2019. szeptember 12., csütörtök

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS A BÍRÁK JOGAI: REZEG A LÉC - MI TÖRTÉNT A SARGENTINI-JELENTÉS ELFOGADÁSA ÓTA? – 3.

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.09.11.


Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ.

Ha osztályozni kellene, az ötös skálán kettest adna az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségének, valamint a bírák jogainak magyarországi helyzetére Sándor Zsuzsa volt bírónő. A bukástól csak azok a bírák mentenék meg a rendszert, „akik – még mindig számosan – függetlenül dolgoznak, s a fenyegetések ellenére sem hagynak beleszólást a munkájukba”. S hogy változott-e az elmúlt egy évben a helyzet? A területet érintő bírálatokon egyesével végigmenve kiderül, hogy a legkevésbé sem. A változás esélyét elsősorban az Európai Unió nyomásgyakorlása hozhatja el, „annak ellenére is ezt mondom, hogy általában azt gondolom, a dolgokat belülről kell megváltoztatni”. Az Uniónak is keményebbnek kell lennie és a befolyásos szereplőknek kevésbé volna szabad a saját érdekeiket nézniük...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése