2023. október 6., péntek

ÉPP EGY COVID-HULLÁMBAN VAGYUNK, DE ADATOK HÍJÁN ÉSZRE SE VESSZÜK

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2023.10.06.


...Eris, Pirola – mennyire veszélyesek az újabb variánsok?

A legutóbbi igazán jelentős változást az hozta, amikor 2021 novemberében megjelent az omikron nevet kapott variáns. Azóta is rengeteget változott a vírus, de a jelenleg keringő változatai is az omikron családhoz sorolhatók.

Mostanában két új variánsról lehetett sokat hallani. A WHO nem adott nekik saját görög betűs nevet – épp azért, mert lényegében az omikron alvariánsai, még ha különböznek is az eredeti omikrontól –, de a média mindkettőre aggatott becenevet: Eris és Pirola. Ami a legfontosabb: súlyosabb betegséget a jelek szerint egyik sem okoz nagyobb valószínűséggel, mint az általuk kiszorított törzsek.

Az utóbbi hónapokban előbb a Magyarországon is azonosított Eris, becsületes nevén EG.5 kapott médiafigyelmet, mert az elődeinél valamivel gyorsabban terjedt, és két olyan mutációját azonosították, amelyek miatt félő volt, hogy még hatékonyabban kerüli meg az immunvédelmet. Sikerült is világszerte a legelterjedtebb variánssá válnia, de komolyabb veszélyt végül nem jelentett.

Az elmúlt néhány hétben nemcsak a keringő variánsok közül, de a hírekből is kiszorította az Erist a Pirola, azaz tudományos nevén BA.2.86. Magyar előfordulásról nincsenek adatok, de Dél-Afrikától Japánig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Izraeltől Dániáig számos országban azonosították. Az eddigi vizsgálatok alapján valóban hatékonyabban kerüli ki az immunrendszerünk első védvonalának számító antitesteket, de az előzetes várakozásokhoz képest a gyakorlatban kisebb ugrást mutat ezen a téren. Az ügyesebb immunelkerülésért cserébe pedig kevésbé hatékony a sejtjeink megfertőzésében, mint az elődje.

Az újabb és újabb, szélsebes tempóban mutálódó variánsok rendre mutatnak valamilyen evolúciós előnyt az elődeikhez képest, és hozzájárulhatnak a megbetegedések számának növekedéséhez, de radikális változást egyelőre nem jelentenek. „Az a fajta óriási evolúciós ugrás, amit az omikron megjelenésekor láttunk, a most terjedő törzseknél nem megfigyelhető. A vírus azt csinálja, amit várunk tőle: csiszolgatja magát, kerülgeti a kialakított immunitásunkat. Analógiaként lehet említeni a szezonális influenzát, ami hasonlót csinál, kicsit más virológiai mechanizmusok mentén, de a lényege ugyanez” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem és a Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatója.

„Nem egy-egy variáns az érdekes jelen pillanatban, hanem hogy ezek milyen gyorsan és mennyire megújulva tudnak egymás után jönni. Félelmetes ez a tempó”

– mondta kérdésünkre Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója. „A vírus nagyon jól adaptálódik, az immunelkerülő képessége egyre jobb, és képes újra megfertőzni azokat is, akik korábban már átestek a betegségen. Jellemző, hogy most már sokféle omikron-alvariáns kering egyszerre, ha van is domináns variáns, akkor is van mellette négy-öt másik, ezek egymással vetélkednek, mindegyik mutálódik, és a véletlen előidézheti azt, hogy újabb olyan variáns fog ebből a rettenetesen sok mutációból kijönni, amely evolúciós előnnyel bír.”

Vakon repülünk: szinte semmiről nincsenek hazai adatok
...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.