FIDESZ-KÖZLEMÉNY GYÓNÁS HELYETT

GÉPNARANCS - BANÁNKÖZTÁRSASÁG
Szerző: Zsebesi Zsolt
2016.10.30.

A Fidesz arra számít, hogy lassan mindent ki lehet törölni az internet emlékezetéből. A Népszabadság archívumának kikapcsolása az első lépés...

...Húszéves a hírhedt székházügy. Mint a Népszabadság írta, az ügy 1993. május végi kipattanása után már csak a kivételes képzelőerővel megáldottak gondolhatták azt, hogy a Fidesz a tiszta és romlatlan nemzedéket képviseli a politikában.

Mielőtt a nagyon elkötelezettek úgy gondolnák, hogy a korrupció és a közpénzlenyúlás csak baloldali sajátosság – nyilván ők sem szentek, „uralkodásuk” idején biztosan éltek a lehetőséggel –, ennek az intézményesített formáját húsz éve az úgynevezett székházeladási üggyel az MDF és a Fidesz honosította meg Magyarországon.

Minden, ami a ma közpénzlenyúlás és korrupció „címen” zajlott a közelmúltban (például Hagyó-ügy) vagy most zajlik (például trafikbotrány, földpályázatok mutyija) az ebből a sajátosan magyar történetből „nőtt ki”.

A székházügy „jubileumáról” a Népszabadság emlékezett meg. Tanulságos visszatekintés – főleg a mai események tükrében.

„A Fidesz húsz évvel ezelőtt éppen ezen a napon esett ki a tisztességesnek vélhető pártok kicsiny köréből. Ekkor leplezte le egyszerre két napilap az akkori legerősebb kormánypárt és az (akkor) legnépszerűbb ellenzéki párt közös buliját, mellyel sok-sok közpénzt emeltek át a pártkasszába és a pártközeli zsebekbe. (Közpénzzé váló pártházak. A Fidesz és az MDF közös ingatlanjai, Magyar Hírlap, 1993. május 25.; Több milliárd forinton osztozott a Fidesz és az MDF?, Népszabadság, 1993. május 25.)

A történet azzal kezdődött, hogy a rendszerváltó pártok valamelyest helyre akartak igazítani egy örökölt, kapitális igazságtalanságot. A diktatúra lebontásáért harcoló ellenzéki pártok az első szabad választások előtt használatba kaptak székházakat. Akkorákat, amekkorák épp jutottak nekik. Az ország fölött évtizedeken át diktatúrát gyakorló párt jogutódja, az MSZP viszont hatalmas ingatlanvagyon tulajdonosa maradt. Hosszú viták után az akkori hat parlamenti párt megegyezett egymással, és a megegyezés alapján az Országgyűlés 1991. szeptember 17-én 85 százalékos többséggel elfogadta „az 1990. évi országgyűlési választásokon minősített pártok részére székház juttatásáról szóló” 1991. évi XLIV. törvényt. (…)

A jogosulatlan többletjuttatás nagyjából megfelelt a tiszti kaszinóból juttatott vagyonrészeknek. A tiszti kaszinót a két párttól azonnal megvásárolta irreálisan magas áron, 1 milliárd 530 millió forintért a magyar állam többségi tulajdonában lévő Magyar Külkereskedelmi Bank. Ennek az összegnek az „adóoptimalizálásáról” is gondoskodtak. Az MKB „előszerződést” kötött a két párttal 1992 szeptemberében, s rögvest kifizette a vételár 90 százalékát. Decemberben megszavazták a párttörvény módosítását, mellyel január elsejei hatállyal eltörölték a pártok áfafizetési kötelezettségét, s ezután kötötte meg az MKB és a két párt 1993. január 11-én a végleges szerződést. Így jutottak hozzá gyorsan a pénzükhöz anélkül, hogy áfát kellett volna fizetniük. A két párt tisztán másfél milliárd forintot markolt ki a közpénzből törvényes alap nélkül. Ez mai értéken mintegy 11 milliárd forint. (…)
Bízvást megállapíthatjuk tehát, hogy a legilletékesebbektől, Orbán Viktortól és az apjától tudjuk, hogy a székházpénzből, a közpénzből 3,55 millió forint közvetlenül a miniszterelnök családját gazdagította. Ez az összeg mai értéken szűken számolva 25 millió forint. Nincs az a nokiásdoboz, melybe ennyi belefér.”

ITT OLVASHATÓ