2018. június 20., szerda

INTELLEKTUÁLIS MIGRÁCIÓ ÁLL AZ OROSZ MODERNIZÁCIÓ ÚTJÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARABÁS PÉTER
2018.06.20.


Becslések szerint évente százezer, magasan képzett szakember hagyja hátra az országot. A tendencia megingathatja Moszkva globális versenyképességét.

Amennyiben Oroszország a fejlődés útján akar maradni, komoly kihívással kell szembenéznie. Mindössze hét év múlva 10 millió magasan képzett szakemberrel lesz kevesebb az országban, és a hiányuk miatt nehezebb lesz végrehajtani a modernizációs programot és versenyben maradni a nemzetközi piacon. Az átfogó kutatás eredményeképp született borús prognózis már tavaly óta ismert a döntéshozók előtt, ám ennek ellenére az elmúlt évben tovább romlott a helyzet.

Az „Oroszország 2025: a káderektől a tehetségekig” elnevezésű kutatás szerzői megállapították, hogy az ország számára egyetlen lehetőség maradt arra, hogy a globális gazdaságban versenyben maradjon: minőségileg meg kell változtatnia a munkaerőpiacot és növelnie kell a magasan képzett szakemberek arányát.

Az embereknek mindössze 17 százalékát sorolják azok közé, akik alkotómunkát végeznek, és képesek az önálló döntésekre. E tekintetben messze elmaradnak az olyan országoktól, mint Japán, Németország vagy az Egyesült Államok. Ennek okát nemcsak azzal magyarázzák, hogy a tehetségek külföldre mentek, hanem azzal is, hogy szakadék tátong a felsőfokú iskolai képzés és a gazdaság valós szükségletei között. A munkaképes lakosság 80 százaléka nincs felkészülve a modern piaci követelményeknek megfelelő munkára. Az oroszok szinte kivétel nélkül előbbre helyezik a stabilitást, mint a kezdeményezőkészséget. Ebben szerepet játszik az is, hogy a bérek nincsenek összhangban a képzettséggel. Egy járművezető és egy orvos fizetése között 17 százalék a különbség, míg Németországban ez 174 százalék, az Egyesült Államokban pedig 261 százalék. Majdnem 5 millió ember él az országban, akinek a bére épp csak arra elegendő, hogy megéljen. Az önképzés lehetősége fel sem merül.

Aligha enyhít a gondokon, hogy a tengerészet kapitányai vagy a légikötelékek parancsnokai magas keresettel rendelkeznek. A jól fizetett szakemberek közé tartoznak még az aranybányászattal foglalkozó technológusok, a jégkorongedzők, és az építésvezetők.

Súlyosbítja a helyzetet – számolt be róla a Finanz.ru hírportál – hogy a képzett szakemberek kivándorlása az elmúlt hét évben felgyorsult. Becslések szerint Oroszországot évente százezer ember hagyja el, hétszer több, mint amit a hivatalos statisztikák állítanak. Alapvetően felsőfokú végzettséggel rendelkezők választanak más országot, tehát „intellektuális migrációról” beszélhetünk. Minden harmadik tanulni, negyedrészük dolgozni megy. A többséget a Nyugattal való kapcsolatok megromlása és a gazdaság 2014 óta tartó gyengülése készteti a váltásra. A távozók harmada soha nem szándékozik visszatérni hazájába, a többség ezt a lehetőséget nem zárja ki...

AZ EMBERSÉGÜNK MÉRTÉKE

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.06.20.


Annyi mocsok, annyi álszentség, annyi sehova nem vezető vak gyűlölet… Annyi melldöngető, de tartalmilag teljesen üres/kiüresített, ócska kereszténykedéssel sújtott, nyomasztó, fojtogató, örökkévalóságnak tűnő pillanatot okoz egy egész országnak és egy egész nemzetnek az, hogy Orbán Viktor és a Fidesz kitalálta, most ez a kereszténydemokrata köpönyeg lesz a megfelelő a hatalom megtartására, hogy bármilyen szükségszerű undor is alakult ki bennem a pártállam szekerét toló, stadionokkal, fegyverrel, közpénzzel, paripával politikailag megvásárolt egyházi emberek iránt, van itt valami, amit mégis szeretnék megmutatni. Azoknak, akik esetleg lemaradtak róla. És persze az utókor számára is.

Most kivételesen nem az lesz, hogy a hazaáruló, hitetlen, istentelen, elfajzott liberális senki osztja az észt. Ha már a keresztény kultúra állami szinten kötelezővé teendő védeleme és a hajléktalanság alaptörvényi betiltása amúgy is terítéken van, figyeljünk a napi kormányzati hergelés puskaporának zajában egy olyan emberre, akinek hivatása okán néhány nagyságrenddel több köze van a hithez, valláshoz, kereszténységhez, mint bárkinek, aki a politikai hatalom erejével kényszeríti rá az egetverő, lélekpusztító baromságait egy egész országra.

Szerintem attól függetlenül, hogy valaki hisz, vagy nem hisz, hogy hívő és keresztény, vagy meg nem keresztelt ateista, mindenki számára fontos és megfontolandó gondolatok következnek. Emberi gondolatok a szellemi-lelki-erkölcsi hanyatlás régi vágású kereszténydemokráciától bűzlő fertőjében...

ITT A FIGYELŐ ÚJABB LISTÁJA: MOST AZ MTA TÁRSADALOMTUDÓSAIT VEGZÁLJA SCHMIDT MÁRIA LAPJA

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2018.06.19.


Az április, civileket és jogvédőket pellengérre állító Soros-lista után most az MTA társadalomtudósaira hegyezte ki legújabb listáját a Figyelő, köztük is a szerintük „ideológiavezérelt” kutatásokat végző akadémikusokra.

A tudósokat fényképpel felsoroló írás jól vélhetően annak próbál hivatkozási alapot adni, hogy a kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendelte az Akadémia költségvetésének közel felét, mintegy 25 milliárd forintot. (A döntés elleni tiltakozásképpen péntekre szerveztek tüntetést .)

A lap szerint a listázott kutatók munkájával az a baj, hogy túl sokat foglalkoznak a szexuális kisebbségek társadalmi helyzetével, a nemek közötti egyenlőtlenségekkel vagy a romákkal, eközben pedig nem írnak eleget a demográfiai válság megoldásáról vagy a gyerekvállalás elősegítéséről. Ehelyett a Figyelő szerint a kormány kedvenc témájával, a demográfiai válsággal kellene foglalkoznia

Az írásban emellett azt is kifogásolja az egyébként névtelen szerző, hogy egyes kutatók túl keveset publikálnak. De hogy mennyit kellene publikálnia egy kutatónak, arról nem esik szó.

A MINDENHATÓ ÉRINTÉSE

HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.06.09.


Kásler miniszter megsarkantyúzta a lovát, s bár fordítva ült rajta, mégis a fülébe súgta, gyí, betyár, majd csillogó páncélzatban beleiramodott a fénybe, amelyben a középkor várta őtet nagy-nagy szeretettel. És nem hátrakötős inges ápoló bácsik szurival, hanem manók, varázslók, ködben imbolygó keresztek meg tüzet okádó sárkányok, de legfőképpen boszorkák bibircsókkal, bazi nagy orral, valamint Jancsi és Juliska.

Ha mindenképp meg kell hülyülnie, megtehetné ezt magának. Ellenben oly korban élünk itt, a Földön, hogy idős mániákusok magas hivatalt kapnak, és ennek ormairól teljes bizonyossággal, valamint a butaság megingathatatlan bátorságával nagy nyilvánosság előtt szórhatnak szét olyan rögeszméket, amelyeket unokáknak kellene suttogni elalvás előtt mese gyanánt, de még akkor is értesíteni kellene a gyermekvédelmiseket.

Ezúttal azt tudtuk meg tőle, hogy Szent István kapcsolatba került a mindenhatóval, valamint alélt közléseket apostoli királyságról, beavató koronáról, szent koronáról meg Szent Korona-tanról. Nagyváradon szórakoztatta a nagyérdeműt ilyesmivel. Ezt is lehet, csak ne nevezze magát miniszternek, hanem inkább autodidakta, de leginkább outsider történésznek, aki beleájult a legendákba, és szakrálisnak mutat egy vértől csöpögő kort.

Kásler miniszter tobzódik a tisztségében, s eddigelé az látszik, hogy a bársonyszékkel felmentést kapott a gyógyítás nyűgei alól, és főállásban űzheti azt, ami eddig a hobbija volt, a dicső múlton való merengést. Ez tisztes időtöltés nyugdíjas napokra, a parkban, a padon el lehet vitatkozni azon, hogy piros pöttyös-e a seggünk, vagy a Szíriuszról jöttünk vajon. Ellenben ez most központi vezérlő eszmévé kezd válni...

LÉTEZIK A MIDLIFE CRISIS, VAGY CSAK A GONDJAINK SZAPORODNAK?

QUBIT
Szerző: DIPOLD ÁDÁM
2018.06.19.



Az életközepi válságra sokan a középkorúság természetes velejárójaként tekintenek, pedig a jelenséget nem is olyan régen, 1957-ben címkézték fel. Bár rengetegen hisznek a létezésében, a midlife crisis talán csak egy társadalmi konstrukció.

Elliot Jaques kanadai pszichológus 1957-ben több nagy művész életművének áttekintésekor döbbent rá: az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutunk, ráébredünk, hogy mi is halandók vagyunk, valamint arra is, hogy az életünk üres és jelentéktelen egy Harley-Davidson Street Glide Special nélkül. De lehet, hogy a hírhedt életközepi válság, a midlife crisis csak mítosz, és valójában soha nem érezzük jobban magunkat, mint középkorúan?

Kovács Réka klinikai szakpszichológus szerint azt semmiképpen nem állíthatjuk, hogy természetszerű lenne az életközepi válság egy bizonyos életkorban, bár az elképzelhető, hogy egyesek krízisként élik meg azokat a kihívásokat, amelyek elkerülhetetlenek ebben az életszakaszban – ilyen lehet például a szülők halála, a megrendült egészségügyi állapot vagy a gyerekek kirepülése.

Jaques annak idején körülbelül száz kliens vizsgálata után mutatta be elméletét a Brit Pszichoanalitikus Társaság bizottságának. Egy harminchat éves páciens szavaival foglalta össze a midlife crisis állapotát: „mindeddig felfele mentem, és csak az eget láttam magam előtt, de most úgy érzem, hogy elértem a hegycsúcsot, innen már csak lefelé van, a lejtő alján pedig ott vár a halál”.

A bizottság nem fogadta kitörő lelkesedéssel Jaques elméletét – ennek Melanie Klein brit gyermekpszichológus szerint az lehetett az oka, hogy nem igazán tudtak mit kezdeni a halál témájával. Maga a kifejezés sem került be a köznyelvbe egészen 1965-ig, amikor Jaques Death and the Mid-life Crisis címmel közreadott egy tanulmányt a témában. Ekkor már senkit nem zavart a halál kérdésköre: az életközepi válság úgy robbant be a köztudatba, hogy sokan egyenesen ugyanolyan természetesnek tartották, mint a dackorszakot a gyerekkorban.

Egy 1971-es New York Times-cikk „férfi menopauzaként” emlegette a jelenséget, egy évvel később pedig egy amerikai kormányzati jelentés arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy az életközepi válság hatására több, a harmincas évei végét taposó dolgozó halhat meg, ami káros hatással lehet a munkaerőpiacra.

A népszerűséget nem is annyira Jaques publikációja hozta meg a jelenség számára, mint egy újságíró munkája: Walter Pitkon a Life Begins at 40 című könyvével már 1933-ban megteremtette a piaci igényt arra, hogy beszéljünk a középkorúság válságáról, még akkor is, ha nem létezik. A jelenség a mainstreambe végül Daniel Levinson amerikai pszichológus könyvével, a Seasons of a Man’s Life-fal került be: ő úgy gondolta, hogy a középkorú férfiak (ő negyven és negyvenöt év közé helyezte ezt az időszakot) gyakrabban szenvednek az életközepi válságtól, mint hogy tünetmentesen átvészeljék ezt az időszakot...


STOP SOROS: AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓT LEVERIK A BEVÁNDORLÁSSAL ÉS A MENEKÜLTEKKEL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszabadság
2018.06.19.


Nincs aljasabb törvény a “Stop Soros” (SS) törvénynél, az elnevezéséről nem beszélve. Ez a civil társadalom elleni durva támadás, ahol egybecsúsztatják az emberi jogvédők külföldi támogatását a migrációval, mintha minden külföldről támogatott civilszervezet migrációt is segítene, és valamennyi Soros György támogatását élvezné. A legtöbb külföldi támogatást kormánypárti civilek kapják, Orbán azt a tevékenységet folytatja a szomszéd országokban, amelyet hazug módon Sorosnak tulajdonít. Az igazi “Sorost” Orbánnak hívják.

De ennél is durvább, hogy 25 százalékos adóval sújtják az “illegális migráció” szervezését segítő civilszervezeteket. Az “illegális migráció” bűncselekmény, mindig is az volt, ezért az illegális migrációt segítők ellen büntetőeljárást kell indítani, nem adóval büntetni. Ennek a törvénynek, amit elbújtatnak az adótörvények között, semmi köze civilekhez, jogvédőkhöz, mert ők nem szervezik és nem segítik az illegális migrációt.

De még a “bevándorlást” sem segítik. A bevándorlást a letelepedési kötvényekkel az ismert fideszes bűnözők segítik, méghozzá offshore cégeken keresztül, mint Rogán és társai. Ezen kívül is van törvényes bevándorlás, melyet az állam segít. Ezért “bevándorlás” támogatása nem kriminális tevékenység, nem sújthatják büntetőadóval. Civilek ezzel nem foglalkoznak, ez amúgy is állami hatáskör.

Ezúttal is három fogalom egybemosásáról van szó: az “illegális migráció”, a “bevándorlás”, és a “menekült” kategóriát csúsztatják egymásba. Az “illegális migráció” bűncselekmény, mint jeleztük, a “bevándorlás” törvényes feltételekhez kötött, amelyeket az állami hatóság vizsgál és bírál el. “Menekültekre” nemzetközi jog vonatkozik, melynek betartása az állam feladata, kötelessége. Civil jogvédők joga az állammal szemben a törvényesség kontrollja.

A “Stop Soros!” törvény egyrészt propagandacélokat szolgál, másrészt a demokratikus és civil jogok elleni durva támadás. Civilszervezeteket az “illegális migráció” fogalmával akar a rezsim kriminalizálni, és okot keres a szabad civil szerveződések felszámolására. A civileket a fenti három kategória közül egyedül a “menekültek” jogvédelme érinti, de menekültjogot kérni nem bűncselekmény, a kérelmet pedig az állam bírálhatja el, amely ellen jogorvoslati lehetőség van. Ennek segítése nem bűncselekmény, nem törvénysértő, “illegális migráció” szervezéséhez semmi köze.

Az “illegális migrációtól” az állam köteles megvédeni az országot, a helyzettől függően ezt teheti határőrizettel, kerítéssel. De menekültkérelmet bárki beadhat, az állam elutasíthatja, nem fogadja el, ha valakinek a nemzetközi jog szerint nem jár menekültstátusz. Ez így van a liberális Európai Unióban, Németországban is. Nem kell mindenkit befogadni, de törvényt sem lehet sérteni a kérelmek elbírálása során...

AZ ADÓTÖRVÉNYEKKEL KEMÉNYEN BELENYÚLNAK A MUNKAERŐPIACBA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.06.20.


Egészen sajátos foglalkoztatáspolitikai üzenetet hordoz az adótörvények tervezett változtatása. Az 55 év felettieknek jelenleg járó foglalkoztatási kedvezményt megszüntetik, mondván, a nyugdíjasok jobb lehetőséget kapnak. Gond viszont, hogy ez nem ugyanaz a csoport. Ahogy a frissen munkaerőpiacra lépők és a 25 év alattiak sem igazán fedik egymást.

Benyújtotta a pénzügyminiszter a parlamenthez a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslatot, amelynek legfontosabb elemeit táblázatban foglaltuk össze. Az egészből talán a legérdekesebb, hogy a változások sajátos foglalkoztatáspolitikai üzenetet hordoznak. Kezdve azzal, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben végre már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni...

Szerintünk határozott pozitívum, hogy ezzel a nyugdíjas szövetkezetek tulajdonképpen létjogosultságukat vesztik. A sajtóban ugyan szinte senki sem fogta fel, de az ötlet is egészen abszurd volt. Mint megírtuk: az állam helyett magánvállalkozók zsebében közel akkora összeg landolhat a szövetkezeti formában foglalkoztatott nyugdíjasok után, mint amennyi a fizetendő járulékok összege lenne. Ez az a pénz, amit sem az idősebbek, sem az állam nem lát viszont. A választások előtt egy olyan módosítást lebegtettek meg, ami szerintünk nyílt beismerése volt, annak, hogy a kormányzat is tudja: lenyúlás a nyugdíjas szövetkezet.

A változtatással egyébként okafogyottá válik a munkával elérhető nyugdíjemelés. A törvény szerint a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege tizenketted (tehát egy hónapra eső) részének 0,5 százalékával – a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-jétől – növelni kell a nyugdíjat. Ezt az előző évtől már nem kellett külön kérni, sőt nem kellett gyűjtögetni a jogosultságot (korábban 365 nap járulékfizetős napot kellett összeszednie a nyugdíjasnak, hogy igényelje a 0,5 százalékos emelést). Számos jelzést kaptunk azonban arról, hogy ez a remek beépített automatizmus egyáltalán nem működik...

ORBÁN SZERINT JÖN A VÁLSÁG, DE MILYEN VÁLSÁG?

INDEX
Szerző: -MT-
2018.06.20.


Orbán Viktor, több kormánytag és Matolcsy György jegybankelnök is arról beszélt az utóbbi napokban, hogy nemzetközi gazdasági válság fenyeget, ezért Magyarországnak is fel kell készülnie a közelgő viharokra. A kockázatok valósak, bár nem újak; a kormány pedig a maga módján készül rájuk, de csak ímmel-ámmal. Rettegni még nem kell, de nem árt figyelni a fejleményeket.

Hirtelen nagyot fordult a világ az utóbbi időben, már ha lehet hinni a magyar gazdaságpolitika irányítóinak. Májusban a kormány még hiperoptimista növekedési várakozásokkal állt elő, egy hónappal később azonban már arról van szó, hogy Magyarországnak hamarosan nemzetközi gazdasági válsággal kell szembenéznie.

Azt pedig, hogy nem egy egyszerű nyelvbotlásról van szó, jól jelzi, hogy a kormánykommunikációban a korábbi sikerpropaganda és optimizmus helyét teljesen átvette a válságra való felkészülés narratívája, a pénzügyminisztertől kezdve a kormányszóvivőn át a jegybankelnökig mindenki erről beszélt az utóbbi hetekben.

A FŐKOLOMPOS PEDIG MAGA ORBÁN VIKTOR, AKI SZERINT EGYSZERRE KELL FÉLNÜNK AZ ADÓSSÁGHELYZET, AZ OLCSÓ PÉNZ VÉGE ÉS A KERESKEDELMI HÁBORÚ MIATT.

Ebben pedig meglepő módon még esküdt ellenségével, Soros Györggyel is egyetértésben van Orbán, ugyanis a magyar származású nyugdíjas tőzsdeguru szerint is gazdasági és pénzügyi válság fenyeget, amire az EU nincs felkészülve.

De mennyire valósak ezek a félelmek, egyáltalán miért került hirtelen veszélybe a magyar gazdasági csoda, és mit tesz a kormány, hogy elkerüljük a bajt? Összeszedtünk mindent, amit tudni lehet...

SAJTÓMUNKÁSOK XLIX.

ÉLET ÉS IRODALOM 
/ PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.06.15.


Nem az a kérdés, milyen lap volt a Heti Válasz: mint az életben minden, volt benne jó is, rossz is. De amikor megszűnik egy lap, a hazai sajtókultúra egésze romlik tovább. A hetilapot nem a konkurencia gyűrte le, nem is az internet: a Heti Válasz azért szűnt meg, mert nem kapta meg azt a központi támogatást, pénzt, paripát és fegyvert, amit addig megkapott. A búcsúzó főszerkesztő így írt: „a kormányzati bojkottal veszteségessé tett lapunk nem fordítható termőre az erős politikai ellenszélben. A kétharmados erő ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy a kívánt környezetet nem adja meg akárkiknek.”

A gondolattal az a baj, hogy két fordulata közül az egyik sajtóellenes, a másik pedig bántó a megmaradt, főként ellenzéki lapokra nézve. Az első fele azért sajtóellenes, mert a sajtónak normális esetben nem kormányzati hozzáállástól függően kellene működnie, és ez még akkor is így van, ha Magyarországon meghatározó újságírók is benyalják ezt a rossz maszlagot, sőt hirdetik. Azt sugallja, hogy a kormánynak valamiképp részt kell vállalnia a média működtetésében, ebből pedig az következik, hogy amíg ez a részvétel hozamokban mutatkozik, addig jó, amikor bojkottál, azzal veszteséget termel, és így már nem jó. Ez természetesen tévedés.

A kormánynak civilizált körülmények között csakis addig van szerepe a médiában, amíg az idevágó, lehetőleg átlátható és a tiszta piaci versenyhelyzetet alapjában véve nem érintő törvényeket kezdeményez, valamint megszervezi a kormányzati sajtótájékoztatót, ahol érdemi válaszokat ad. Nem több.

A mostani kormány és különböző állami szervek és vállalatok azonban irányított hirdetéseikkel egyenlőtlen és méltatlan helyzetet idéztek elő a kormányszimpatizáns és az ellenzéki lapok között, amit sokan időről időre szóvá tettek – magam is –, de nem azért, mintha érdekelt volna, hogy kinek mennyi van a bukszájában, hanem azért, mert minden túltámogatásnak természetéből adódóan piacrongáló hatása van. Ezt a helyzetet kormányközeli főszerkesztők és lapvezetők korábban, robusztus túlfinanszírozásuk idején rendjén valónak látták, de most, hogy kormányzati és egyéb előjogaikat váratlanul elvesztették, azonnal tűrhetetlennek és igazságtalannak érzik. Az lett volna tán az igazságos, ha ez a kivételezett állapot az idők végezetéig tart, a többiek meg pusztuljanak? A Magyar Nemzetet nem lehetett folytatni, mert a tulajdonos bezárta, ezzel szemben a Heti Válasznak maradt lehetősége a folytatásra. Amint látom, azért adták föl, mert anyagilag ugyanabba a helyzetbe kerültek, mint néhány ellenzéki lap – például mint az ÉS –, és ezt nem vállalták. Vajon miért nem? Annak, hogy a magyar sajtó hitele olyan, amilyen, olvasottsága csekély, egyik oka, hogy amikor még lehetett volna, a kilencvenes évek elején, sok mindent megspórolt, például azt, hogy többet és kitartóbban küzdjön saját identitásáért. Ehelyett annak omlott a karjába, aki épp szembejött. Ilyen-olyan közeli bankárok, pártközeli vállalkozók, jól öltözött szélhámosok, akik két karéj zsíros kenyérrel többet ajánlottak, mint a másik ugyanolyan fazon. Aki ezt kifogásolta, hülyének nézték..
.

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAROK JELENTŐS TÖBBSÉGE SZOCIÁLDEMOKRATA ELVEKET VALL, DE AKKOR MIÉRT SZAVAZNAK ILYEN SOKAN A FIDESZRE?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.06.20.


Az állam feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Progresszív adóra lenne szükség, és adóztatni kellene az óriásvagyonokat. A kis- és közepes méretű vállalkozásokat kellene támogatni a multik helyett, maradjon ingyenes az egészségügy, továbbá egyenlő munkáért kapjanak egyenlő bért nők és férfiak. Íme néhány olyan állítás, amellyel ezer megkérdezett közül több mint hétszázötvenen értettek egyet, amikor a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Alapítvány közös felmérése során a kutatók a szociáldemokrata értékekről kérdezték őket. A friss tanulmány egyik szerzőjét, Bíró-Nagy Andrást kértük interjúra.

Ön szerint a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyarok lelkük mélyén szociáldemokraták?

– Azt mutatják, hogy az általunk vizsgált 15 gazdasági és társadalompolitikai kérdésben – amelyeket mi a szociáldemokrácia kulcstémáinak tartunk – erős társadalmi többséget tudhat maga mögött a baloldali értékvilág. Ebből arra következtetünk, hogy azokban a témákban, amelyekben a baloldal elvileg alternatívát építhetne Orbán rendszerével szemben, van lehetőség a megerősödésre, mert ezek mögött áll a többség. A fő probléma az, hogy bár a szociáldemokrata értékrend népszerű Magyarországon, ám a pártokat, amelyek zászlajukra tűzik ezeket az értékeket, a választók nem tartják elég hitelesnek ezeknek az ügyeknek a képviseletére.

Mit szólna, ha a tanulmányból arra a következtetésre jutnék, hogy Magyarországon a legbaloldalibb párt a Jobbik? Kiderült ugyanis, hogy a Jobbik szavazói több témában álltak ki legnagyobb arányban a baloldali értékek mellett, mint bármelyik más párt hívei. Ilyen volt a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a progresszív adó, az alapjövedelem ügye, az, hogy a szakszervezetek is megkaphassák az szja egy százalékát, illetve ne lehessen kilakoltatni azokat, akiknek aztán nincs hová menniük.

– Kétségtelen, hogy a 15 kérdés közül ötben a Jobbik hívei voltak a leginkább baloldaliak, de ez összesen is csak a témák harmada. A kutatás egyik tanulsága, hogy ha a Jobbik a maga korrupcióellenes és rendpárti vonalát egy szociálisan érzékeny program melletti hangsúlyos kiállással erősíti meg, akkor annak lehet húzóereje, elsősorban Kelet-Magyarországon. A tesztelt baloldali értékek esetében a Jobbik hitelessége Kelet-Magyarország két alföldi régiójában felülmúlja a Fidesz mutatóit. Ez figyelemre méltó eredmény annak fényében, hogy az egész országot tekintve a Fidesz magasan az élen végzett a kutatás hitelességi rangsorában. Az említett régiókban a Jobbik balról meg tudná előzni a Fideszt. Ez egyébként nem akkora meglepetés, mint amilyennek elsőre tűnhet, hiszen a Jobbik a gazdaságpolitika terén a kezdetektől fogva baloldali hangot ütött meg. A Jobbik áttörésének időszakában, ami egybeesett a kormányzó baloldal összeomlásával, a Jobbik szép számban el tudott szakítani baloldali szavazókat, főleg Kelet-Magyarországon. Hangsúlyozom, hogy mindez csak a gazdaságpolitikai kérdésekre vonatkozik, hiszen a kulturális témákban ennek a pártnak a szavazótábora igencsak a jobboldal jobbfelének irányába húz...

EZ FELHÁBORÍTÓ! ORBÁNT ÉS SOROST IS KIGÚNYOLJA AZ ÚJ BESTIÁRIUM

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.06.20.


Úgy tűnik, csak a korok változnak, az ember nem: ami régen Luther vagy a pápa volt, az mára Soros, vagy a migránsok. Formai és ötletgazdag bravúrral karikírozza ki az aktuális magyar közéletet és megosztottságot a grafikushallgató, Illés Áron.

Szórakoztató, találó és vizuálisan nagyon erős metszekkel idézte meg Illés Áron, a Magyar Képzőművészeti Egyetem másodéves grafikushallgatója a régi bestiáriumokat. Ezek a könyvek egykor a legendás állatok tulajdonságait vagy az valós állatok szimbolikus, allegorikus jellemzőit részletezték. Illés egy csavarral az aktuális magyar belpolitikai helyzetre reflektálva készítette el új bestiáriumát. Az alábbiakban végignézheti kortárs bestiáinkat, a képek között pedig elolvashatja, amit az alkotó mesélt nekünk a projektről...

HAZATÉRŐ SORSOK: ÁLMOK ODA ÉS VISSZA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.06.20.


„Elég hamar világossá vált számomra, hogy egy álomban élek. Ahogy az is, hogy nem a sajátomban. Miért nem a sajátomban?” – ezt Donáth Mirjam mondta egy tavaly decemberi interjúban itt, a Határátkelőn. Ő egyike annak a három főszereplőnek, akik köré a Menjek/Maradjak csapat háromrészes dokumentumsorozata épült, amelyet a közelmúltban mutatott be az Index, ám aminek exkluzív, külföldről is HD-ben elérhető és legfőképpen feliratos változatának (hogy meg tudjátok mutatni nem magyar ismerőseiteknek akár) itt és most, a Határátkelőn van a premierje. (Amiért persze köszönet a Menjek/Maradjak stábjának!)

A határátkelésről már több filmmel is előálló csapat ezekkel a filmekkel megfordította a nézőpontot és olyanokat tett a három, egyenként 20 perces kisfilm főszereplőivé, akik külföldről valamilyen oknál fogva hazatértek.

A hazatérésről már én is többször írtam itt, a Határátkelőn, mert legalább annyira izgalmasnak és érdekesnek tartom, mint az elköltözést. Különösen azért, mert rendkívül összetett jelenségről van szó, hiszen még kevesebb fogalmunk van arról, hányan térnek vissza Magyarországra, mint arról, mennyien mentek el.

A tükörstatisztikák alapján akár 50 százalék feletti visszavándorlás is lehetett még a rossz gazdasági viszonyok között is, korábban pedig akár 75 százalékos visszavándorlás is jellemző volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy ők mind Magyarországon maradtak, sokan közülük ismét felkerekedtek.

„A férfiak aránya magasabb a hazatérők körében, mint az itthon maradottak között (2010. IV. negyedévben 57% vs. 47%, 2014. IV. negyedévben 61% vs. 47%). Azok aránya, akik egy évvel korábban külföldön éltek, a felsőfokú végzettségűek esetében messze magasabb volt az otthon maradottakénál, bár a növekvő migráció mellett az arány csökkent (2010. IV. negyedévben 42% vs. 17%, 2014. IV. negyedévben 37% vs. 16%). Hasonlóképpen, magasabb a foglalkoztatottak aránya a hazatérők között, és az arány növekszik” – olvasható Hárs Ágnes korábbi tanulmányában, melyről itt írtam részletesebben.

A hazaköltözés nehézségei

Hát ezekből bőven akad, hiszen egy ilyen hosszú távollét komoly változást tud előidézni az ember identitásában, és minél hosszabb a távollét, és minél ritkábbak a hazalátogatások, ez a változás annál mélyebb – hangsúlyozta a norvégiai Stavangerben élő pszichológus, Nicola McCaffrey.

Éppen ezért akadnak olyan határátkelők, akik egyszerűen képtelenek alkalmazkodni az otthoni élethez, szenvednek a fordított kulturális sokktól és nem ritkán ismét útnak indulnak.

„Sokan akkor kezdenek a hazatérés gondolatával foglalkozni, amikor le akarnak telepedni, és családot akarnak alakítani. Szeretnék a gyerekeket a szülőhazájukban felnevelni, szeretnék, ha ugyanaz lenne az identitásuk” – mondta a Londonban élő, coachként dolgozó Nikki Thomas, aki korábban két évet élt Hongkongban.

„Gondot okoz az is, hogy egy idő után külföldről rózsaszín szemüvegen keresztül kezded látni a hazádat, és persze szeretnél az idősödő szüleid mellett lenni” – tette hozzá...

A KÖNYV SZERINT 1,2 MILLIÁRD FORINTOT ÉR A SZATMÁRNÉMETI SZÁLLODÁT BIRTOKLÓ CÉG, AMIT TAVALY VETT MEG A MAGYAR ÁLLAM

ÁTLÁTSZÓ / NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE
Szerző: SIPOS ZOLTÁN
2018.06.19.


A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.

Június 10-én jelent meg itthon a hír, hogy a magyar állam 2017-ben vett egy szállodát Szatmárnémetiben. Egész pontosan a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Pannónia Szálló.

Az erdélyi sajtó már 2018 elején beszámolt az ügyletről, és az Átlátszó Erdély munkatársa akkor ki is kérte az adásvételi szerződést a Manevi Zrt.-től. Az állami cég azonban üzleti titokra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot kollégánknak.
Titkolják az adásvételi szerződést

A vételár eddig sem a magyar, sem a román sajtóban nem jelent meg. Az állam, a Manevi, a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV, és egy kormánypárti politikus sem nyilatkozott az ügyben. Csupán az került be a hírekbe, hogy Závodszky Péter, a Manevi vezérigazgatója, és Baka Levente, a Dacia SA jövendőbeli vezetője néhány hete találkozott Kereskényi Gáborral, Szatmárnémeti polgármesterével, aki optimistán nyilatkozott az épület hamarosan kezdődő felújításáról.

Most, hogy már az MTI is beszámolt a szállodavásárlásról, tettünk egy újabb próbát, de a Manevi ismét megtagadta a szerződés kiadását üzleti titokra hivatkozva.

Viszont az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában elérhető a Manevi Zrt. tavalyi beszámolója (ezt minden magyarországi cégnek május végéig le kell adnia a bíróságon), és a korábbiak is.

A dokumentumokból kiderül, hogy
- 2016-ban a Manevinek nem volt a tulajdonában egy cég sem,
- 2017 óta viszont már tulajdonosa egy 1,2 milliárd forint értékű cégnek.

(“Befektetett pénzügyi eszközök közt a Társaság egy 1.237.459 E Ft értékű tartós részesedést tart nyilván.”)

Ez minden bizonnyal a szatmárnémeti Pannónia Szállót birtokló Dacia SA...

AMIT CSAK AKAROK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.06.20.


– Van hozzá többség, elfogadjuk. – Ezt válaszolta Orbán Viktor Mihály arra a kérdésre, mi lesz a Stop Sorossal máma a piroslámpás házban, hiszen erősen prüszkölnek a normális népek attól a fasiszta tempótól, ami abban leledzik. O. V. M. tehát a kétség legkisebb jele nélkül, szenvtelenül, és romlottságának biztos tudatában böfögte oda a tutit. Egyáltalán az volt a hír, hogy megszólalt, hiszen a Hír TV faggatta őtet, sőt, az elvetemült riporter még egyszer föltette neki a fölösleges kérdést, hogy nem várják-e meg a Velencei Bizottság állásfoglalását az ítélet kihirdetésével, amire újólag lakonikusan csak annyit böffentett: – Van hozzá többség, elfogadjuk.

Ezzel ő a maga nyelvén azt tudatta szeretett népével a technika segítségével, hogy mindenki bekaphatja, azt csinálok, amit csak akarok, és ezeknek a végtelen számú változatai illedelmes vagy kevésbé komilfó formában. Irigylésre méltó ez az önbizalom, amellyel O. V. M viseli az életet, ellenben fájó szívvel kell megjegyeznünk, minden joggal teszi azt. Le vagyunk győzve, győzelem, ha van. Még nagyon régen elhatározta, lesz Stop Soros, s mire ezt olvasod, drágám, lehet, már van is. Nincs az az Isten, aki megállíthatná a gőzhengert, mert “Van hozzá többség, elfogadjuk”, és ezen nincs mit vitatkozni. Ha csalással, ha nem, mégiscsak a magyar proletár akarta így, következésképp dolgozik a szopóroller.

A magyar jómunkásember, akit négyévente választópolgárnak neveznek, azt szerette volna, úgy döntött, hogy legyen a feje fölött egy atyuska, mert valami történelmi átok, hibás gén vagy a seggén virító piros pötty miatt ő ilyen atyuska nélkül élni nem tud. Mit lehessen tenni, ugye, és majd csudálkozva nézi, hogy a van hozzá többség olyan törvényt fogad el, amellyel akármilyen koholt indokkal kirángathatják őt a dunna alól, bele a fekete autóba, mint a nép ellenségét és migráncssimogatót. Csak egy szomszéd vagy egy házmester kell hozzá, és kézzel írt, komoly feljelentés. Mert ez a stoppos passzus csak az egyik ága a dolognak, van más is, hogy a kerítőháló körbeérjen...

VALAKI DURVÁN HAZUDIK A BALATONFÜREDI DIÁKDROGÜGYBEN

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2018.06.19.


A balatonfüredi Lóczy gimnázium igazgatónője kicsapta tizennégy spanglizó diákját – ez egy ma reggeli hír. Amit délután diákok is megerősítettek nekünk. Maga az igazgatónő meg azt mondja: az a szó, hogy kicsapás, el se hangzott, mindenki maradhat. Füredi riport.

Ez a riport a balatonfüredi gimi spanglis kicsapási botrányáról szól, de nem tudjuk nem azzal kezdeni, hogy amikor a szereplők megszólaltatása után legurultunk egy parti pizzériába szörp mellett írni a cikket, a parkolásnál mellénk lépett egy önkormányzati alkalmazott, hogy fizessünk, „minden megkezdett óra négyszáz”, s amikor kérdeztük, hogy meddig tart a fizetős időszak, így felelt: „Ameddig itt vagyok.” Kérdeztük, meddig van itt. Azt mondta: „Nem tudni.”...

Ami a konkrét, füvezős ügyet illeti: történt, hogy múlt hétfőn a rendőrség drogot keresve úgy negyven balatonfüredi középiskolásnál tartott házkutatást, előállította őket, kihallgatta, vizeletmintát vett tőlük.

Az érintettek közül tizennégyen a Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjai.

Másnap az iskolában folytatódott a kálvária, de hogy pontosan mi történt, arról tök mást állítanak a szereplők.

Meghallgattuk néhányukat.

Három lóczys diákkal ülünk egy parkban, arról beszélnek, hogy belátják, nagy marhaságot követtek el azzal, hogy nemcsak bulikban, hanem néhányan osztálykiránduláson is füveztek, de a minap összeültek és fogadalmat tettek: nem teszik kockára jövőjüket, többet nem vesznek a kezükbe drogot.

Egyikük azt meséli, hogy tizennégyükből ötüket hajnalban, reggel ébresztettek rendőrök, aki hagyta magát, szép szóval vitték, aki hepciáskodott, azt erőszakkal. Az iskolából napközben további három társukat zsuppolták be, hetükhöz délután értek a házkutatók, őket hazahívták, úgy kapcsolták le. A zöm fogyasztás miatt „került képbe”, s olyan is akad, akire terjesztést is rá akarnak bizonyítani a nyomozók...

JÚLIUS 5-ÉN NYÍLNAK MEG BERLIN KAPUI ORBÁN ELŐTT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.06.20.


Orbán győzelmi menetre készül Berlinben, de könnyen sírás lehet a vége. Merkelt ugyan a magyar miniszterelnök bajor barátja sarokba szorítja épp, de az uniós értékek és a jogállam elleni, orbáni támadás még a CSU-nál is kiverheti a biztosítékot.

Spiegel

A lap úgy tudja, hogy alig két hét múlva, július 5-én, Berlinben találkozik a német kancellár és Orbán Viktor. A jelentés hozzáteszi, hogy a migráció kapcsán a két politikus idáig teljesen más pályát futott be. Merkel európai megoldást akar, ezzel szemben a keményvonalas magyar miniszterelnök a válság csúcspontján lezáratta a határokat. A német vezető jelenleg nagy nyomás alatt áll a CSU-s belügyminiszter részéről, de hogy a vita miként dől el, az még teljesen nyitott. Ha Seehofer egyoldalúan rendelné el, hogy az elutasított menedékkérőket már a határról visszafordítsák, az támadás volna Merkel jogköre ellen. Ugyanakkor A keresztényszociálisok idáig sűrűn udvaroltak Orbánnak. Közülük nyilvánvalóan sokan hiszik azt, hogy odahaza szavazatokat hoz nekik, ha zárják a sorokat a magyar vezetővel, aki keresi az ellentéteket az EU-val. Viszont az euroszkeptikus irányvonal felháborítja az európai partnereket, az unió pedig ismételten bírálta a jogállam magyarországi helyzetét.

Reuters

Két tekintélyes nemzetközi szervezet is úgy értékeli, hogy a „Stop, Soros”-csomag önkényes és homályos, indokolatlanul fenyeget civil szervezeteket, továbbá megsérti az európai jogot. Az Európa Tanács és az EBESZ jelentéstervezete részletes véleményt mond a javaslatról, kiemelve, hogy az börtönnel fenyeget teljesen legális tevékenységeket. A Velencei Bizottság, azt kérte, hogy Magyarország várjon még két napot, amíg nyilvánosságra hozzák az ET tanácsadó testületének részletes véleményét a javaslatról, ám ezt Szíjjártó Péter Stockholmban, egy nemzetközi tanácskozás margóján visszautasította. Egyben dühösen bírálta az előzetes állásfoglalásban megfogalmazott kritikát. Így az Országgyűlés már ma szavaz a kérdésről. Közben a magyar Pénzügyminisztérium csak fokozta a kavarodást, amikor bejelentette, hogy 25 %-os adót kívánnak kivetni a migránsokat támogató civil szervezetekre.

A Fidesz kampányt folytat Soros György ellen. Szíjjártó erről azt mondta, hogy a Bizottság, az ENSZ emberi jogi biztosa, valamint a Velencei Bizottság alkotja az üzletember bevándorlás-párti szövetségét. Magyarország azonban harcol a nemzetközi nyomás ellen. Egyébként a Velencei Bizottság kifejezetten ellenzi, hogy az emberiességi tevékenységet szabadságvesztéssel sújtsák. Szerinte bármiféle törvénynek ki kell mondania, hogy ilyen esetekben a civilek által nyújtott segítség nem számít bűncselekménynek és az NGO-knak adott pénz nem bűntettek pártolására szolgál...

2018. június 19., kedd

MUTÁNSOK ÉS ZOMBIK KÓBOROLNAK EURÓPA ORSZÁGAINAK UTCÁIN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.06.19. 


Ma arra ébredtem, hogy a párhuzamos univerzumban kitört a háború. A kormánypropaganda lassan irányt vált – jut azért hely az országon belüli ellenséggel szembeni hergelésnek is -, az országkerítésen túli világot kezdik el megmutatni a híveiknek. Azt a világot, melyet éppen úgy ők kreáltak, mint azt, amiben a hívek napi 24 órában rettegnek a gyilkos migránsoktól, a gyerekeiket buzivá változtató színházi előadásoktól és az országot elfoglalni akaró liberális kommunistáktól. Nem elég tehertétel el ez szegényeknek, még azzal a gondolattal is meg kell küzdeniük, hogy ez még így is a béke szigete, körülöttünk véres háború dúl, talán már az atomot is bevetették, valószínűleg mutánsok és zombik kóborolnak Európa országainak utcáin és Magyarország az a végső menedék, ahol még a keresztény fehér ember utolsó példányai megtalálhatóak. De persze csak akkor, ha képesek (ők és Orbán Viktor) megvédeni a keresztény kultúrát. Elsősorban az önkormányzati választásokon és az uniós választáson.

Az egyre romosabb kéményen szorgosan dolgozó kisember gond nélkül elhiszi, hogy Németországtól Spanyolországig és Svédországig egy füstölgő romhalmaz minden, ahol a túlélők a pincék mélyén rettegnek az utcákon üvöltő muszlimoktól, akik néha hajánál fogva kihúznak valakit a menedékéből és megerőszakolják, majd megölik.

Bezzeg itt, ingyen kapnak enni a nyári szünetben is az éhező gyerekek, apahajó indul apák napján, Horthy Miklós, a meg nem értett, de egyre fényesebbre nyalt példakép (Antall József és Orbán Viktor közös példaképe, mert ne felejtsük el, hogy ez az egész az első szabadon választott kormány idején kezdődött) születésnapját ünnepli az ország. De legalábbis a kormánypropaganda.

Azt is megtudhatják a hívek, hogy Angela Merkel kétségbeesve hívta Orbán Viktort, hogy segítsen megtartani a hatalmát és Orbán – mert jó ember ő – megy és segít. Közben Amerikában fegyverkeznek a buzik, hamarosan itt a világvége.

Ül a Hidrokefál család Susnyásfalva-alsón a 40 éve bevakolatlan házuk legszebb szobájában, nézik a köztévét, hallgatják a közrádiót, olvassák a nemzeti napilapokat, esetleg portálokat és biztosan tudják: ők a büdös életben nem akarják kitenni a lábukat ebből a biztonságos országból és azt akarják, hogy ide senki ne jöjjön! A pap is mondta a templomban, a tévé is ezt mondja, az újság is és Orbán Viktor is, tehát úgy is van. Hidrokefálék amúgy sem jártak soha külföldön, Budapesten is csak egyszer, amikor jött értük a busz és elvitték őket a békemenetre. Egyébként csak vakolatlan faltól vakolatlan falig léteznek, sárgacsekktől leárazott lecsókolbászig látnak, közmunkától közmunkáig túlélnek. És rettegnek. Teljes erőből, reggeltől estig és még éjjel is...

IN HOC SIGNO VINCES

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.06.19.


Ugye közismert a leírás az „E jelben győzni fogsz” megnyilatkozás körülményeiről? A napokban kicsit nagyobb figyelmet kapott az, hogy az ország keresztény kultúrájának védelmét kötelező érvényűnek gondolják előírni. Ez alighanem egy igen fogas kérdéskört fog érinteni. Tekintettel arra, hogy amit ma vallási alaptétel-gyűjteménynek ismerünk az, a ma ismert szöveggyűjtemény alapjait illetően, egy rég elporladt római császár hatalmi ambícióinak védelmét, megalapozását szolgálta.

Orbánról nem tudni, hogy valaki megsúgta-e neki: „In hoc signo vinces”. Azt azonban jó érzékkel megérezte, hogy az ellenségkép keresés egy pontján célszerű letenni a garast valamelyik vallási ideológia mellé. Ő, illetve a kommunikációs csapat a kereszténységet választotta. Azt a vallást, amelynek alaptanításai sokkal inkább a humánumot tartják szem előtt, mintsem azt a regnáló magyar kormány, valószínűleg, szeretné. Mert a hivatalos propagandáról sok minden el lehet mondani, de a „humanizmus” címkével lehet talán a legkevésbé ellátni. Például, az évek óta tartó, szinte az eretneküldözésekkel párhuzamosnak látszó, ellenség-keresés aligha tekinthető humanista megnyilvánulásnak. Még akkor sem, ha találnak olyan egyházfit, többek között Erdő Péter személyében, akik nagy ívben tesznek a keresztény alapértékekre. Alkalmasint a pápa véleményére is. Alkalmasint a pápa véleményére a KDNP környékén előforduló politikusok is tesznek nagy ívben. De a KDNP is csak a nevében keresztény meg párt, meg ilyesmi. Úgyhogy a pártos kereszténységgel kapcsolatos véleményük nem játszik...


KÓSA LAJOS ALATT SEM PÖRGÖTT FEL A MODERN VÁROSOK PROGRAM

K-MONITOR BLOG
Szerző: MerényiM
2018.06.19.


Tavaly októberben nevezték ki Kósa Lajost a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszternek. Ezzel az ő feladata lett, hogy felpörgesse és a kampányban is láthatóvá tegye a vidéki városok részben uniós finanszírozású nagyberuházásait összefogó Modern Városok Programot. Kósa a kampányban inkább botrányaival tűnt ki, amiért országjárása is titokban zajlott. Legutóbb tavaly év végén összegeztük a már akkor 3500 milliárdra saccolt programot, melynek végleges tartalmát azóta sem ismerhette meg a nyilvánosság. A nemrég közzétett dokumentumok alapján kijelenthető: a program Kósa alatt sem pörgött fel, helyét az új kormányban kormánybiztosként Gyopáros Alpár vette át. Nagyvonalú becslés szerint a 2015/16-os ígéretek negyede-ötöde kerülhetett még csak megtámogatásra, Gyopáros azonban egy interjúban már a Modern Falvak Program elindításáról beszélt. 

A Modern Városok Program 2015. március 25-én indult Sopronban és 2017. május 26-án zárult Hódmezővásárhelyen. A "Program" így tulajdonképpen a miniszterelnök országjáró turnéját jelentette, melynek során a polgármesterekkel találkozva fejlesztési kosarakban állapodott meg a városokkal. 23 megyei jogú várossal mintegy 260 beruházás végrehajtásában állapodtak meg, ami legalább 3500 milliárd forintba kerül majd. A Program azonban nem egységes, vannak benne olyan elemek, amiket uniós forrásból a sajtókompatibilis megállapodások nélkül is megvalósították volna, de kétségtelen: a kormány költségvetési pénzből is áldoz a városok fejlesztésére a következő években. Érdemes látni, hogy a közút- és vasútfejlesztések ebből több, mint 2000 milliárd forintot tesznek majd ki, ezek mellett városi infrastruktúra-, sport-, kulturális és egyéb fejlesztések indulnak, melyeket a városok maguk valósítanak meg uniós és költségvetési támogatásokból. Utóbbiak konkretizálásában és a városokkal történő megállapodásokban szántak szerepet Kósának...

MENNYI PÉNZT REJTENEK EL A MULTIK?

QUBIT
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2018.06.19.


A hagyományos közgazdaságtani elméletek szerint adócsökkentéssel termelő cégeket lehet bevonzani egy országba. Magyarországon például a nagy cégek társasági adókulcsa 19 százalékról 9 százalékra csökkent tavaly (a kisebb cégeké korábban 10 százalékos volt), Amerikában pedig idén csökkentették 35-ről 21 százalékra a társasági adót. A kormányok azt várják, hogy ennek hatására több cég települ az országaikba, és a cégek többet fognak termelni. Egy rengeteg új adatot összegyűjtő tanulmány szerint viszont teljesen másról van szó: a kormányok a termelő cégek helyett leginkább a papíron lekönyvelhető profitért versenyeznek egymás ellen az adócsökkentésekkel.

Verseny a profitért

Gabriel Zucman francia közgazdász a University of California, Berkeley professzora. Szinte egész munkássága a vagyoni egyenlőtlenségekkel és az adóelkerülés, az adóparadicsomok szerepével foglalkozik. Rengeteg kutatása arra épül, hogy új adatbázisokat épít fel, és ezekből von le új következtetéseket. 2015-ben egy könyve is megjelent: A nemzetek rejtett gazdagsága (eredetiben: The Hidden Wealth of Nations; a cím Adam Smith klasszikusára, A nemzetek gazdagságára, eredetiben: The Wealth of Nations utal), és másokkal együtt egy nagy online egyenlőtlenségi adatbázist is összeállított.

Zucman új tanulmányában két koppenhágai doktorandusszal, Thomas Tørsløvval és Ludvig Wierrel arról mutat be adatokat, hogy mennyire alulbecsüljük a cégek által elrejtett profit mennyiségét. A multik profitjuknak akár 40 százalékát viszik át papíron olyan országokba, ahol alacsonyak az adókulcsok (Bermudában például 0 százalékos). Emiatt a tőkének a munkához viszonyított részesedésének növekedését is alulbecsüljük. (Erről korábban itt és itt és itt írt a Qubiten Sándor László kollégám, részben pont Zucman és gyakori szerzőtársa, Thomas Piketty munkássága alapján). Eközben a gazdagabb és magasabb adókulcsokkal működő országok egymással vannak elfoglalva: nem Bermudából vagy Írországból próbálják visszahozni a papíron odavitt profitot, hanem egymással versenyeznek...

KÖZELÍTHETŐK-E A NYUGATI ÉS A KELETI BÉREK EURÓPÁBAN? ÉS KI MELLETT ÁLL A KORMÁNY?

MÉRCE
Szerző: KUNERT ANNAMÁRIA
2018.06.19.


Németországban dolgozó kamionos a német minimálbérnél nem kereshet kevesebbet. És a Németországon áthaladó magyar kamionos? Amikor munkavállalói érdekről beszélünk, általában mindenki ugyanarra gondol: jobb munkafeltételek, kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatok, támogató légkör, magasabb bér, és még sorolhatnánk. Ugyanakkor, ha jobban belegondolunk, hogy mi jó a munkavállalónak, már nem biztos, hogy ennyire könnyű dolgunk van. A teherfuvarozással kapcsolatos uniós viták rávilágítanak a Nyugat-Európa és a periféria válallatait és dolgozóit érintő kérdés ellentmondásaira. Ki mellett áll a magyar kormány, és mi lehet a megoldás?
Ha választani kellene az alacsony bér és a munkanélküliség között, melyiket választanánk?

Inkább megalkuszunk, és dolgozunk viszonylag kevés pénzért, vagy harcolnánk magasabb bérért annak tudatában, hogy az előbb vagy utóbb, de munkahelyek elvesztését fogja eredményezni? Ha nem a miénket, akkor a munkatársunkét. Vajon mire hatalmaztuk fel az értünk, dolgozókért harcoló szakszervezeteket? Hiszen, mint tudjuk, ahhoz, hogy valahol több legyen, máshonnan el kell venni. Kérdés, hogy kik esnek ennek áldozatul, kell-e, hogy bárki is megfizesse ennek az árát? Létezik járulékos veszteség a munka világában? Vagy már eddig is volt, csak egyszerűen nem hajlandó senki kimondani? Nap mint nap olvasunk, hallunk a digitalizációról, ami már nemcsak könnyebbé teszi az életünket, hanem uralja is, átveszi a helyünket. De vajon hol van ennek a határa?

Az utóbbi időben sokat emlegetett közlekedési szektorban is egyre gyakrabban felüti a fejét a kérdés, hogy hogyan alakítja át a munkahelyeket nemcsak a digitalizáció, de a változó munkapiaci helyzet, a több szempontból is átalakuló foglalkozások, munkakörök, de akár ide sorolhatnánk az európai integráció kérdéskörét is.

De hol marad az ország versenyképessége? Mi történik akkor, amikor az integrált országok, az EU keleti és nyugati régiója között is érdekellentét alakul ki? Vajon ilyenkor a megkérdőjelezhetetlennek gondolt munkavállalói érdekek között is létrejön az ellentét? Valami hasonló történik most a közlekedési ágazatban, azon belül is a teherfuvarozók körében. Május végén szavazta meg az Európai Parlament az egyik legfontosabb ezzel kapcsolatos kezdeményezést, amely az utóbbi hónapokban tárgyalóasztalhoz ültette a szakszervezeteket és a kormányt. A kiküldetési irányelv módosításáról szóló javaslat úgynevezett mobilitási csomag része,amely elsősorban a nemzetközi teherfuvarozásban kialakult káoszban próbál rendet vágni. De nézzük, hogy pontosan miről is van, szó és kiket érint valójában..
.

MAGÁNVADÁSZ

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.06.19.


...Bizonyára több helyen többen szóvá tették, csak már megint én nem olvasok eleget, hogy vadászni vadászként akkor lehet, ha valakinek az a mestersége. Mármint hogy ő vadász. Azaz amint ebben a szép magyar szóban benne is van, vadgazdálkodással foglalkozó mezőgazdász. Ha nem az a foglalkozása, akkor nem vadászként vadászik. Azaz nincs olyan, hogy bizonyos esetekben ő egy magánvadász, aki háziállatokat gyilkol, más esetekben meg egy szétfolyó, büdös erkölcsi pocsolya, ami "miniszterelnök helyettes" néven párologtatja azt a szagot, amit elsősorban a nyelve csapásainak segítségével visz be a szervezetébe.Egy miniszterelnök helyettes magánszférája a WC-re korlátozódik. Az egyetlen hely, ahol akár magánvadász is lehet. Belenézhet a tükörbe, és halkan azt mondhatja, én vadászként vadászok. Halkan. Mert ha a WC-ből kihallatszik, az már ott kívül nem a magánszféra...

SZÁNALMAS LÚZER AZ, AKI A JÓ OLDALON AKAR ÁLLNI? - AZ ARANYÉLET FORGATÁSÁN JÁRTUNK

HVG ONLINE / KULT
Szerző: CZEGLÉDI FANNI
2018.06.19.


Néhány hónapon belül megérkezik az Aranyélet kultsorozat harmadik, záró évadja, amely önként és dalolva sétálgat majd az elmúlt évek közéleti eseményeinek mocsarában. Elmentünk a forgatásra, hogy megnézzük, hová tudják fokozni az alkotók az előző két évad izgalmait.

Októberben tér vissza a magyar HBO és az itthoni tévézés egyik legminőségibb sorozata, az Aranyélet. Az emberközpontú, mikrotörténésekre koncentráló első évad után egy sokkal grandiózusabb második évadot kaptak a nézők: azon túl, hogy egyre emelkedett a tét, a szereplők döntéseinek is sokkal súlyosabb következményei lettek.

Azt már tudjuk, hogy Miklósi Janka újabban városvezetői babérokra tör, Szentvázsony polgármesteri címére pályázik. Április elején el is indította politikai kampányát, amelynek a programpontjait egy bravúrosan felépített weboldalon olvashattuk, és megnézhettük a kampányvideóját is. Így indul majd tehát az új évad, a sztori pár hónappal az után játszódik, ahol a második évad véget ért: a gyerekek áskálódnak a szülők ellen, Attilából pedig kezd nagyvállalkozó válni...

"AZ MSZP NE LEGYEN LEKVÁR"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NAGY B. GYÖRGY, ZOLTAI ÁKOS
2018.06.19. 


Mesterházy Attila gratulációjáról, a címkézett pártemberekről és arról is beszélt lapunknak Tóth Bertalan a szocialisták új elnöke, hogy miként rázná fel a vidéki szervezeteket.
.
.


Az asztalán ott áll a „Kezdő diktátorok kézikönyve”. Tanulja a szakmát?

– Épp ellenkezőleg: azt akarom tudni, mitől tartsam távol magam, milyen hibákat ne kövessek el.

Akkor nem ön kérte Mesterházy Atillát, hogy távolítsa el az a Facebook-posztot, amelyikben egy önről készült, rendkívül előnytelen képet mellékelve gratulált elnökké választásához?

– Nem.

Amúgy látta?

– Igen.

És mit szól hozzá?

– Nagyon bízom benne, hogy csak félrenyomta a telefonját.

Egyébként más ellenzéki pártok vezetői gratuláltak önnek?

– Az LMP összes vezetője megtette.

Mi a helyzet a DK, és a

– … szerintem válaszoltam.

Gonosz posztokból felesleges messzemenő következtetéseket levonni – választási eredményből már inkább. Szűk többséggel emelték az MSZP elnökévé: nem tart attól, hogy így a párt továbbra is egy széthúzó, kibeszélő formáció lesz?

– Az előző kongresszus eredményére emlékszik?

Mérsékelten. De ha már így kérdezi: nyilván hasonló eredmény született.

– Maradjunk annyiban, a helyzet egyértelmű: a kongresszus döntött. Akiket pedig megválasztott, azok már a tisztújítás előtt jelezték, hogy egységes, együttműködő pártot szeretnének – nemcsak a szavak szintjén.

Azt mondta fellép azok ellen, akik a párt sikerét veszélyeztetik. Mi meríti ki ezt a fogalmat, és milyen eszközökkel büntethet?

– Az alapszabály egyértelműen szabályozza, mit tehet meg egy párttag és mit nem. De hogy közérthető legyek: egy párt sikerét a választási siker jelenti. Ha ezt valaki veszélybe sodorja, az elnökség fellép ellene.

De mit tehet az elnökség, ha például az elnökhelyettes „megy szembe az irányvonallal”. Hiszen az e posztra megválasztott Szakács Lászlót Mesterházy Attila embereként emlegetik.

– Kezdjük azzal, hogy be kell fejezni ezt a címkézést, hogy ki kinek az embere. Szakács László az MSZP embere. Szakács László a devizahitelesek és a Quaestor-károsultak embere. Szakács László számos fontos politikai ügyet visz. Egyébként a döntéseket pedig az elnökség hozza meg – a tisztségviselőknek nincs súlyozott szavazata.

A párt első emberének se?

– Bizony, nekem sincs.

Az elnökség úgy döntött, hogy el kell kezdeni kiválasztani az önkormányzati választáson induló jelölteket. Milyen körből merít az MSZP?

- Egyelőre két fontos döntést hoztunk. Mivel Budapest és a vidéki nagyvárosok nagyon fontosak ebben a meccsben, megbíztuk Molnár Zsolt fővárosi elnököt, hogy kezdje meg az önkormányzati választások előkészítését, és térképezze fel az együttműködési lehetőségeket. Illetve határoztunk arról, hogy miként az időközi választások alatt, úgy most is rábízzuk a helyi szervezetekre a legesélyesebb, legelfogadottabb jelöltek kiválasztását – legyen szó szocialista vagy civil favoritról...

MERRE, MERRE, SZOCIALISTÁK?

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.06.19.


Mesterházy vesztett, Tóth Bertalan pedig lábujjhegyen odamasírozott a szocialisták élére.
Nyomában ott lihegett a szavlejárt D'Artagnan, meg a szocialisták kissé sértődött üdvöskéje, aki láthatólag azt hiszi, hogy egyszerű lesz egy táborba terelni a szocialistákat, akik ma olyanok, mint a nyugger kosarából szerteszaladt csigabigák.
A szocialisták választmányának se lesz egyszerű visszaszerezni hajdani rangját, a pártok mostaanában a jól bevált Führer-elv mentén szerveződnek szektákká.
Az együttműködés demonstrálására mindenki kapott cafrangot - Mesterházy ezt volt kabinetfőnöke útján haszonélvezi, de Szanyi is alelnök lett, ami a szocialista pártstrukturában éppen annyit ér, mint pin@n a szőr - jajdeszép, ha lángvörös.

A gondot abban látom, hogy fogalmam sincs, mitől jobb vagy rosszabb Tóth Bertalan Szanyinál vagy Kunhalmi Ágnesnél, már persze, ha félreteszem a hölgy esztétikai előnyeit.
De program-szinten mindenki ugyanazokkal a lózungokkal él, és felettébb kíváncsi lennék, hogy az egyszerű, egérszürke mezei szocialista miben látja a különbségeket, és most mi az az ok, melytől majd hazarohan és kitűzi házára a szocialisták vérbordó zászlaját, a kertjében pedig két marokkal szórja szét a fehér szegfű drága pénzen beszerzett magvait.
Mondani kellene talán valmit a választónak is, első lépésként talán meg lehetett volna határozni, hogy kinek a pártja is a Szocialista Párt, kiket kíván képviselni.
Merthogy aki mindenkit képvisel, az nem képvisel senkit - saját magán kívül, ami egyénileg ugyan üdvös lehet, de pártként maga a halál...