2018. január 8., hétfő

ORBÁN-INTERJÚ A BILD ZEITUNGBAN: VAJON TÉNYLEG EL IS HISZI, AMIT ÖSSZEHORD? - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.01.08.


- A muzulmán migránsok nem menekültek, hanem megszállók - véli Orbán Viktor

- Marine Le Pen örömmel látja, hogy szélsőségesek vezetik Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát

- Németország új alapból segítené az elutasított menedékkérők hazatelepítését, de fontosnak tartja, hogy ehhez a magyar kormány is adjon pénzt

Bild Zeitung

Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem fogad be egyetlen menedékkérőt sem, mert a magyar kormány ezeket az embereket nem menekülteknek, hanem muzulmán behatolóknak, megszállóknak tekinti. A legnagyobb német bulvárlapnak nyilatkozva, a miniszterelnök kifejtette, hogy iezeket a tömegeket a megélhetési szándék mozgatja, és ez már pusztán abból a tényből is kiderül, hogy mire pl. a szírek elérnek magyar földre, addigra már áthaladnak jó pár biztonságos, államon – igaz, azok nem olyan gazdagok, mint Németország. Arra a kérdésre, hogy az érintettek emiatt kevesebbet érnek emberként, Orbán úgy válaszolt, hogy ez a tömeg nem kérdi, jöhet-e, egyszerűen csak átgázol a határon. Vagyis itt nem menekülthullámról, hanem invázióról van szó. Azt meg egyáltalán nem érti a politikus, hogy a káoszt, az anarchiát, az illegális határátlépést miként lehetett a németeknél még ünnepelni is.

A továbbiakban a kormányfő azt fejtegette, hogy az egész ügy európai probléma, de szociológiailag tekintve Németország baja. Merthogy minden migráns oda akar menni, ottani életszínvonalat szeretne magának. A magyarok viszont nem kérnek ezekből az emberekből, és a hatalomnak tiszteletben kell tartania a nép kívánságát. Itt a szuverenitás és a kulturális identitás a tét. Egy államnak joga van meghatároznia, hogy ki élhet a területén. Ha pedig valahol nagy számban bukkannak fel muzulmánok, ott szükségszerűen párhuzamos társadalmak alakulnak ki. A multikulturalizmus csupán illúzió, a magyarok nem tartanák jónak, ha ilyesmit rájuk kényszerítenének.

A politikus megismételte azt az érvet, hogy jó 20 európai kormány szintén nem hajtotta végre a kvótahatározatot, mégis csupán Magyarországot veszik elő. Vagyis itt kettős mércét alkalmaznak. És a magyar fél csupán azért nem vesz át menedékkérőket, mert a döntés már hatályát vesztette. Úgy fogalmazott, hogy az ország a jogállam talaján áll. A schengeni tagságból eredő kötelezettségének pedig a szerb határ védelmével tesz eleget, amihez Brüsszel a maga részéről egy árva centtel sem járul hozzá. Orbán tagadta, hogy kicsemegézné a tagsággal járó előnyöket. Közölte, hogy a kohéziós alap nem ajándék, hanem a kiegyenlítést szolgálja, miután a magyar piac megnyílt a szabad verseny előtt. Semmi köze a menekültkérdéshez. Ugyanakkor cáfolta, hogy Magyarország Európa-ellenes volna, bár szerinte nagy a veszély, hogy Brüsszel mindenféle trükkökkel megpróbál még több nemzeti jogkört magához vonni. Az viszont elfogadhatatlan, hogy az uniós elit és bürokratagárda magát tartja Európának. Orbán jelezte, hogy nem kívánunk kilépni az unióból.

A szólás- és sajtószabadság magyarországi helyzetére áttérve, a vezető azt állította, hogy Soros György kampányt folytat a magyar kormány ellen is, és ebben semmi sem korlátozza. Ám ez is pontosan a média szabadságát bizonyítja. Soros, aki mint mondta, a vagyonát kaszinókapitalizmussal szerezte, szerinte állam nélküli államfőnek tekinti magát. A pénzével 60 olyan civil szervezetet segít, amelyek támogatják a migrációt és az illegális bevándorlást. Vagyis itt nem a szólásszabadság, hanem a nemzetbiztonság forog kockán, ezért közbe kell lépni. Azt pedig nem gondolja, hogy a német sajtó szabadabb lenne, mint a magyar. A hazai újságok, rádiók, tévék jelentős része bírálja a hatalmat. Azon kívül a Bizottság írásban igazolta, hogy a médiatörvény összhangban áll az unió előírásaival.

Orbán sikertörténetnek nevezte az eltelt évtizedek magyar eredményeit. Már nem igaz, hogy a Nyugat gazdag, a Kelet viszont szegény. Ezt mutatják a magyar munkanélküliség, gazdasági növekedés és az államháztartás hiányának kedvező adatai. Szerinte épp ezért több tiszteletet kellene tanúsítania az ország iránt a német szociáldemokraták vezetőjének, aki napokban felszólította a CSU elnökét, hogy amikor találkozik Orbán Viktorral, mondja meg neki, meddig mehet el a menekültkérdésben, valamint a szólásszabadság korlátozásában. A magyar politikus erre úgy reagált, hogy Schulz már nem Brüsszelben van, ahol következmények nélkül mondhatott bármit. Új tisztségében államokról nyilvánít véleményt....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése