DISZNÓZSÍR

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.04.27.

Mint aztán kiderült, az a CPAC konferencia, amelyen Orbán hadat üzent a civilizációnak, és szégyenteljesnek nevezte az emberiség történelmének rajta kívül eső részét, egymilliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Ez a NER-ben annyira nem tétel és összeg, hogy voltaképp nem is kellene felháborodnunk rajta, csupán azért idéztük meg, mert példa arra, hová teszi a maffia azt a pénzt, amiért mi verejtékeztünk. Ők meg homárt zabálnak rajta.

Nincs az úgy jól, hogy a komplett magyar költségvetés a Fidesz és Orbán házipénztára. Az Unió arra jött rá, hogy a burgenlandi traktorista pénzét is a fideszesek isszák el, ezért azt mondta, sztoj. Így oroszul, hogy jobban értsék a fiúk, akikről azt is megállapították, hogy orosz propagandát tolnak, de ezt is tudjuk, és ez ma mellékszál a mélázásunkban. Mert pénzzel indítottunk, és egyelőre azzal is folytatjuk a magyar abszurd mélyire igyekezvén.

Mivel ilyen milliárdos – s ennek sokszorosa – tételek ezerszám szerepelnek a ládafiában, bízvást mondhatjuk tehát, hogy a vérrel és verejtékkel megkeresett pénzünket vagy elszórják mindenféle értelmetlen szarságra, vagy pediglen ellopják. A kormányzásnak nevezett tevékenységük általában arra irányul, hogy a bevételeket maximalizálják, legszívesebben mindenkitől elszednének mindent, közben azonban rózsaszínű a látszatot kell kelteni.

Ha nincs pénze a magyar parasztnak, hogy a piac által diktált árakat megfizesse, akkor a multit, kisboltost, benzinkutast, akárkit hajszolják bele a veszteséges működésbe legtöbbször idióta szabályokkal, máskor fenyegetve, alaptörvénybe foglalva. Így, miközben egy alaptétel létezik, hogy az ellopható pénz mennyisége ne csökkenjen, ki lehet állni a színpadra mellet döngetni, hogy nekik Magyarország az első. Perszehogy, tőle lehet lopni zavartalanul.

Ez ilyen közgazdasági alapvetés volt a büdzséről, a móka és kacagás csak ezután következik. Vannak az életben szimbólumok, még csak ki sem kell találni őket. Bizonyára önökkel is szembe jött már a Facebookon az a kép – amelynek egy részletét föntebb meg is mutatjuk -, amelyen a Lidl disznózsírt kínál olivaolaj helyett, és nem azért, mert hülye volna, hanem, mert így tud megfelelni a Fidesz elébb vázolt indíttatású kretén szabályainak.

Ilyen ez a kötelező akcióztatás is, amellyel szintén hatalmi szóval írják elő a kereskedőknek, hogy olcsóbban adják a dolgokat, megspékelve a kormány dicséretével – mindenféle táblák, egyebek -. De van az úgy, hogy elfogy az akciós olivaolaj. Hogy ezért ne büntessék szarrá a boltost, helyettesítenie kell valamivel, a Lidl pedig ebben az esetben az „olajok, zsírok, margarinok termékkategóriában” kínjában ezt cselekedte.

Miközben a Lidlen röhögünk, voltaképp magunkon tesszük ezt, és elborzadunk azon a világon, amely ilyen abszurdba hajszolja bele a benne élőket és tevékenykedőket. A Lidl is például jobb híján cselekedte, amin mindenki eltelten vigyorog, de még az is lehet, hogy tudat alatt akart jópontot szerezni, ismerve az ország disznófejű nagyurának épp a disznóölések iránti óhatatlan vonzalmát. A végeredmény azonban mindenképp kiábrándító.

Mert ez a NER, és ez az életünk. Ez a szürreális világ. Mégis az a legszebb ebben a történetben, hogy mindeközben harsogja a kedves vezető ennek felsőbbrendűségét a sátáni nyugattal szemben azzal a csavarral, hogy mégis őket akarjuk utolérni évtizedek óta. Vagy, ha nem is akarjuk igazán, legalábbis ezzel hitegetnek minket, hogy befogják a pofánkat. Olivaolaj, disznózsír, seckojedno, a biciklilánc síkosítására mindkettő egyként alkalmas...

ITT OLVASHATÓ