2017. október 13., péntek

HIÁBA AZ EGYRE SÚLYOSABB LAKÁSVÁLSÁG: A KORMÁNY TOVÁBBRA IS A TEHETŐSEBBEKNEK SEGÍT

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: ÁMON KATA
2017.10.13.


Idén is elkeserítő képet festett a hazai lakhatási helyzetről a Habitat for Humanity Magyarország éves jelentése. Az elemzés alapján olyan fontos problémákkal nem foglalkozik érdemben a kormány mint az elképesztő mértékben növekedő albérletárak, az egyre leromló szociális bérlakásállomány és a devizahitel-adósok helyzete. A jelentésből világosan kiderül, hogy a kormány támogatási formái továbbra sem a lakhatási lehetőségekből kiszorulókat, hanem a tehetősebbek lakáshoz jutását támogatja. 

A jelentést szeptemberben hozták nyilvánosságra, és az abban megtalálható átfogó elemzés, amely nem csak a lakásszegénységben élőkre, de a lakástulajdont célzó támogatásokra, a devizahitelesek helyzetére és az energiaszegénységre is kitér, azért nagyon fontos, mert az állam hasonló jelentést nem készít.

Ami ennél is nagyobb probléma, hogy a központi kormányzat átfogó lakáspolitikai tervezetet sem jelentet meg, nem tudjuk tehát, hogy azokon a lakástulajdonhoz jutást célzó programokon túl, mint például a Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), milyen célokat fogalmaz meg a kormány többek között a lakásszegénységben élők helyzetének javítására.

A Habitat for Humanity Magyarország éves jelentéséből mindenesetre az derül ki, hogy ilyen céljai a kormánynak nincsenek. Hiába nőtt 2016-ban a lakhatásra fordított forrás és közpolitikai figyelem, se a költségvetési kiadásokból, se a figyelemből nem nagyon jut a legszegényebb rétegeknek. Miközben évről évre nőnek a CSOK-ra fordított kiadások, a kifejezetten a lakhatás megfizethetőségét célzó támogatások, például a devizahitelesek, a hajléktalan emberek vagy az állami gondozásból kikerülő fiatalok támogatás,a vagy változatlanok maradnak, vagy bizonyos esetben csökkennek.

Összességében a költségvetésben meghatározott lakhatási támogatásoknak 77 százaléka elérhetetlen az alacsony jövedelmű lakosoknak - éppen azoknak, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a lakhatása támogatására.

Lakásszegénységben élők segítség nélkül

De kik is azok, akiket az államnak támogatnia kellene?
  • Több tízezer hajléktalan embert, akik közterületen, a hajléktalanellátásban, családok átmeneti otthonaiban élnek;
  • A szívességi lakáshasználókat, akik nem jutnak lakástulajdonhoz és kiszorulnak az albérletpiacról, de (még) nem kerültek be az ellátórendszerbe;
  • Az albérletekben élő alacsony jövedelműeket, akik átlagosan az egyébként is alacsony jövedelmük 40,9 százalékát lakhatásra költik;
  • A rendkívül rossz minőségű, túlzsúfolt lakásokban élőket, akik között fél millió gyermek is van;
  • A lakhatási költségek - jelentsen ez rezsi-, bérletidíj- vagy hiteltartozást - miatt eladósodott lakosságot - A jelentés szerint 2016-ban 1,6 millió lakosnál fordult elő, hogy anyagi okok miatt nem tudta befizetni tartozását (az uniós országok közül csak öt olyan ország van, ahol ennél több az adósok száma: Bulgária, Horvátország, Szerbia, Montenegró és Görögország);
  • Az energiaszegénységben érintetteket, vagyis azokat, akik nem tudják melegen tartani otthonaikat a fűtésszezonban - ez a probléma 900 ezer embert érint Magyarországon.
A legfőbb gond az, hogy nincsenek átfogó, rendszerszintű programok, amelyek ezeket a csoportokat céloznák, és amelyekkel a kormányzat érdemi változást tudna elérni a fenti csoportok helyzetében. A jelenlegi kedvezmények vagy a tehetősebbeket támogatják, vagy pedig csak nagyon kicsi hatásfokú, kevés lakásszegénységben érintettet segítő programok, amelyek nagy része leginkább EU-s forrásokból valósul meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése