2018. november 20., kedd

SITTES BOTRÁNYBA KEVEREDETT CÉGRE BÍZTÁK A 8,8 MILLIÁRDOS USZODABIZNISZT

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2018.11.20.



A két pályázó cég üzleti kapcsolatban áll, az egyik Tiborcz István üzleti köre, a másikat Mészáros Lőrinc környékén emlegetik.

A gyakran Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó környezetében említett, papírforma szerint Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. bővíti ki a zalaegerszegi uszodát. A beruházásra a Modern Városok Program keretében kapott ígéretet a város,

a ZÁÉV 8 milliárd 868 millió forintért vállalta el a munkát.

A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció (pdf-ben itt találja) szerint az új uszoda a FINA köetelményeinek is megfelel majd, tehát nemzetközi versenyeket is rendezhetnek benne. A kompexumban kialakítanak egy 10 pályás versenymedencét, egy melegvizes tanmedencét, egy kültéri medencét, illetve napelemes kiserőművet építenek ki. A ZÁÉV több részfeladathoz is alvállakozót vesz igénybe, a dokumentációban egyetlen válalkozást, a Zala-Elektro Kft.-t jelölték meg amely a ZÁÉV-csoport tagja. Az uszodakomplexumot 137 millió forint + áfa áron a TSPC Hungary Kft. tervezte.

A zalegerszegi uszodakomplexum kivitelezési munkájára a ZÁÉV mellett a miniszterelnöki vej Tiborcz István, illetve a WHB-tulaj Paár Attila érdekkörével összeköthető Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. is pályázott.

A két cég nem először találkozik nagyértékű közpénzes megbízás apropóján:


- A ZÁÉV 3,4 milliárd forintért építi fel Sárvár új kulturális és sportcentrumát. A megbízásra a másik ajánlattevő a FÉSZ Zrt. volt.
- Együtt kivitelezik a 4000 férőhelyes Kaposvár Arénát, amit a tervek szerint idén év végén adnak át.
- A FÉSZ, a Swietelsky és ZAÉV konzorciuma 4,3 milliárdért építette fel a győri Arénát.
A ZÁÉV vitte el a FÉSZ elől a zalaegerszegi tesztpálya kivitelezésére kiírt 40 milliárd forintos megbízást...

NYUGDÍJPRÉMIUMRÓL ÉS A ROKKANTSÁGGAL ÉLŐK KÁRPÓTLÁSÁRÓL MÁR OLVASNI SEM AKAR A KORMÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2018.11.20.


A fideszes bizottsági alelnök szólt: jobb, ha leveszik az ellenzéki javaslatokat a napirendről, úgysem támogatják őket.

A parlament népjóléti bizottságának FIDESZ-KDNP-s tagjai már arra sem akarnak időt szánni, hogy elolvassák és megfontolják az ellenzéki javaslatokat. Korózs Lajos szocialista bizottsági elnök a mai ülés előtt levelet kapott saját kormánypárti helyettesétől, hogy vegye le a napirendről az ellenzéki javaslatokat, mert azok tárgyalására úgysem megy el senki a kormányoldal tagjai közül. 

Így nem akarnak még beszélni sem Schmuck Erzsébet és az LMP-s Hohn Krisztina indítványáról, hogy méltányosabban határozzák meg a nyugdíjprémium összegét. Ugyanígy nem hajlandók a szocialista frakció erre vonatkozó javaslatával foglalkozni és nem akarnak beszélni a rokkantsági nyugdíjasok azonnali kártérítéséről szóló határozati javaslattal sem. Utóbbi szintén a szocialista frakció tagjainak neve alatt került be a javaslatok közé, miután az Alkotmánybíróság kimondta: sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét az a 2012-ben hozott döntés, ami vizsgálatok nélkül csökkentette a rokkantnyugdíjak összegét és a mulasztásos alkotmánysértést a kormánynak és a parlamentnek jövő márciusig kell helyrehozni. A jobbikos Stummer János a temetkezési helyek újraváltásának olcsóbbá tételéről szóló önálló indítványával sem akarnak bíbelődni a kormányoldal képviselői...

JÖNNEK A BUDAPESTI VASFÜGGÖNYÖK?

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ENDRE ISTVÁN SIMAY
2018.11.19.


A hajléktalanok problémahalmazának kezelése gyanánt most újabb csontot dobtak a médiának. A röpke hír szerint rácsokkal, illetve elektromos zárlattal zárnák le az aluljárókat éjszakára. Nem mintha ez megoldaná a hajléktalanok problémáit, de látszólagos megoldásként be lehet mutatni a fővárosiaknak. Azonban, ha jobban belegondolunk, nem is feltétlenül a hajléktalansággal kapcsolatos problémák generálták az ötletet. Elég a közelmúlt híreit összerakosgatni.


A mozaik darabjai között természetesen fel fog tűnni az, hogy a közterületeken életvitelszerűen hányódók okozhatnak valós problémákat. Közbiztonságiakat és közegészségügyieket egyaránt. Miközben a lakással, lakhatással még rendelkezők jogos igényének tűnik az élet-, és vagyonbiztonsághoz való jog is. Így a roppantnagyonhumanisták véleménye akkor is érdekelne, amikor a kisgyereküknek, unokáiknak magyarázzák, hogy a kurvaanyázó bácsik, illetve nénik az aluljáróban nagyon kedves és rendes népek ám. A néninek meg csak a smink kedvéért van monoklija, és a bácsin színpadi kellék a rászáradt vér. Majd a vélemény kutatásakor érdekelne ugyanezen szülők, nagyszülők véleménye akkor, amikor a gyermekről a tetveket vadásszák egy röpke autóbuszos ücsörgést követően. Az esetleg összeszedhető fertőzésekről nem is beszélve.

De az éremnek ez nyilvánvalóan az egyik, a mozaiknak meg egy meglehetősen alárendelt darabja. Nem a lakosság, hanem a hatalom szempontjából is. Ez utóbbit az mutatja, hogy a hajléktalanság valós okainak feltárása, a már hajléktalanná vált emberek kisegítése a gödörből alárendelt pontjai a kormány kommunikációjának. Holott a hajléktalanok fizikai eltávolítása, illetve távoltartása a közterekről ez utóbbi csomag kérdéseire nem ad választ. Pedig azokra sürgetőbb lenne a kérdés. Mert válaszok híján olyan válaszok maradnak csak fenn a nem egyszer fasizálódó közhangulat rostáján, amely majdnem ekvivalens a gettósítással, illetve a fizikai megsemmisítéssel. Melyhez a tél közeledtével a hatalom is felzárkózik. Csak sortűz helyet a decemberben várható hidegfrontokra kívánják bízni a megoldást. Elzárva az alig melegebb helyeket a meghúzódók azon rétegei elől, akik nem kívánják a zsúfolt és korántsem biztonságos emberi tömegraktárakat igénybe venni...

TGM: MAGYARORSZÁG A LEGREAKCIÓSABB ORSZÁG A FÖLDÖN

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS, JENEI MIKLÓS
2018.11.20.


Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltó liberális értelmiség meghatározó alakja volt. Az első szabadon választott parlamentben az SZDSZ-ben politizált, a kétezres években baloldali fordulatot vett, közéleti kérdésekben rendszeresen publikál hazai és külföldi lapokban. Interjú a novemberben hetvenéves filozófussal az ébredező magyar marxizmusról, a nemzetközi fasizálódás okairól és a kozmopolita mucsaiságról.

Néhány erős állítás az interjúból:
- A magyar értelmiség teljesen elhallgatott közéleti kérdésekben, ez a diktatúrák egyik jellemzője.
- A Fidesz szélsőjobboldali káderértelmiséget próbál létrehozni, ami menni fog természetesen.
- Jól látja a kormánysajtó, hogy a nyugati egyetemekről hatalmas mennyiségben térnek haza fiatalok, akik nem liberálisok, hanem baloldaliak, marxisták.
- Magyarországon elképzelhetetlennek tűnik a jóléti fordulat, mert a magyar gazdaságpolitikát nagy mértékben a nyugati autóipari cégek határozzák meg, nekik pedig nem érdekük ilyesmi.
- A szélsőjobboldal világszintű terjedésének oka, hogy a kék- és fehérgalléros dolgozói osztály félti a 2008-as válság után ingataggá vált helyzetét.
- Magyarország a legreakciósabb ország a földön, sehol sem azonosulnak a második világháború veszteseivel, csak itt.
- Orbán 2013-ban még hallgatott a tanácsára, a filozófus most is javasolt valamit a kormányfőnek.

Nincs tévéje, nincs fenn a Facebookon...

Van egy Facebook-oldalam!

De azt nem ön szerkeszti.

Nem, egy Amerikában élő kollégám.

Tehát nincs közvetlen tapasztalata a kommunikációs és tudatipar köré szerveződő világról. Hogyan tudja így kritizálni a fennálló rendszert?

Látok egyebet. A lányom tizenhárom éves, ismeri a youtubereket, az influencereket meg isten tudja, micsodákat, szóval én is nagyon tájékozott vagyok. Meg hallgatok rádiót, az internet csodálatos, tudom hallgatni a Deutschlandfunk és az Ö1 esti adásait: hangjátékok, hosszú fölolvasások, Brahms.

Sokan mondják, hogy az értelmiség elvesztette az információs monopóliumát, és ma már trollok és kommentelők magyarázzák el egymásnak a világ dolgait. Annak, hogy mit ír ön, kisebb a súlya, mint az internet előtti korban.

Szamárság. Egyrészt az internetnek köszönhetően sokkal nagyobb közönségem van, mint bármikor korábban. Másrészt az értelmiség hatása érzékelhető módon nem változott semmit.

Megváltoztak a közlési formák, de ez egy örök probléma. Annak idején Platón azon aggódott, hogy ha mindent leírnak, az tönkreteszi a jó szóbeli kultúrát. Teljes volt a kétségbeesés a nyomtatás bevezetésekor is, meg amikor megjelent a tömegsajtó. Ugyanez történt a rádióval, a filmmel, a tévével és most az internettel is...

A SOK HÜLYE LIBSINEK, AKI NEM ÉRTI A RENDPÁRTISÁGBA CSOMAGOLT ALJASSÁG LEGÚJABB FEJEZETÉT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.11.20.


Hétfő után csak jobb lehet (vagy nem), üdvözlök mindenkit! Kedd van, és akaratom ellenére onnan folytatom, ahol két napja abbahagytam. Tudom, már nagyon hiányoztam mindenkinek is, legalább annyira mint nekem és a kedves kollégáimnak a moszkvai IP-címekről az oldalunkat ostromló koreai vendégmunkások, akik kisebb kihagyás után voltak szívesek tegnap újra feltűnni a Szalonna körül. Mint látható, nem annyira jártak sikerrel, de azért meg vagyunk sértődve: szerintünk egész jó cikkeket toltunk, vajon mi nem tetszett nekik? Sajnos ezt sose fogjuk megtudni, de abban biztos vagyok, hogy az Otthon Melege program weboldalának tegnapi haldoklásához például semmi közük nincs az orosz kollégáknak.

Jó, az igaz, hogy amit az állítólagos halaszthatatlan közfeladatai ellátására hivatkozva a parlamenti jelenését elsunnyugó, a neki címzett kérdések elől látványosan elmenekülő Orbán helyett az alattvalói műveltek munka címszó alatt, az mindennek a véres legalja volt. Külön kiemelném Gulyás Gergely sztárjogászt, aki tegnap a Dömötör Csaba és Orbán Balázs nevű államtitkárok (ez utóbbi szemrebbenés nélkül előadott bűzös hazugságai ellenére) összeadott impertinenciáját egyedül simán lenyomta. Saját, Orbán-kottájából kivagdosott ócska poénjain olyan látványosan jól szórakozott (ez kábé olyan, mint amikor az ember saját magát lájkolja a Facebookon), mintha egy marginális kérdésről lenne szó, és nem arról, hogy a kormány egy elítélt bűnöző miatt csinál kretént magából egy hete. A híradásokból ugyan kimaradt, de én figyeltem, amikor Gulyás (akit azért szalajtottak be tegnap a Kövér-házba, hogy Orbán eslunnyoghasson) a DK-s Varju László Gruevszki-ügyet érintő kérdésére adott viszonválaszában azt bírta fejtegetni, hogy az Országgyűlésnél egyetlen látogatottabb létesítmény van Magyarországon, ez pedig a Fővárosi Állatkert...

AHOGY SILÁNYUL A KÖZFINANSZÍROZÁS, ÚGY MENNEK ÁT A MAGÁNELLÁTÁSBA AZ EMBEREK, A PIAC PEDIG ELIGAZÍTÓ TÁBLÁKRA VÁR

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.11.20.


A miniszterelnöknek a magán és a közellátás szétválasztását szorgalmazó kötcsei szavai után nagy lett a kapkodás, ám az a legrosszabb eshetőség, ha mindenki majd csak értelmezi Orbán Viktor megrendelését, viszont elmarad az ehhez szükséges jogalkotás – nyilatkozta lapunknak Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont résztulajdonosa.

Az a hír járja, hogy hamarosan magán sürgősségi centrumot és egy Váci úti szakrendelőt is nyit a Budai Egészségközpont Kft. 
Megerősítem, valóban jelentős fejlesztésekre készülünk. Tavaly a tulajdonostársakkal úgy döntöttünk, hogy az Országos Gerincgyógyászati Központ jelenlegi épülete mellé építünk egy új önálló szárnyat. A tervezett új részlegben egy helyre kerül a műtőblokk, az intenzív osztály és bővül a magánfekvő részleg is. S ha ez elkészül, bővíteni fogjuk a sürgősségi és a baleseti ellátásunkat is. Ezt az épületet remélhetőleg három év múlva fogjuk megnyitni. Viszont már jövő tavasszal nyitunk új szakrendelőt a Váci úton. Egyre több a páciensünk, s így mind szűkebbnek bizonyul a Budai Egészségközpont. Az új rendelő áprilisi nyitásával az Észak-pesti régióban lévő, mintegy 140 céges ügyfelünknek visszük közelebb az üzem-, a szakorvosi és a szűrővizsgálatokat. Ez utóbbi fejlesztést 700 milliós bankhitelből valósítjuk meg és arra számítunk, hogy ez a pénz 3-4 éven belül megtérül. Az új szakrendelő megnyitása után a jelenlegi épületeinkben rengeteg kapacitás fölszabadul. Most a privát szűrővizsgálatokra 4-5 hetet kell várni, áprilistól viszont ez az idő egy-két hétre csökkenhet. Már egy-két éve meg kellett volna ezt lépnünk. 

Mi lett az a „tüske” ami cselekvésre ösztönözte?
Az, hogy lassan már a mellékhelyiségekben is szűrővizsgálatok vannak, akkora a kereslet a szolgáltatásainkra. 

A magán- és a közellátással kapcsolatos kormányzati üzenetek sem bizonytalanítják el?
Nem. A saját fülemmel hallottam Kötcsén, hogy mit mondott a miniszterelnök úr. Egyértelműen fogalmazott: az az óhaja, ha egy közfinanszírozott beteg bemegy a kórházba, akkor tudja: mi jár neki, és mi nem. A miniszterelnök nyári kérése indította el a most zajló kormányzati kommunikációs folyamatokat, más kérdés, hogy a tiszta viszonyok megteremtéséhez a magyar egészségügyben jelenleg még véletlenül sincsenek meg a feltételek. Az egészségpolitika évtizedek óta adósa a társadalomnak a közfinanszírozott szolgáltatási kör meghatározásával. Akárkinél is volt az elmúlt évtizedekben a „kormányrúd” érdemben senki nem mert beszélni arról, hogy mi jár és mi nem. A miniszterelnök szeptemberi kötcsei szavai után, nagy lett a kapkodás, hogy legalább azt a mezsgyét tisztítsák ki, amiről a kormányfő beszélt, ám a dzsumbuj egyéb része láthatóan változatlan marad. Megmozdult a minisztérium, de markáns anyaggal még nem találkozott senki. Ki is tudna ma megmondani, ha csak az én szűk szakterületemet, a gerincgyógyászatot nézzük, hogy mi a népegészségügyi szükséglet, amire ellátást és megelőző programokat kellene szervezni?

Ki?
Senki. Nincs olyan átfogó jellegű epidemiológia adattárunk, amiből megmondhatnánk, hol, melyik országrészben pontosan mire lenne szükség. Csak arról van adat, hogy hol, milyen kezelésekért, mit fizetett az egészségbiztosító, csak hogy ez az adattár meg éppen az intézmények jövedelmezősége érdekében torzítja a rendszert. Miközben az intézményrendszernek a népegészségügyi problémákra rávilágító adattárakat kellene előállítania. Ha ennyire hazug a rendszer lehet egyáltalán értelmesen szétválasztani a magán és a közellátást? Nem. Csak sok apró, de nagyon célratörő és hatékony lépéssel lehet eljutni oda, ami közelít a miniszterelnök elvárásaihoz...

AZ ANTISZEMITIZMUS MAGYAR HAGYOMÁNYA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BIHARI PÉTER
2018.11.16.



Nem egy újabb zsidó szenvedéstörténeten akartam végigvezetni az olvasót, nem egy, a magyar jellemben, néplélekben rejtőző állandó tulajdonságot akartam feltárni. A különböző korokban előforduló antiszemita megnyilvánulásoknak sokféle okuk lehetett. Azonban aligha véletlen, hogy modern történelmünk sorsfordulóinál, oly sok kudarcos nekirugaszkodás, majd újabb csalódás nyomán a zsidót, mint a „kéznél lévő idegent” rendre megtalálták. S ebben a mindenkori politikai elit készségesen közreműködött. Elég Bibót elővenni, hogy világos magyarázatot kapjunk az „eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem” vagy éppen „a kelet–európai kisállamok nyomorúsága” kérdésében. Bibónál – nagyon leegyszerűsítve – arról van szó, hogy a társadalomfejlődés megreked a rendi–hierarchikus szinten, nem engedi a polgári társadalom és a polgári értékek megerősödését. Mindezek következtében kifejlődik a „feudális, arisztokratikus és uralmi szellemmel telített antidemokratikus nacionalizmus torz képződménye”. (Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után, 1948) 

Nehezen szántam el magam erre a tanulmányra, bár kiváló magyar történészek újabb eredményeit mutatom be. Hiszen megint a „zsidókérdés” a téma, ráadásul nem hiszek a hosszú távú történelmi folyamatosságban, sem a nemzeti jellemben, a néplélekben és hasonlókban. De mégis... haladjunk kronológiai sorrendben!

Paksy Zoltán szerint (Istóczy Győző és a magyar antiszemita mozgalom, 2018) az 1880-as évek elején „az országban a zsidókérdés központi problémává vált”. Idézi a mérsékelten antiszemita Herman Ottót: az eleve zsidóellenes beállítottságú magyar társadalom a tiszaeszlári per miatt radikalizálódott, sőt, az országban „szinte hisztérikus légkör uralkodik”.

Az Istóczy-féle Országos Antiszemita Párt 1883 őszén alakult meg – egy időben a súlyos és kiterjedt zsidóellenes zavargásokkal, amelyek miatt több megyében ostromállapotot hirdettek –, jól szerepelt a következő évi választásokon, s elképzelhető, hogy széles körű választójog esetén még sikeresebb lett volna. Paksy további fontos észrevétele, hogy az antiszemiták „programjában vagy tagjainak megnyilvánulásaiban [...] megjelent a szélsőjobboldal ideológiájának szinte minden eleme, a zsidó világösszeesküvés-elmélettől a nemzet létét fenyegető vagy egységét bomlasztó ellenséggel vívandó élet-halál harcon át a biológiai fajelméletig bezárólag”. Sőt, a zsidókat parazitáknak, rovaroknak, heréknek minősítő szóhasználat is.

Nem mellékes, hogy a zavargások szításánál éppúgy, mint a pártalapításnál döntő szerepet játszott a liberalizmus elleni „keresztény önvédelem” jelszavával mozgósító katolikus papság. Egyikük szerint „minden hű katolikus papnak nemcsak hogy nem tilos, nemcsak hogy nem szégyen antiszemitának lenni, hanem [...] mint buzgó hazafinak is, elsőrangú kötelesség”. Kész tényként kezelték, hogy Magyarországon a „zsidó térhódítás” megtörtént, a hatalom, ha nem is nyíltan, de a zsidók kezében van – elérkezett az utolsó pillanat „társadalmunkat a teljes elzsidósodástól megmenteni [...] addig is, míg elkövetkezik az idő, midőn állami és törvényhozási intézkedéssel a zsidóság a keresztény államokat elhagyni kényszeríttetik”.

A részekre szakadó Antiszemita Párt hamarosan feloszlott, de ezzel a mozgalom jelentősége nem csökkent: „sikerült ugyanis a magyar népesség nem jelentéktelen részét nyitottá tenni az antiszemita érvek előtt”. Sőt, „az igazság az, hogy Istóczyék után a magyar antiszemitizmus egy pillanatra sem szűnt meg [...], több nyomda kapacitásának nem jelentéktelen részét kötötte le ezen [antiszemita] művek kinyomtatása”. (Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon, 2001) Petrássevich Géza „megfogalmazta a zsidó térfoglalás tanát”, színre lépett Prohászka Ottokár püspök, akinek a (zsidó métellyel azonosított) modern világ a bűn világát jelentette. „A zsidóság fekélye csontvázzá rágta a keresztény magyar népet” – írta 1893-ban. Az 1905-ös heves választási küzdelem során „a zsidózás vált a politikai ellenfelek szidalmazásának fő elemévé” (Kádár Gábor–Vági Zoltán: Hullarablás, 2005); a Szabadelvű Párt bukása nyomán kialakult kormányválság pedig elmélyítette a társadalmi és politikai szakadékokat.

A magyar társadalom nem bírta ki az első világháború súlyos megpróbáltatásait. 1916 második felétől, a háború „totálissá” válásával kialakult a „mindenki harca mindenki ellen” állapota, melyben az első számú célpont – és bűnbak – a hadigazdaság működtetésében nagy szerepet játszó zsidóság lett. A sajtót és a politikát elárasztotta a „zsidókérdés”; a köztudatban az a dichotóm kép rögzült, hogy a háborúban „a magyar” vérzik vagy tönkremegy – de mindenképpen áldozat –, „a zsidó” tollasodik, felülkerekedik, győz. Röviden: a „zsidókérdés” a magyar társadalom egyik nagy problémájából a legfontosabb problémájává lett. Mindez könnyen ment, mert az új stigmák – a lógós zsidóról, az uzsorás zsidóról, a bevándorló keleti zsidóról, a kultúrában és a politikában teret foglaló zsidóról – kiválóan beleilleszkedtek a korábban rögzült sztereotípiákba. „A háborús évek pedig jelentősen hozzájárultak a mind hisztérikusabb város- és zsidóellenes hangulat felszításához.” (Gyáni Gábor: Modernitás, modernizmus és identitásválság: a fin de siecle Budapest, 2004)

A hangulatot persze szítani is kellett, amire sokan vállalkoztak; politikusok és lapszerkesztők mellett újra Prohászka Ottokár, a „hungarizmus” megalkotója, aki 1918-ban már a magyarországi antiszemitizmus vezető ideológusaként lépett fel, továbbá Bangha Béla páter, a katolikus sajtó fáradhatatlan szervezője. Addigra az antiszemitizmus két fő irányzata, a politikai katolicizmus és a radikális rasszizmus összekapcsolódott, és új elemként megjelent az erőteljes nyugatellenesség, valamint a judeo-bolsevizmus toposza; a zsidók felelőssége a világháborúért s ezzel Trianonért. „Ezt az irtózatos összeomlást igazában nem a háború elvesztése okozta (hisz minket voltaképp meg se vertek), hanem sokkal inkább az az erkölcsi métely, melyet a rajtunk élősködő idegen faj oltott a nemzet testébe” – írta Geőcze Sarolta, 1920-ban. Ugyanez nyíltabban, Tormay Cécile-nél: „Ott állt a budapesti Galilei-kör jóformán kizárólagosan zsidó ifjúsága. [...] Egyetlenegy magyar sem akadt közöttük. Sötét idegen kezek turkáltak a végzetünkben!” (Csunderlik Péter: A Galilei-kör, 2017)

Az 1918–1919-es összeomlás után a fehérterrorként ismert események az addigi legdurvább zsidóellenes támadássorozatot jelentették: 142 olyan helységről tudunk, ahol komolyabb atrocitások történtek. (Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon, 2012) (1883-ban mintegy hatvan településen voltak zavargások, de akkor a hatóságok igyekeztek védelmezni a megtá­ma­dottakat.) Mint egy brit történész írta: „a veteránok és a háborús fiatalok két generációja egymással egyesülve ultramilitáris maszkulin szubkultúrát hozott létre” (nem egyedül Magyarországon) – ennek lettek első számú áldozatai a zsidók. (Robert Gerwarth: Harc a Vörös Szörnyeteggel, 2018)...


JÁTÉK A TŰZZEL

PUPU BLOGJA
Szerző: Pupu
2018.11.17.


...Az előző tűzesetek legalább tiszták voltak, a tűz fellobbanása a Budapest Sportcsarnok esetében tisztán gazdasági érdek volt, ami járt némi politikai hozadékkal is.Mindenesetre egy nagy léptékű, és nagy jövedelmet biztosító zöldmezős beruházáshoz elsősorban zöld mező kell, és ha ezen ott áll egy sportcsarnok, akkor az rossz helyen áll.
Akkor éppen egy karácsonyi vásár volt az épületben, nap közben több száz kisiparos meg kiskereskedő árulta ott a portékáját, aztán este mindenki hazament, az épületet pedig úgy, ahogy volt őrizetlenül hagyták, egy árva éjjeliőr nem sok, de annyi sem figyelt az épületre.
Aztán - mint írták anno, egy égve felejtett gyertyától lángra lobbant a tízezer négyzetméteres épület, majd villámsebesen felépült helyén az akkor Budapest Sportarénának nevezett objektum.
A bontási törmeléket is eltakarították hamar, a tűzvizsgálati jegyzőkönyvet pedig - ha jól emlékszem - hatvan évre titkosították.
Hasonlóan érdekes volt a TF hajdani sportcsarnokának leégése, de ott legalább nem kellett gyufával bíbelődni, mivel ott a tűz "villamos áram gyújtóhatása" miatt keletkezett, állítólag egy kapcsolószekrény égett, aztán a sportcsarnok - háromezer négyzetméteren, de éppen jókor, hiszen a Testnevelési Egyetem így el tudta helyezni új kampuszát, és mindenki tapsolt, az is szép, zsíros falat volt...
A tűz most is ott pusztított, ahol ez hasznot hozott az érdekelteknek, valószínűleg a közismerten jobboldali Atyaúristen rendelkezett úgy, hogy most az izgága politikai ellenfélbe vágja haragos villámait, ki tudja...
Sokat lopni mindenesetre csak onnan lehet, ahol sok pénz van...

MÉSZÁROS MÁRTA: AKARTAM RENDEZNI EGY FILMET A KORRUPCIÓRÓL, DE NEM ADNAK RÁ PÉNZT

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: LAKNER DÁVID
2018.11.19.


Hivatalosan a történelmi traumák feldolgozásáról szólt az a beszélgetés, amit a Közös Halmaz filmfesztivál vasárnapi zárónapján tartottak a Premier Kultcaféban. Végül nemcsak a múltról, de a problémák tovább éléséről is beszélgettek a résztvevők, Mészáros Márta rendező, Tóth Eszter Zsófia történész és Rubovszky Rita, a Patrona Hungariae Iskolaközpont igazgatója. Kiderült az is, hogy a korábbiak mellett új tabuk is kialakultak az elmúlt években Magyarországon.

Mészáros Márta azzal kezdte, hogy felidézte az 1976-os Kilenc hónap című film forgatását. Szerinte már abban is úttörő volt az alkotás, hogy szenvedélyes szerelmet mutatott meg, miközben inkább az volt a szokás, hogy legyen egy kis szerelem, aztán nőkérés, nyugodt ügymenet. Főhősnek Monori Lilit tette meg, akivel szerinte nem voltak kibékülve akkor és ma sem a nézők: nem szerették a külsejét, a fellépését, a stílusát. „Figyelmeztetett is erre, mikor felkértem, de mondtam: nem baj, engem sem szeretnek, jóban leszünk” – elevenítette fel a rendező.

A film ráadásul abban sem volt mindennapos, hogy nemcsak a szereplő, de Monori is állapotos volt, a filmben pedig tényleg az ő szülését mutatták meg. Mészáros elmondása szerint ebből hatalmas felháborodás volt, előbb a Filmgyárban, de később a nézőközönség körében is. De Kende János operatőr is tartott attól, hogy el fog ájulni, és csak egy ápolónő vállalta, hogy részt vesz ebben. A megszületett kisfiú így végül a világ legfiatalabb színésze lett – tette hozzá Mészáros. A filmlexikonokba Monori Balázs születési névvel bekerült fiú aztán valóban színésszé érett, Horváth Sándor Farkasként láthattuk a Zimmer Feriben is.

„Nagy botrány lett akkor, sorra jöttek a felháborodott levelek, többek közt iskolákból. Köztük olyanokkal, hogy »szégyelld magad, te büdös k…va, nyilván te vagy, aki a Jancsó-filmekben is meztelenül szaladgálsz«″ – elevenítette fel a rendező. Szerinte ez is megmutatta, milyen érdekesen tud működni az egyszerű emberek erkölcse. „Nem tetszettek az olyan filmek, ahol szenvedélyesen szeretnek, inkább az olyanok, amikben szép Karády-dalokat énekelnek. Igazi dolgokat nehezen fogad be a magyar társadalom” – mondta. Ma persze már másképp háborodnak fel szerinte az emberek: egyszerűen csak nem szeretik sokan a kultúrát...

FÁKAT VÁGTAK KI AZ ÚJABB SPORTPÁLYÁKNAK, AZ OMSZKI PARK ELVESZTETTE KÖZPARK JELLEGÉT

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: Átlátszó
2018.11.19.


Fákat taroltak le, keskeny, műanyagösvényt hagytak meg a helyieknek és a kirándulóknak a budakalászi Omszk parkban. Persze hogy tao-pénzek és helyi érdekű tenderarisztokraták bukkannak fel a háttérben.

Nemrég a budakalászi lokálpatrióták honlapjukon részletesen bemutatták a Budakalász-szentistvántelepi Mályva park szomorú történetét. A cikkben idéznek egy európai tudósok által végzett kutatást is, amely a zöldfelületek és az emberi egészség közötti összefüggésekre világít rá, kiemelve a városi zöld fontosságát. A University of East Anglia kutatói arra jutottak: a parkok csökkentik a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.

A Mályva park sztorija – a kalászi képviselőtestület a Mályva és Ciklámen utcák sarkán álló ősfás parkot még 2013-ban lakóövezetté minősítette, majd vitatott módon eladta – sajnálatos módon nem az egyetlen bizonyítéka annak, hogy Budakalász városvezetői nem a kutatók „kottájából játszanak“. Sokkal inkább más – egyéni, gazdasági, politikai – érdekek mentén vezetik településüket. A Mályva parkról az Indexben jelent meg tényfeltáró cikk, amelynek lényege: a település lakóparkfejlesztései során általában ugyanaz az üzleti kör fut be. Történetesen az a csoport, amelyik a polgármester házát is felhúzta.

Mi most másfelé, a Budakalász szimbólumának számító Omszk parkba sétáltunk. Mit látunk? Elkerített zöldet, beépítve mindenféle műanyag és más zöldidegen anyagokkal az egyik oldalon, tóközelbe lógó házat a másik oldalon. És mi marad a kalásziaknak? Két, szintén műburkolattal ellátott gyalogsáv a tó körül, fű már alig. A park elnevezés egyre inkább túlzásnak hat...

A BALOLDALI BIBÓ

MÉRCE
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2018.11.20.


A Bibó István Társaság, a Pax Romana és a Protestáns Magyar Szabadegyetem közösen emlékezett Bibó Istvánra, a 20-ik század második felének legnagyobb hatású politikai gondolkodójára, 2018. november 4-én az Országház melletti Bibó emlékműnél. Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség szerkesztőségének nevében elmondott beszédét közöljük.

Én a rendszerváltás után politikailag felnőtté váló generációba tartozom, ezért Bibó Istvánt sajnos személyesen nem ismerhettem. A három kötetes Bibó összes egyetemi éveim meghatározó élménye volt, irigylem azokat, akiknek személyes élménye is volt a szerzőről. Én itt ma mint egy társadalmi elkötelezettségű közgazdász, szociológus, egy vállaltan baloldali társadalomelméleti magazin főszerkesztője kívánok megemlékezni a baloldali Bibó Istvánról.

Bibó a rendszerváltás környékén alapvetően mint a szabadság politikai filozófusa vált rendkívül népszerűvé. Akkor is, és a mai politikai helyzetben is a legtöbbeknek a „nem félni” jut eszébe róla, és a „szabadság kis körei”.

De Bibó István nem csupán a szabadság, hanem az egyenlőség és a testvériség elkötelezettje is volt.

Egész életében egy olyan politikai mozgalomhoz kötődött, amely az alullévőket képviselte. Akár a tágabb népi mozgalomra gondolunk, akár a Parasztpártra, ezek alapvetően az alullévők érdekeinek megfogalmazói, azaz baloldaliak voltak.

Ám elsősorban a magyar vidék és nem pedig a város dimenziójában mint a szociáldemokraták és a kommunisták. Skandináviában a tizenkilencedik század második felétől a rendkívül sikeres Északi Modellt létrehozó városi szociáldemokraták és a szakszervezetek legfontosabb szövetségese is a kisbirtokos parasztság volt. A skandináv országokban az alul lévők emancipációjának egyik leghatékonyabb eszköze az úgynevezett népiskola volt, mely máig létezik. Ahogyan Magyarországon is a népi mozgalom hozott létre olyan népi kollégiumokat, melyekben a vidékről jöttek tudásban, önérzetben, kapcsolati és társadalmi tőke tekintetében felzárkózhattak...

A SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA PROGRAMJA - SZOCIÁLPOLITIKA

ÚJ EGYENLŐSÉG BLOG
Szerző: Új Egyenlőség
2018.11.01.


Alapelvek

A szociális demokrácia programjában a szociálpolitika központi helyre kerül. Szembefordulást jelent ez a maradékelvű, az elosztási sorrend végére utasított szociálpolitika-felfogással. Ennek hatására a döntéshozók jobbára csak származtatott politikának, a piac által megtermelt javak elosztását végző, pazarlásra hajlamos, folytonos restrikciót igénylő területnek tekintették a szociálpolitikát. Éppen ennek az eredménye, hogy a rendszerváltás környéki és utáni válságok sebei sosem gyógyultak be, ellenben újabb és újabb társadalmat pusztító krízisek álltak elő. A legveszélyeztetettebb csoportok kiszolgáltatottsága nem enyhült, viszont a középrétegek biztonságvesztése is a politikai és a társadalmi folyamatokat meghatározó realitássá lett. A szolidaritás leértékelődött, az elosztási politikák a forrásokért folytatott kétségbeesett kiszorítósdi terepévé váltak, aminek során a leginkább rászoruló csoportok maradtak alul, egyúttal ők szenvedték el az érdemtelennek bélyegzés legsúlyosabb következményeit.

A szűkítő megközelítés helyett társadalompolitikai gondolkodásmódot javaslunk, ami háromféleképpen is megváltoztatja a szociálpolitikáról alkotott eddigi közfelfogást. Először is, a szociálpolitikát nem „másvalakik” által megtermelt javak osztogatásának tekintjük, hanem olyan területként, amely maga is aktívan hozzájárul az egyéni és a közösségi jólét növekedéséhez. A mentális és fizikai jóllét erősödése, a csökkenő szegénység és egyenlőtlenség, a növekvő társadalmi mobilitás mind a jól működő szociálpolitika olyan „termékei”, amelyek az egész társadalom életnívóját magasabb szintre emelik, a közös erőforrásokat gyarapítják. Ebből következik a szemléletváltás második eleme, az, hogy a szociálpolitika nem szegénypolitika, hanem társadalompolitika: tevékenysége a társadalom egészére irányul, szolgáltatásai a nem szegényeknek is szólnak, ugyanakkor a legrosszabb helyzetben lévők által is elérhetőek, és figyelembe veszi az eltérő szükségleteket. A változás harmadik eleme, hogy a szociálpolitikai eszközöket összhangba hozzuk mindazon területekkel, amelyeknek egyenlőtlenség-csökkentő és esélynövelő funkciót tulajdonítunk, így például az oktatással, foglalkoztatással, bérpolitikával, egészségüggyel...

WEBER NEM TANULT A MEGBÉKÍTÉSI POLITIKA TÖRTÉNELMI KATASZTRÓFÁJÁBÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.11.20.


- A Néppárt bizottsági elnökjelöltje nem akarja észrevenni, hogy magyar kígyótojáson kotlik, de amúgy szépeket mond a nacionalizmus feltartóztatásának szükségességéről 

- A szélsőjobbos brazil államfő a legjobbhoz: Orbán Viktorhoz fordult tanácsért, az osztrák miniszterelnök viszont látványosan elhatárolódott a magyar kormánypropagandától, amikor fogadta Soros Györgyöt. Amúgy a CEU Magyarország ajándéka Bécsnek

- Több mint bűn, hiba volt, hogy Magyarország segített megszökni a köztörvényesen elmarasztalt Gruevszkinek, még ha úgy is van, hogy Orbán jelenleg azt csinál idehaza, amit akar

Süddeutsche Zeitung

Manfred Weber a folyamatos bírálatok ellenére ragaszkodik Orbán Viktorhoz, védi a magyar vezetővel fennálló szövetséget, bár azt mondja, hogy álláspontja szakkérdésekben nem kétséges, azonban továbbra is nyitott a párbeszédre. A kereszténydemokraták bizottsági csúcsjelöltje hangoztatja, hogy a jogállam ügyében szó sem lehet semmiféle engedményről, de kitart amellett, hogy a gondokat csakis dialógus útján lehet rendezni. Azzal nem ért egyet, hogy már esetleges megválasztása előtt határolódjon el a magyar kormányfőtől.

Az Orbánhoz fűződő viszony döntő lehet a jövő május EP-választás után. Alakul a szövetség az európai liberálisok és a Macron-féle En Marche között, és az határozottan szembe kíván szállni a nacionalista magyar politikussal. Weber elismerte, hogy a Fidesz fejtörést okoz a Néppártnak, de emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi csúcson a Fidesz elfogadta az EU alapértékeinek megerősítését tartalmazó nyilatkozatot. Így most tartania kell magát ahhoz. Weber szerint a kampányban az EPP-nek egyértelműen a jobboldali-populista pártok ellen kell fordulnia. Mert azok hazáról szónokolnak, ám a csupasz önzést és nacionalizmust értik alatta. Az Európa-barát erőknek el kell határolódniuk ezektől a tömörülésektől – fejtette ki. Hozzáfűzte, hogy erős nemzetállamok csakis az egyesült és erős Európában képzelhetőek el.

Die Welt

A nacionalizmus szellemét tartja fő ellenségnek az európai konzervatívok bizottsági elnökjelöltje. Weber most mutatta be programját, és azt mondta, hogy a jövő évi EP-választás sorsdöntő lesz Európa hívei és ellenfelei között. Mint mondta, a fenyegetés akkora, hogy arra a 2. világháború óta nem volt példa. Itt kifejezetten megemlítette a német AfD-t, hangsúlyozva, hogy aki erre a pártra szavaz, annak olyan viszonyokra kell felkészülnie, amint amilyenek most Londonban vannak. (Rosszak.) Ő maga a jobboldali-radikális pártok támogatása nélkül kívánja elfoglalni Juncker székét, a sikerhez csakis az Európa-barát erők szövetségére számít.

Egyébiránt a bajor politikus sürgeti, hogy vessenek véget az illegális bevándorlásnak, de a földrésznek továbbra is fogadnia kell a politikai üldözötteket. A helyenként igencsak elnagyolt nyilatkozat egyfelől azt tartalmazza, hogy az EU-nak az értékek képviseletében politikai óriássá kell válnia, másfelől viszont támogatja az erős nemzetállamokat is. Szerinte leginkább a kül- és biztonságpolitikában lehet további jogköröket átruházni Brüsszelre, viszont meg kell válni az egyhangú döntéshozatal elvétől. Ehhez azonban hozzá kellene járulnia az Európa Tanácsnak, beleértve Magyarországot és Lengyelországot is.

FT

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Romániában a kormány sorozatosan támadja a jogállamot, így veszélybe kerül mindaz, amit a rendszerváltás óta elértek a demokráciában. A románok nagyot léptek előre az utóbbi csaknem 30 évben, ám ez csak még megbocsáthatatlanabbá teszi, hogy a mostani hatalom aláássa a jogállami kereteket, akadályozza a korrupció elleni küzdelmet és így rontja az ország tekintélyét. Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben, Bukarest ellen idáig nem indult uniós eljárás, amelynek a végén elvileg büntetést szabhatnak ki az eltévelyedett államra. Ám a román visszalépés árt az EU egységének, mert azt a benyomást erősíti meg Nyugat-Európában, hogy a térségben egyre több kormány távolodik el a közös értékektől.

A Bizottságnak igaza volt, amikor a múlt héten ajánlásokat tett a román igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére és annak megakadályozására, hogy a BTK-t semmirekellő politikusok védelmére használják fel. Balga módon a román fél olyan törvénnyel vágott vissza, amelyet Brüsszelben nem csupán kihívónak tartanak, hanem az teljességgel elfogadhatatlan gesztus egy olyan ország részéről, amely januártól átveszi az EU soros elnökségét, így azt képvisel majd a világban. Merthogy eltörölné az ítéletet rengeteg vesztegetési ügyben. Az egyik nagy nyertes Dragnea, a szociáldemokraták erős embere volna, ám kockázatos az út, amin ő és a szövetségesei haladnak, mivel az kétségeket vet fel az ország alapintézményei iránt. Egyben rombolja a bizalmat a köz iránt érdeklődő románok körében. Nem szabad, hogy meghaljanak a reményeik, mert ők bíznak abban, hogy Románia egy nap jómódú, korrupciómentes társadalom lesz, amelyet megfelelően kormányoznak...

EZÉRT ÜLDÖZI A HATÓSÁG A FÜGGETLEN SZÉFSZOLGÁLTATÓKAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.20.


Már több százmillió forintra rúg az a bírság, amit a felügyeleti hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) a nem banki széfszolgáltatókra szabott ki. A fellépés érthető, hiszen ezek a cégek nem szerezték be a szükséges jegybanki engedélyt. A dolog hátterében azért nem csak a biztonsági szempont lehet.

„Miért nem nyithatok trezort nem banki szereplőnél?” – kesergett egyik olvasónk (amúgy, mint kiderült, igenis nyitott), aki éppen a hitelintézetektől idegenkedése miatt keresett független szolgáltatót. Az MNB valóban mintha tűzzel-vassal lépne fel a nem banki szereplőkkel szemben. A jegybank szerint ugyanis az engedély nélküli széfszolgáltatást nyújtó cégek az ügyfelekben hamisan alakítanak ki biztonságérzetet, hiszen nem teljesítik az engedély megszerzéséhez szükséges fokozott biztonságú szigorú személyi, tárgyi és informatikai feltételeket.

Az egyik (több néven is újraéledt) szolgáltató korábban azt állította, hogy biztonsági rendszere sokkal jobb a szokásosnál. Ennek része a speciális betonból készült trezortermek és a fegyveres őrök mellett az arc- és érhálózat szkenner, az ujjlenyomat-olvasó és a többlépcsős zsilipes beléptetés. Azt nem tudjuk megítélni, hogy valójában mennyire lehet veszélyes ilyen helyen tartani értékeket. Az azonban tény, hogy ha valamihez engedély kell, de azt nem szerzik be, akkor aligha lehet csodálkozni, hogy lecsap a hatóság.

A kemény fellépés mögött persze más is lehet. Az amúgy a titokzatosság légkörével körülvett banki trezorokba akár bele is nézhet például az adóhivatal – figyelmeztettünk korábban. Akkor az egyik „független” szereplő vezetője portálunknak kiemelte: míg egy banki széfet egy jogosult szervezet akár távirányítással zár alá helyezhet, hozzájuk, mivel nem tagjai a bankrendszernek, egy ilyen adatszolgáltatási felhívás el sem jut. Ezt a „kívülállást” viszont érzékelhetően nem tűri a hatóság...

KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS CUKORMÁZ NÉLKÜL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Erika
2018.11.20.


Egy álláshirdetésben általában szerepel a fizetés, a feltételek és még pár munkaerővonzó részlet, például az ingyenes nyelvtanfolyam, amivel például az egészségügyben dolgozókat csábítják. A mai poszt azért érdekes, mert szerzője, Erika a „másik oldalról” látja a buktatókat, elvárásokat és a jelentkezők által elkövetett hibákat, hiszen egy német munkaerő-kölcsönző cégnél dolgozik. Így aztán napi tapasztalatból írta meg azt, hogy mire kell és érdemes vigyáznia annak, aki belevágna a külföldi munkavállalásba.

„Mindenki más okból vág neki a világnak, ez teljesen személyiség és élethelyzet függő, mindenkinek más a terve, célja a jövőjét illetően, azonban mindenki esetében elmondható, hogy a legnagyobb motivációs tényező a havi fizetés nagysága.

Évekkel ezelőtt, úgy 2011 környékén kezdődött meg az egészségügyi szektorban dolgozók külföldre történő kivándorlása. Szakképzett nővérekből, ápolókból Németországban is nagy a hiány.

A hirdetésekben gyönyörű környezet (például a Fekete-erdő), az otthoni viszonyokhoz képest szép fizetés, ingyenes nyelvoktatás, ingyenes szállás szerepelt és szerepel mind a mai napig. Az ember úgy érezheti, biztonságban van, lesz, de aztán sokszor jön a feketeleves. Az ajánlatok nagyon csábítóak, azonban a tapasztalat sokszor mást mutat.

Kezdetben sok német idősotthon fogott össze, és toborzott Magyarországról és a környező országokból dolgozókat, akár a adott országba is elmentek, hogy közvetlenül találkozhassanak a jelöltekkel és akár azonnal szerződést tudjanak kötni.

Később egyre több tanácsadó cég specializálta magát kifejezetten az egészségügyi dolgozókra, és egyre több külföldi közvetítő cég van jelen a magyar piacon is. Mára a bőség zavara alakult ki, a kivándorolni készülők válogathatnak, és ezt meg is teszik.

Az esetek 90%-ban elmondható, amit egy német, magyar vagy bármely más nemzetiségű pályázó először megnéz, az a fizetés nagysága.

A hirdetéseket nem olvassák át alaposan, fontos részletek felett elsiklanak, és ez hozzájárul a keserű csalódáshoz a munkavállaló részéről, de mély nyomot hagy a munkáltatóban is, aki sokszor sajnos egy-egy nemzetiségbeli dolgozó által minősíthet egy egész országot is. Tisztelet mindkét esetben a kivételnek.

Amire egy külföldre készülőnek alaposan oda kell figyelnie...

STADIONT IVÁNYI GÁBOR VB-BRONZÉRMES HAJLÉKTALAN-VÁLOGATOTTJÁNAK!

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.11.20.


Az 1954-es vb-döntő óta a magyar labdarúgás legnagyobb sikerét érte el a magyar hajléktalan-válogatott Mexikóban, ahol világbajnoki bronzérmet szereztek. A magyar hajléktalan-válogatott Iványi Gábor és az általa vezetett Oltalom Karitatív Egyesület csapata, szakmai vezetője Rákos András. Piros-fehér-zöld színekben Puskásék óta nem aratott ekkora sikert magyar labdarúgó válogatott. Iványi Gábor csapata 6:4-re legyőzte még a brazil válogatottat is a negyeddöntőben.

Lehet, hogy a magyar mégis futballista nemzet, mert amihez nem ér Orbán piszkos keze, az a csapat sikeres, és majdnem világbajnok lett. Mialatt a hajléktalan-válogatott Mexikóban Magyarországnak szerezte a dicsőséget, az idő alatt a szeretett hazában lendületet vett a hajléktalanüldözés.


Könnyen lehet, hogy a magyar hajléktalan Aranycsapatnak is disszidálnia kell, mert ha haza mennek Budapestre, akkor rendőri felszólítást követően a börtönben végezhetik vagy köz(kényszer)munkára fogják őket. Ez idő alatt Orbán közpénzek százmilliárdjaival kitömött csapatainak játékosai királyok módjára élnek.

A magyar hajléktalan-válogatott más tekintetben is üldözött csapatnak számít, mert “külföldről támogatott civilszervezetnek” minősül. A 35 milliós éves költségvetés legnagyobb része az EU-tól, a FIFA-tól és az UEFA-tól származik. A magyarországi támogatás kevesebb, mint a felcsúti importcsapat játékosainak egyhavi fizetése összesen. Ezért a vb-bronzérmes magyar hajléktalan-válogatott “Soros-hálózatnak” és “Soros-ügynöknek” minősül, a “Stop-Soros törvény” hatálya alá tartozik.

A magyar hajléktalan-válogatottat vélhetően nem fogadja hivatalában sem Magyarország pecás elnöke, sem Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar futball apostola, mert ebben az esetben kezet kellene fogniuk Iványi Gáborral, aki létrehozta és működteti a világbajnoki bronzérmes magyar válogatott futballcsapatot. Esetleg megkérdezné, hogy az Orbán-kormány miért nem hajtja végre az európai ítéleteket, miért nem fizetik ki azt, ami járna nekik. Miért üldözik a hajléktalanokat, miért nem engedik, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak a tranzitzónában éheztetett embereknek (akik nem elítélt bűnözők, mert azok fejedelmi ellátásban részesülnek Orbán lakosztályában).

Egyelőre Orbán olyan futballcsapatokba öli az adófizetők százmilliárdjait, amelyek klubszinten sem képesek nemzetközi kupákban szerepelni. Külföldi egyesületeket támogat, stadionokat épít olyanoknak, akik még semmit nem tettek le saját kategóriájukban az asztalra. Ezzel szemben a világbajnoki bronzérmes magyar hajléktalan-válogatott a szabadtéren edz, olcsó bérelt pályákon készül...

"KEDVES JANI!" - A VOLT MVM-VEZÉR UTOLSÓ FIGYELMEZTETŐJE A PAKS 2-ÉRT FELELŐS SÜLI JÁNOSNAK

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2018.11.20.


Egy hvg.hu birtokába került levélben figyelmeztette Mártha Imre volt MVM-vezér Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert, hogy változtasson az atomerőmű-projekten, mert szerinte most van itt az utolsó lélektani pillanat, amikor ezeken még módosítani lehet. Ellenkező esetben a hibás döntések költsége akkora lesz, hogy azt a következő két generáció is nyögni fogja.

A felelősen gondolkodó szakemberek szeretnék, hogy ne úgy vonulj be a történelembe, mint a modern kori „Paks-Nagymarosi” Miniszter. A „nem én rendeltem – én csak megpróbálom felépíteni” jellegű önfelmentés soha nem a mi stílusunk volt. Vállald fel a szakmai problémákat és jelezd a Kormánynak

– ezt írta Süli Jánosnak, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatója egy négyoldalas, jól szerkesztett és a hvg.hu birtokába jutott levélben, amely szerint Mártha a régi ismeretségükre és „bajtársi” kapcsolatukra hivatkozva - az MVM-vezér nevezte ki Sülit az atomerőmű élére 2009-ben - küldte el szakmai véleményét a Paks 2 beruházásról...

BEZÁRJÁK A FELÚJÍTOTT PSZICHIÁTRIÁT, AHOL RÉGEBBEN A RADIÁTORHOZ KÖTÖZTÉK A BETEGEKET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.11.20.


Szakemberhiányra hivatkozva számolják fel azt a részleget, amire a két éve 69 millió forintot költöttek.

A tervek szerint a közeljövőben a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézet veszi át a Dél-Pesti Centrum Kórházhoz tartozó Merényi pszichiátria betegeit, dolgozóit. Információink szerint a Merényi – két éve mintegy 69 millió forintért felújított – pszichiátriai részlegének munkatársai eddig csak informálisan kaptak tájékoztatást a kialakult helyzetről, és arra kérték őket, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntést, ne meneküljenek pánikszerűen a kórházból. Az érintettek viszont aggódnak az év végére, legkésőbb kora tavaszra tervezett áttelepítés miatt: mint azt lapunknak többen is elmondták, egyelőre semmilyen konkrét felvilágosítást nem kaptak a kórház vezetésétől, miközben azt hallják, december végén megszűnik az osztályuk. Arról lapunk már januárban írt: a Dél-Pesti Centrum Kórház főigazgatója, Vályi Nagy István 2017 szeptemberében a személyi feltételek hiánya miatt maga kért engedélyt arra, hogy a pszichiátrián 64 ágyból 30-on szüneteltethesse a betegellátást. 

2017-ben a kórház menedzsmentje még azt mondta: "rendben működnek", a betegek biztonságban vannak.
Csakhogy azóta mindössze néhány orvos maradt az osztályon. Információink szerint a szakemberhiányt az intézmény vezetői extra juttatásokkal próbálták enyhíteni. Úgy tudjuk, az ügyeletet ellátóknak a béren kívül óránként plusz 2500 forintot fizettek. Az új helyen, a Nyírő Gyula kórházban nem fizetnek ennyit. A Merényi pszichiátriai részlegét 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után ágyanként egymillió forintos állami támogatással alakították ki. Majd alig két éve a 64 ágyas pszichiátriai osztály teljes, a 69 ágyas pszichiátriai rehabilitációs osztály pedig részleges felújításon esett át. Teljesen átalakították, biztonságosabbá tették a kórház zártosztályát, valamint gerontopszichiátriai részleget alakítottak ki. A beruházásra 40 millió forintot a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a vis maior keretéből adott, a fennmaradó 29 millió forintot az intézmény saját forrásából biztosította. Mindehhez a 40 milliós rendkívüli segélyt azt követően kapták, hogy 2015 nyarán az ombudsman határozottan azt kérte, zárják be a részleget, mert az alkalmatlan a betegellátásra.

Az ombudsman látogatásáról készült jelentésben sokkoló körülményekről írtak: a zsúfolt osztályon a radiátorhoz kötözték ki a betegeket, beáztak a helyiségek, a mosdóból kifolyt szennyvíz több kórtermet elárasztott, orvossal alig találkoztak. Néhány hónappal később az lett újsághír, hogy októberben a zárt osztályon egy beteg megölt egy másikat, majd ugyanennek a részlegnek ablakából ugrott ki egy páciens...

BOGÁNYI ÉS A BOGÁNYI

FÁY MIKÓS BLOGJA
Szerző: FÁY MIKLÓS
2018.11.20.


Arra gondoltam eleinte, hogy ez valami büntetés vagy öngyötrés Bogányi Gergely számára,a róla elnevezett zongora, hogy most már kénytelen ezen játszani egy szólóesten, mert másképp mégsem lehet. És pont egy szólóesten maga a hangszer rosszabbul szerepel, mint egy jó, zajos zongoraverseny alatt, jobban hallani a furcsaságait, hogy a hangok lecsengésekor olyan poing-pong észlelhető, vagy menet közben is mintha valami elektromos csöngés jönne belőle. Én úgy hallom, nem is kiegyenlített a hangzás, a felső regiszter halkabbnak tűnik, és ha végre egy mű végéhez érünk, érzek valami megkönnyebbülést is, jön végre egy kis csönd. Nem tudom, mindez magának a zenésznek mennyire megszokható, a közönséget biztos nem lehet naponta órákra összezárni ezzel a hangszerrel, amit én olyan nagyon szépnek sem látok, leginkább olyan oldalról, mint egy óriás fekete műfogsora. 

Tiéd a hangszer, magadnak építetted.

Aztán a szünetben, miközben az érdeklődők szorgosan nézegették és fényképezgették a Bogányi zongorát (mintha mostanában nem neveznék már "csodazongorának") rájöttem, hogy a hátrány lehet éppenséggel előny is. Amíg a zongorát hallgatják, nem figyelnek a zongoristára. Amíg a zongora furcsa, nem tűnik föl talán, hogy a zongorista sokkal furcsább.

A KORMÁNY GRÁNITBA VÉSNÉ A FÉLREHORDÓ CSALÁDPOLITIKÁJÁT, AMIVEL CSAK A SZÉTFEJLŐDÉST FOKOZNÁ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.11.20. 


Ez egy ambiciózus kormány, vallja a családügyi államtitkár, egyben a Fidesz alelnöke, aki a gyermekvállalási mutató 40 százalékos emelkedésére számít 2030-ig. A kormány sem „üres bölcsőket”, sem „népességcserét” nem akar, viszont saját családpolitikája egyre több elemét helyezné kétharmados védelem alá. Társadalomkutatók szerint azonban a népesedési folyamatok jóval összetettebbek, mint a kormány feltételezi, s fontolóra kellene venni a szabályozott bevándorlás eszközének alkalmazását, ahogyan fel kellene készülni a népességcsökkenés és az idősödés következményeivel való tartós együttélésre is.

A kettessel kezdődő termékenységi mutató (a szülőképes nőkre számított hipotetikus gyerekszám) elérése az egyik cél, amit a 2030-ra tekintő Orbán Viktor kitűzött az ország elé. A miniszterelnök és a legutóbbi pártkongresszuson Fidesz-alelnökké emelt Novák Katalin mindig hangsúlyozzák, hogy a népesség reprodukciójának szintjére eljutni komoly feladat, de – amint az államtitkár mondta a Mandinernek – „ez egy ambiciózus kormány”.

Utoljára a Kádár-korszak zenitjén, a hetvenes évek második felében volt kettő felett a termékenységi mutató.

Bizakodásra a miniszterelnök és az államtitkár szerint elsősorban az ad okot, hogy a termékenységi mutató – aminek részletes statisztikai leírása a KSH aktuális kiadványában tizenhárom sort vesz igénybe, érzékeltetve: az összefüggések bizony bonyolultak – az évtized elejének 1,23-os mértékéről 2016-ra 1,5-re emelkedett. Kormányzati megszólalók nem teszik hozzá, hogy 2017-ben ott is maradt. Azt viszont határozottan állítja a családügyi államtitkár, hogy a kétségtelenül végbement emelkedés a kormánynak tudható be, amely megduplázta, kétezermilliárd forintra emelte a családtámogatások éves összegét, s „mindez azt eredményezte”, hogy a termékenységi mutató kedvező irányban változott. Az államtitkár szerint a házasságok számának növekedése és a válások számának csökkenése jelzi, hogy „most stabilabbak a párkapcsolatok, mint korábban”. Ez ügyben a kormányzati intézkedéseken túl Novák a családszervezeteket és az egyházakat méltatta. A kormány a szemléletformálásra is hangsúlyt és közpénzt helyez: „szerethető, vicces, de semmiképpen sem rózsaszín” reklámfilmet készíttetett a családbarát kampány első lépéseként, amelynek célja, hogy „menővé tegyük a gyermekvállalást”. A 24.hu korábban megírta, a 700 millió forintos kampányra kiírt tendert Balásy Gyula cégei nyerték...

ÜZLETEMBEREK ÉS NEMZETKÖZI BŰNÖZŐK, AVAGY: A CSÚSZTATÁS, FERDÍTÉS, KÖDÖSÍTÉS, ELTERELÉS, MAGYARUL HAZUGSÁG MAGASISKOLÁJA...

NEMZETBIZTONSÁGI OLVASÓNAPLÓ BLOG
Szerző: Naiv Balfácán
2018.11.20.


...Tisztelt Külügyminiszter Úr!

Pharaon nem „üzletember” (volt), hanem az Interpol által körözött nemzetközi bűnöző, akit diplomáciai és nemzetbiztonsági csatornákon, Zaid Naffa, Ladányi Éva és K. István ezredes közreműködésével juttattak a miniszterelnök közelébe (az ezredest pedig 2012 óta sorozatosan Kovács altábornagy és Pásztor vezérőrnagy „hallgatása” – és nemegyszer aktív, operatív beavatkozása – mentette meg a lebukástól)...
...
ITT OLVASHATÓ

ÍGY LETT A TÉVÉSZÉKHÁZAT VÉDŐ MAGYAR RENDŐRTISZTBŐL AZ OROSZOK HÁBORÚJÁNAK KATONÁJA - OROSZ BEFOLYÁS MAGYARORSZÁGON V. RÉSZ


444
Szerző: 444.hu
2018.11.19. 


- Az 444 orosz befolyásról szóló videósorozatának utolsó része, ami a donyecki szakadárok oldalán harcoló magyar rendőrtiszt történetét mutatja be.

- Az első részben azt jártuk körbe, hogyan lett Magyarország az új hidegháború egyik főszereplője.

- A második rész azt mutatta be, hogy ömlenek be a magyarországi nyilvánosságba a moszkvai álhírek.

- A harmadik rész a „nagy Oroszország kovácsolta frigyről”, a jobbikos Kovács Béla és felesége, Szvetlana Isztosina izgalmas kémtörténetéről szól.
- A negyedik részben azt vizsgáltuk meg, hogyan függ Magyarország hosszú évtizedek óta az orosz energiától.

Készítették: Ásmány Zoltán, Budai Balázs, Erdélyi Péter, Halász Júlia, Kiss Bence, Kiss Vera, Kovács Patrícia, Mészáros Zsófia, Tamás Bence Gáspár, Terner Péter

Az ilyen anyagok elkészítéséhez kérjük a segítségedet, ha teheted, támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

A LEHETŐ LEGROSSZABB IDŐPONTBAN SZŰNIK MEG A LEGNÉPSZERŰBB NYELVVIZSGA

MÉRCE
Szerző: TARNAY KRISTÓF ÁBEL
2018.11.19.


Nyelvtanárok és diákok ezreit érte hidegzuhanyként a minden előjel nélkül érkező bejelentés: 18 év után megszűnik itthon a legnépszerűbb nyelvvizsga. Tanárok tucatjait képezték külön az erre való felkészítésre, és éppen vizsgára készülő diákok tömegei állnak tanácstalanul, miközben jövő évtől kötelező a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez.

Október közepén írt arról az Eduline, hogy megszűnik a hazánkban legnépszerűbbnek számító nyelvvizsga, a TELC, miután annak frankfurti központja indoklás nélkül felmondta a szerződését magyarországi jogtulajdonosával, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT). A 2000 óta államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgát utoljára jövő év februárjában lehet letenni. A döntésnek sem előjele nem volt, de még csak pletykák sem keringtek a megszűnésről, amelyre racionális magyarázatot nehéz találni. A TELC régóta piacvezető idehaza, tanárokat képeztek külön arra, hogy ennek a nyelvvizsgának a típusfeladataira készítsenek fel diákokat magánórákon.

Most egy jelentős részük teljesen tanácstalan: januárra és februárra még kiírt két vizsgát a TIT. A Mércének nyilatkozott egy nyelvtanár, aki azt mondta, az egyik csoportja például március-áprilisra tervezte letenni az angol középfokút, de mivel akkor már nem fog létezni a nyelvvizsga, amire eddig készültek, még felméri, érdemes-e elküldenie őket most. A két nyelvvizsga-időpont egyébként csalóka, ugyanis hiába van belőle kettő, nem telik el köztük annyi idő, hogy a vizsgázó megkapja a kijavított feladatlapokat, és újra próbálkozzon, ha nem sikerült. Azt is mondta,

folyamatosan kérdezgetik a diákjai, hogy most mi lesz velük, de nem tud semmi megnyugtatót mondani nekik.

E-mailben és a közösségi médiában is folyamatosan kap üzeneteket, de egyelőre nem tud arról sem semmit mondani, mi állhat a dolog hátterében – ez is sokakat foglalkoztat ugyanis.

A vizsga tulajdonosa, a frankfurti telc gGmbH a TIT-tel kötött szerződés érvényes pontja szerint felmondta a TIT-TELC nyelvvizsgára vonatkozó szerződést. A felmondás a szerződésnek megfelelően, hat hónapos határidővel történt. A német fél a felmondást nem indokolta és a nyelvvizsgával kapcsolatos jövőbeli terveiről nem tájékoztatott bennünket. Ezen kívül mi más információval nem rendelkezünk, ezt tettük közzé eddig is.

– válaszolta a megszűnés okát firtató kérdésünkre. Bár első felében csupán megismétli a nem túl informatív korábbi reakciójukat, a válasz tartalmaz egy új és érdekes információt: nevezetesen a fél éves határidőt.

Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem tudtunk októberig semmit a kivonulásról?
...

MÁR SZÁMOLNI IS NEHÉZ A KORMÁNY HAZUGSÁGAIT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.11.19.


A közmédia annyira nem tudja már mit csináljon a sok milliárd forintos állami támogatással, hogy egyre nagyobb ökörségekre költi azt. Kiderült ugyanis a Közbeszerzési Hatóság adatai alapján, hogy 328 millió forintot költenek sminkesre, fodrászra és stylistra. Ez olyan pénzösszeg, melyből akár több kisebb kórház adósságát is ki lehetne fizetni, de gond egy szál sincs, hisz biztosan óriási szüksége van arra a salakmédia munkatársainak, hogy több száz millió forintért szépítsék meg őket:

- a vezető sytlist havi díja 3,4 millió forint + áfa (bruttó 4,3 millió forint)
- a stylist tanácsadói tevékenység óradíja 5000 forint + áfa (bruttó 6350 Ft/óra)
- az öltöztetés óradíja 2000 forint + áfa (bruttó 2540 Ft/óra)
- az eseti fodrászszolgáltatás díja 14 500 forint + áfa alkalmanként (bruttó 18 415 Ft/alkalom)
- a sminkes szolgáltatás óradíja 2650 forint + áfa (bruttó 3365 Ft/óra)

Eszetlen pénzszórás persze nem csak itt van jelen. A HVG utánajárt mennyi pénzt költenek havonta a parlamenti képviselők csak üzemanyagra, pontosabban mekkora támogatást kapnak azért, hogy az országot járva tojást és krumplit osszanak. Mivel a képviselői fizetések megemelkedtek, így természetesen az üzemanyag támogatás is bőven növekedett. Van olyan hazai képviselő, aki több pénzt költhet üzemanyagra, mint amennyi a magyar átlagfizetés. A lista élén a fideszes V. Németh Zsolt áll, aki 345 ezer forintot költhet benzinre, ami a lap számításai szerint benzinnel kalkulálva 10 780 kilométerre, gázolajjal kalkulálva pedig 13 200 kilométerre elegendő. Az idén is dobogós Vitányi István fideszes képviselő nem igazán vette jó néven, hogy a lap megkereste őt:

"Minden évben megírják, hogy benzinfaló képviselő vagyok, de azt nem, hogy a fél megye az enyém Hajdú-Biharban. Csak ma 207 kilométert mentem eddig a választókörzetemben, most jövök a harmadik rendezvényről, és még csak délután 3 van. Holnap pedig Pestre is megyek, és hétfőn is voltam – két pesti út nekem 1200 kilométer, de egy hónapban van vagy 6 pesti utam, tessék kiszámolni".

Vitányi szerint tehát a fél megye az övé. Tehát ezeket a településeket a képviselő nem képviseli, hanem kiskirályként úgy érzi rendelkezik felettük. Ez a mentalitás persze nem egyedüli idehaza, nem is véletlen, hogy itt tart ez az ország. Ezek után már csak egyetlen kérdésem lenne, a mindig mindenhol is jelenlévő, mindent átadó és megnyitó Tállai András mégis hogy nem fért be a HVG 12-es listájába? Ha valaki, hát ő biztosan megérdemelné a támogatást!
...

HOMELESS CUP

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.11.20.


Ült a trottyos gatyájában, nyakában még mindig ott volt a sál, szája sarkára szotyihéjak ragadtak a megszáradt nyálba, és olyan üveges volt a szeme, hogy csilingelt rajta a napsugár, zörgött és hangoskodott. Nem lehetett volna mondani, hogy magánál volt, mert a gyógyszer kiment belőle, a mai dózist pedig még nem kapta meg. Így olyan illetlenül nézett ki, mint egy másnapos pávián,de mégis élet és halál ura volt, nem véletlen tehát, hogy Árpi suttogva járt mellette, és lábujjhegyen szólította meg.

– Főnök, főnök! – így ébresztgette ez az Árpi, pedig nem is aludt. Azt azonban elérte, hogy az üveges szeme csörömpölve összetörött, a földre hullt, alóla pedig előbukkant a másik, az opálos, véreres, vizenyős, és kijött a fejéből, ami benne volt.

– Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – ezt ordította bele a nagyvilágba, mert igazából azt sem tudta, hol van, ezt azonban minden helyzetben megfelelőnek tartotta, mióta elment az esze. Gyöngéden szólt hát hozzá ez az Árpi, kerek-gömbölyűen, simogatóan.

– Jó hírem van, főnök. – mondta reszketegen ez az Árpi – A futballistáink harmadikak lettek a világbajnokságon. – láthatóan letaglózta ez a mondat a trottyost, látszott rajta, hogy erősen keresi magában a valóságot, és, amikor megtalálta meg is mutatta.

– De hát, tegnap voltunk meccsen.

– Voltunk. – zümmögte ez az Árpi, mint egy levél seduxen.

– Nem is repülővel mentünk. – világosodott a sötét elméje a trottyosnak, igaz, nehezen.

– Nem voltunk ott, főnök. – indult el az iszamos lápvidékre ez az Árpi, és kezdett reszketni.

– Hát hol voltunk? – nézett ki az opál a trottyosból.

– Meccsen voltunk. – szűkítette a kört ez az Árpi.

– Akkor milyen meccs volt az, ahol harmadikok lettünk, és én nem voltam ott? – értetlenkedett a trottyos.

– Világbajnokság, Mexicóban. – vetette el végleg a sulykot ez az Árpi, aki nem tudhatta, mi következik, mert a trottyos fölvonyított, mint egy kivert kutya.

– Irapuatooo…- elnyújtotta a végén az o-t, mint egy spanyol szpíker. Ez az Árpi viszont még mélyebbre ásta magát az iszapba, amikor így szólt...