2023. december 11., hétfő

A LAJTOS KOCSIK ÉS AZ AGGREGÁTOROK ORSZÁGA LESZÜNK

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2023.12.10.


Már címe is figyelemre méltó László Géza új kötetének: „Barkácsolás a gazdaságirányításban – Kreatív politikai döntések a komfortzónán kívül”, amely a Magyar Narancs Könyvek sorozatban jel


Valóban létezik barkácsolás? – kérdeztük a közgazdász-szociológustól.

Meglepően gyakran előfordul. Érdemes elmondani, hogy a barkácsolás fogalmát a közgazdászok az antropológusoktól vették át, és azokra az esetekre alkalmazzák, amikor nem hosszú távú reformok történnek a szabályozásban, hanem kisebb korrekciók: olyan improvizatív lépések, amelyek szakítanak a bevált protokollokkal. Válsághelyzetekben ez jó megoldást is jelenthet. Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválságot kezelő amerikai New Deal-programra ma úgy emlékszünk, mint a nagyszabású, jól megtervezett reformok időszakára, pedig kezdetben sok improvizáció is történt. Később aztán egyre tudatosabban alkalmazta Franklin D. Roosevelt kormányzata azt az új megközelítést, amelyben az állami kiadásoknak, a közmunkának, a jövedelempolitikának nagy szerep jutott, de az első év intézkedései még nagyon eklektikusak voltak.

És idehaza?

Mi is jól ismerjük ezt a fajta a barkácsolást. Annak idején a „száznapos programokkal” melegítettünk be, aztán 2010 óta szintet lépett a gazdaságirányítás ezen a téren is. Néhány évvel ezelőtt Illés Gábor és Körösényi András egy írásukban azt elemezték, milyen markáns különbség volt a Bajnai-kormány nemzetközi protokollt követő válságkezelése, és a második Orbán-kormány 2010-től működő improvizatív, barkácsoló gazdaságpolitikája között.

Van tehát hasznos és kevésbé hasznos barkácsolás is?


Magyarországon a barkácsolás gyakran a kontármunka szinonimája, de ne felejtsük el: ez a kreativitás egyik hasznos formája is lehet. A legtöbb országban azonban akkor, amikor a válság lecseng, a gazdaságirányítás visszatér a hagyományos szabálykövető gyakorlathoz. Amikor a szabályozás barkácsolása valahol hosszútávon fennmarad, annak általában az az oka, hogy a kormány politikai céljai előtérbe kerülnek a gazdaságpolitikában is. Ezek a célok sokfélék lehetnek, a klientúra szempontjaitól a nemzetközi környezet elvárásain át egészen a választási célokig. Általában ez az utóbbi a legerősebb szempont és már jóval a második Orbán-kormány ténykedése előtt láttunk olyan eseteket a nagyvilágban is, amikor emiatt minden a feje tetejére állt a gazdaságpolitikában...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.