2018. július 2., hétfő

LASSÚ PUSZTULÁSBAN A KÖZOKTATÁS - RADÓ PÉTER: LEGYÜNK A DIGITÁLIS VAS ÉS ACÉL ORSZÁGA!

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.07.02.


Nem, nem igaz, hogy nem lesz munka, munka mindig lesz. Csak nem mindenkinek. Magyarországon sokaknak nem – mondja Radó Péter oktatáskutató az úgynevezett robotizációs forradalomról. Radó rendkívül sötéten látja a magyar oktatás helyzetét, s a jelenlegi rendszerből szerinte nem látszik a kiút.

Ha összegeznie kéne, mit mondana, milyen volt a 2017/2018-as tanév?

– Nagyjából olyan, mint a tavalyi és amilyen a következő tanév lesz. Nem látok drámai különbséget, ami önmagában drámai: 2011 óta csendesen pusztuló állapotban van a magyar közoktatás. Ahogy Vörösmarty írta: „Nincsen remény! Nincsen remény!” Az is nyilvánvaló, hogy lesznek a rendszerben változtatások, a választások előtti utolsó másfél évben elhalasztottak mindent, ami még benne volt a csőben.

Mi van a csőben? A kilenc évfolyamos általános iskola? Az új nemzeti alaptanterv (NAT)?

– Igen, a NAT és a felső tagozatos iskolaközpontok. Tovább szűkítik majd valamilyen trükkel a gimnáziumba való belépés lehetőségét is. Ez kis időbe telik majd, mivel újrarendezték az országos oktatásirányítás puzzle-darabjait, így az új emberekkel meg kell majd értetniük, hogy a kormányfő valójában mit akar tőlük.

Nem ad okot optimizmusra, hogy innovációs minisztérium alakult? Ez nem valamiféle válasz akarna lenni a negyedik ipari forradalom, azaz a robotizáció kihívásaira? Talán a kormányfő is belátta, hogy az összeszerelő üzemekben a jövőben nem munkások lesznek.

– Mindenkit óvnék attól, hogy áltassa magát az új kormánystruktúra kapcsán. Ennek semmi jelentősége.

De mégiscsak az innovációs jelzőt aggatták az új tárcára.

– Ez politikai kommunikáció. Szeretnék nagyon egyértelmű lenni: mindez semmit nem jelent. Palkovics László tárcavezetőnek a bemutatkozó prezentációjához összeraktak néhány diát arról, hogy merre megy a világ, majd pedig jött néhány dia arról is, mit fog erre válaszolni a magyar kormány. Nos, amit a magyar kormány csinálni akar, az ugyanaz, amit eddig csinált, ráadásul épp az ellentéte annak, amit csinálnia kellene ahhoz, hogy felzárkózzunk a nemzetközi technológiai trendekhez.

De Palkovics helyzetértékelése rendben van?

– Épp azt magyarázom, hogy nem érdekes, mi kerül ezekre a diákra, mi a minisztérium neve, mit mond a miniszter a negyedik ipari forradalomról. Azt nézzük inkább, mit csinálnak! Abból az derül ki, hogy 2011-ben az új köznevelési, szakképzési és felsőoktatási törvényekkel rajzoltak egy hatalmas kört az oktatási szektor körül, majd azon belül elkezdtek ásni, és azóta is folyamatosan csak ásnak. Így minden egyre mélyebbre kerül, mindennek a hatékonysága dokumentálhatóan romlik. A kormány ezzel az ásással saját magát is csapdába ejtette, mert nem képes elemi problémákat sem megoldani, nemhogy az oktatás minőségét és eredményességét javítani. Ebből az következik, hogy a kormány sem értelmes célokat, sem rendkívüli ostobaságokat – és lássuk be: ez jó hír! – nem képes átültetni a gyakorlatba. Nézzük az új minisztert, Kásler Miklóst, aki azt mondja: „az ismeretanyag tempójának átadása lehetne gyorsabb”. Még a kötőszavak is dilettantizmusról árulkodnak. De nincs eszköze ahhoz, hogy amit gondol, megvalósítsa, mint ahogy az innovációért felelős miniszter sem tudja szolgálni azokat a hangzatos célokat, amelyeket megjelöl. Így nem marad más, csak a lassú leépülés...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése