléma

Egy szeptemberi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a hazai alacsony bérszínvonal okaival, akkor ennek elsődleges okát a termelékenységre vezettük vissza. Mivel uniós összehasonlításban Magyarországon nagyon alacsony a termelékenység, ennek több oka van: képzetlen munkaerő, elavult gyártósorok, technológiai lemaradás. A hazai cégek és a magyarországi telephellyel rendelkező külföldi vállalatok csak úgy tudnak versenyképesen termelni, ha a béreket is alacsonyabb szinten tartják. 

A nagyobb vállalatok esetén volt tér a béremelésre, ami az elmúlt években be is indult, köszönhetően az egyre növekvő munkaerőhiánynak. A kkv-k többsége azonban sem a múltban, sem most nem tudja kigazdálkodni a nagyobb terheket. Ebben pedig nemcsak az alacsony termelékenységnek van szerepe, hanem a bérekre rakódó adóknak is, ami nemcsak a régióban, hanem az Európai Unióban is az egyik legmagasabb, ráadásul ezen még a járulékcsökkentés sem fog sokat változtatni. A nagyobb cégek esetében segítséget jelenthet a tao-csökkentés is, azonban ahogy megírtuk, a kisebb vállalkozások esetén csak marginális hatása lesz a társasági adó csökkentésének, így esetükben továbbra is nehézségeket fog okozni a magasabb bérek kigazdálkodása...

ITT OLVASHATÓ

ITT MÁR TÉNYLEG MINDENT SZABAD ORBÁN HAVERJAINAK

MAGYAR NARANCS - VILLÁMNARANCS BLOG
Szerző: narancs.hu
2016.12.08.


Viszlát világörökség, helló Pista bácsi: gombokért szavazta meg a fideszes városvezetés Garancsi felhőkarcolóját.
Egy hete írta a Magyar Nemzet, hogy nem épülhet 120 méteres felhőkarcoló a Kopaszi-gát mellett, ahol Buda Part néven tervezett lakó-, iroda- és szórakoztatónegyedet építene a Garancsi István Fidesz-közeli vállalkozóhoz köthető Property Market Kft., mert a fővárosi városfejlesztési bizottság nemet mondott az újbudai önkormányzat javaslatára, a fővárosi rendezési szabályzat módosítására.

Az MSZP-s Horváth Csaba akkor még azt mondta, hogy a bizottság elfogadta az Icomos (a UNESCO műemlékvédelmi világszervezete) és a Budapest Világörökségéért Alapítvány véleményét. A tervezett 120 méteres magasság és a helyszín sem hagyható jóvá a világörökségi központtal való egyeztetés nélkül.

Lófaszt nem!

A Fővárosi Közgyűlés ma módosította a városrendezési szabályzatot, és ahogy az Index beszámolt róla: „a módosítási javaslat legfőbb eleme egy 120 méteres toronyház elhelyezése” volt, mivel eddig a Lágymányosi-öböl melletti területen 65 méter volt a megengedett maximális építési magasság.

A döntéssel a területen majdnem kétszeresére nő a magassági határ, és ha ez nem volna elég, Garancsi fejlesztési területén a beépítési sűrűség is változik, vagyis „a módosítás a Lágymányosi-öböl környezetében elhelyezkedő közpark övezetbe sorolt területet átstrukturálja, új zöld felületeket jelöl ki”.  A rendezési szabályzat módosítását kormánypárti többséggel fogadták el.

Úgyhogy ennyit a világörökségről, ha Garancsi felhőkarcolót akar építeni...

ITT OLVASHATÓ

GYURCSÁNY PATÁJA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: rezeda
2016.12.08.


Ezúttal hálás szívvel kell köszönetet mondanunk a CÖF-nek, mert a tegnap bemutatott nagyon hülye plakátjuk alapvető problémára irányította rá a figyelmet. Amúgy szót sem érdemelne, mert betudjuk a „független civil” szervezet megszokott nívójának, viszont a történeti hűség kedvéért rögzítsük, hogy a műalkotás Vonát és Gyurcsányt ábrázolja a régről ismert bohóc társaságában, ilyen dumával: “Egymásra találtak! Együtt mondtak nemet a bevándorlás-ellenes alkotmánymódosításra”.

A „civilek” szándéka Vona karakter-gyilkolászása, mert a bebukott Alaptörvény módosítás után Orbán úr megadta rá a kilövési engedélyt, így próbálva meg tisztogatni maga előtt az utat 2018-ra. Vonának ez annyira új még, hogy értelemszerűen nyüszög, és keresetlen szavakkal illeti hajdani cimboráját, azaz miniszterelnök urat. Gyurcsány, aki pedig évek óta kemény edzésben van, azt mondja, hogy ez a baromság nem elég arra, hogy átüsse az ingerküszöbét. Arra viszont mindenképpen alkalmas, hogy az ember a Fidesz-bagázs napi basztatása mellett most már tényleg elgondolkozzon a bizonytalan jövő felől.

Ez azért is felettébb szükséges, mert máma épp huszonhárom nap van hátra az elcseszett 2016-os évből, ami azt jelenti, hogy szinte már 2017 van, az pedig, ha jól belegondolunk, 2018 előszobája. Alig lesz tavasz, már jön is az ősz, kettőt pillantunk, és máris itt vannak a választások. Fölfedezhető, hogy az idő sajátos, kettős természetéről a Varázshegy módszertanával mesélek. Viszont most se nem irodalmárkodni, se nem filozofálni vagyunk itt, hanem utat mutatni sokat szenvedett nemzetünknek a Magyarország nevű útvesztőben. Szép lelkek úgyis mindig azon nyávognak, nem elég bemutatni, hogy szar a rendszer, az író ember jelölje meg a kivezető utat is.

Tessék, most ezen tornáztatom az agyamat, a végeredményről meg mindenki azt gondol és mond, amit csak akar. Az ostoba CÖF ezzel a párosítással tulajdonképpen Orbán félelmeinek közepébe tenyerelt bele. A tűz és víz egy képen szerepeltetése azt mutatja, kitől tart igazán a rezsim. Jószándékú emberként Vonát vonjuk ki a képletből, mert azt – egynéhány elvetemültön kívül – egyetlen magyar ember sem akarhatja, hogy a mostani ámokfutás után Fidesz a köbön következzék, kendőzetlenül mesélve: az egyik fasisztát a másik váltsa, mert az senkinek sem lenne igazán jó, ha alaposan belegondolunk.

Ezen kívül azt is mondja nekünk ez a bohóc, hogy más potenciális ellenfelet Gyurcsányon kívül nem lát a rezsim. Ha ebből kivonjuk Orbán úr zsigeri félelmét, amelyet az emlékezetes TV-vita ültetett el benne oly alaposan, hogy attól immár szabadulni képtelen, arra a belátásra kell jutnunk, hogy ennek a CÖF-nek – és így következésképp a Fidesz-nek is – igaza van. Ha szétnézünk a sivár palettán, és ha sokak számára ez szentségtörésnek számít is, azt kell látnunk, más kihívó nem nagyon akad, és elmesélem az okokat is.

Itt van nekünk a drágalátos MSZP, mint hamvába holt opció. A világért sem akarnám megbántani őket, de Molnár Gyula elnöklésével, valamint azzal a tempóval, amellyel már a nyamvadt kopaszok is eltakarították őket az NVI portájáról, győzni nem lehet. Az nem diadalmas tempó, hogy hű, valamint hajj, meg ejj, miközben a tej megalszik a szájunkban. Mint pár napja is kifejtettem a Süsü a sárkányban elhangzott örökbecsű igazságot, sárkány ellen a sárkányfű a használatos fegyver. Maradva a báboknál, minden tiszteletünk mellett Molnár úr maximum a bamba király szerepére alkalmas...


ITT OLVASHATÓ

AZ ELFELEJTETT FÜLKEFORRADALOM

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Bartus László
2016.12.07.


Ahogy közeledik az újabb "választás", egyre inkább "kormányváltásról" beszél az ellenzék. A rendszerváltás szóba sem kerül. Természetesen kormányváltásról sincs szó, semmi esélyük arra, hogy leváltsák a rendszeren belül az Orbán-kormányt. Ennek egyszerű oka az, hogy itt a kormány azonos a rendszerrel, és aki nem a rendszert váltja le, az soha nem fogja a kormányt sem leváltani a rendszeren belül.

Az pedig teljesen érthetetlen, hogy demokratikusnak mondott pártok hogyan akarnának kormányozni egy alkotmányosan bebetonozott diktatúrában. Ettől azért nem félnek, mert fel sem merül, hogy az Orbán által tartott "választásokon" rajta kívül bárki nyerhet. Ezt ők is tudják, azonban ez nem ad felmentést a kérdés megválaszolása alól. Hogyan indulhat demokratikus párt azért, hogy egy diktatúrát kormányozzon? Miközben azt is tudják, hogy az ország kormányozhatatlan, ha nem Orbán kormányoz. Mégis eljátsszák, mintha itt valódi választások lennének.

A "választás" kifejezés egyébként is csak idézőjelben értendő, mert az Orbán-rendszerben igazi választás nincs, csak voksolás van. A választás azt jelentené, hogy egyenlő esélye van mindenkinek arra, hogy nyerjen, és a kormányzati hatalmat demokratikus úton meg lehet szerezni, Orbán kormányát le lehet váltani. Erről azonban szó sincs.

Ezzel az ellenzék éppen úgy tisztában van, mint minden józan ember, aki ismeri a NER választási törvényét, a nyilvánossághoz jutás és a kampányolás lehetőségeit, az induló pártok egyenlő esélyeit ahhoz, hogy eljussanak a szavazókhoz. Itt voksolni lehet, de választani nem. Az utolsó választás 2010-ben volt, amit Orbán fülkeforradalommá nyilvánított, ami azt jelentette, hogy itt több igazi választás nem lesz.

A fülkeforradalomról pedig el tetszettek feledkezni, amikor Magyarország kormányzója bejelentette igényét az állandó hatalomra, és a kétharmados többséget forradalommá nyilvánítva bejelentette, hogy őt voltaképpen egy új rendszer felépítésével bízták meg. Az új rendszer lényege, hogy nincs többé szabad választás, nincs többé népakarat. A nép 2010-ben egyszer és mindenkorra őt választotta meg. Ez volt a fülkeforradalom lényege.

Amit azóta "választásnak" neveznek, nem más, mint a demokrácia hamis látszatának a fenntartása, annak kinyilvánítása, hogy a nép elfogadja a fülkeforradalmat és annak orbáni értelmezését. Elfogadja, hogy az alkotmányos rend megdöntése "törvényes" volt. Legitimálja a diktatúrát, és arra szavaz, hogy a diktatúrát legitimáló ellenzék pártjai milyen arányban osztozkodnak az árulásukért kapott pénzen.

A magukat "ellenzékinek" nevező pártok nem a rendszer ellenzékei, mert akkor nem lenne szabad sem elfelejteniük, sem legitimálniuk a fülkeforradalmat, hanem teljes bojkottot kellene hirdetniük, a rendszer és a nem demokratikus választások teljes bojkottját. Követelniük kellene az alkotmányos rend helyreállítását, az államellenes bűncselekmény elkövetőinek felelősségre vonását. Ez lenne egyedül az ellenzékiség lényege. Hogy mit csinálnak ezek a bűnözők, nem számít. Csak az számít, hogy ez egy törvénytelen rendszer, amit nem legitimálhatnak, nem fogadhatnak el.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere azt a rendszert váltotta fel, amelyben lehetett még demokratikusan választani. Azt a rendszert Orbán eltörölte. Aki azt állítja, hogy Magyarországon valódi, egyenlő, demokratikus választások vannak, az hazudik. Aki ilyen választáson részt vesz, akár jelöltként, akár szavazóként, az elárulja a jogállam, az Alkotmány, a Köztársaság megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettségét. Aki demokrata, az bojkottálja Orbán rendszerét. Aki a szavazáson résztvesz, bárkire adja a voksát, Orbánra szavaz...


ITT OLVASHATÓ