2017. július 6., csütörtök

KÓRTÜNET

HUPPA BLOG
Szerző: Fábián András
2017.07.05.


Elgondolkodom időnként, mostanában egyre gyakrabban, hogy hova tűnt az emberek nagy részéből az öntudat, az önbecsülés, a büszkeség és a személyes bátorság. Azért egyre gyakrabban, mert mind többször találkozom a fentiek teljes hiányával elsősorban – és most csak erről kívánnék értekezni – intézményi és állami szinten.


Azzal kezdődött, hogy 2010-től kezdődően az emberekből fokozatosan és rendkívül célirányos precizitással kiölték a társadalmi szolidaritás morális követelményét. Az „emút nyócév”, vagyis a baloldali-liberális kormányok alatt, a mostani kormánypártok, kihasználva a munkavállalói jogok széles körben biztosított lehetőségeit, folyamatosan bujtogatták a dolgozókat. Beépültek a szakmai szervezetekbe, a szakszervezetekbe, a kamarákba, elfoglalták ott a magas pozíciókat és onnan irányították a kormányt egyre gyengítő akcióikat. Jöttek a traktorok Budapestre, szolidarítottak a közlekedésiek, félpályákat zártak le, ha kellett, ha nem. Az orvosok tüzet okádtak a vizitdíjtól, és a hotel-hozzájárulástól. Az Orvosi Kamara máig rendületlenül kitartó elnöke milliós fizetése mellett uszított a kormány ellen többezres orvosi kongresszusokon. Az orvosok túlnyomó többsége asszisztált az egészségügy racionális, a betegek érdekeit tükröző átszervezése elleni megmozdulásokhoz. A vasutasok és mozdonyvezetők gördülősztrájkoltak a legkisebb valós vagy vélt sérelem miatt is ugyancsak multimilliomos, bár azóta már megpuccsolt szakszervezeti elnökük vezénylete mellett . 2006-ban egymást érték a felbérelt bujtogatók által felheccelt tömegek pusztító „demonstrációi”.

A KSH adatai szerint a legtöbb sztrájkot 2006-ban tartották a rendszerváltozás utáni Magyarországon. Ekkor 16 munkabeszüntetést szerveztek, de még a következő évben is 13 sztrájk jelezte a dolgozók érdekérvényesítő akaratát. 2010-ben, amikor év végén jelentősen szigorították a sztrájktörvényt, még mindig 7 munkabeszüntetés volt, azóta viszont egy-két eset szerepel évente a statisztikákban.

A megmozdulásokban résztvevők számát tekintve viszont 1995 volt a csúcspont, amikor több mint 172 ezer résztvevője volt az akcióknak. Az utóbbi 25 év sztrájktörténetének első tiltakozása még a bányászokhoz kötődött, 1990 októberében még százezren csatlakoztak egy kétórás figyelmeztető sztrájkhoz, de később a közlekedési ágazat, ezen belül is a vasutasok voltak a legaktívabbak. A legnagyobb hatású tiltakozást viszont a taxisok szervezték, amikor 1990 októberében a benzinárak 65 százalékos megemelése elleni tiltakozásként megbénították a főváros és a nagyobb városok forgalmát...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése