VESZÉLYBEN AZ EU-PÉNZEK: A KORMÁNY NEM TELJESÍTI EZT A BRÜSSZELI ELVÁRÁST

24.HU
Szerző: K. KIS GERGELY
2023.06.16.

Eddig úgy tűnt, hogy a kabinet számára fontos ügy a helyreállítási alap forrásainak megszerzése, ám júniusban olyat lépett, amit nehéz lesz kimagyarázni az Európai Bizottságnál. Annyira szűk a 2024-es költségvetés mozgástere, hogy a kormány egyelőre nem tartja be ígéretét, és az extraprofitadókat mégsem vezeti ki jövőre. Ezzel viszont nagy lépést tett afelé, hogy valóra váljon Nagy Márton drámai jóslata.

"Átmeneti időben számítunk a különadókra, 2024-ben megkezdjük ezeknek a kivezetését, a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében ezek megindulnak"

– jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt hónap végén.

A politikus azt már nem tette hozzá, hogy ezeket az adónemeket nem is kellene kivezetni, mert azok a korábbi jogszabály alapján maguktól „kivezetődtek” volna 2023 végén. A kormány ugyanis csak 2022–2023-ra vonatkozóan döntött tavaly az extraprofitadóként emlegetett különadók bevezetéséről. Ehhez képest a kabinet egy újabb rendeletben 2024-re is kiterjesztette ezeket, vagyis az aktív jogalkotás éppen ahhoz kellett, hogy a hatályukat meghosszabbítsák. A pénzügyminiszter által említett három szektor esetében pedig mindössze annyi történik, hogy csökken a hozzájuk tartozó bevételi előirányzat összege, kettő esetében az adómérték is.

Varga azt sem említette, miért lenne szükséges ezeknek az adónemeknek a kivezetése. Az ok nem más, minthogy a kabinet vállalást tett az Európai Bizottság felé, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) összesen körülbelül 6200 milliárd forintnyi támogatási forrásának lehívása feltételeként fokozatosan kivezeti az extraprofitadókat. Az Európai Unió Tanácsának határozata alapján Magyarországnak 2023 negyedik negyedévére döntenie kell a következő átmeneti adóintézkedések kivezetéséről:

- a pénzügyi szervezetek extraprofitadója,
- a biztosítókat terhelő extraprofitadó,
- az energetikai vállalkozások extraprofitadója,
- a kiskereskedelmi szektor különadója,
- a távközlési szektor extraprofitadója,
- a gyógyszergyártói befizetések különadója.

A határozat megfogalmazása homályos, így nem egyértelmű, hogy az EU már az idén a különadók eltörlését várja, vagy megelégszik annyival, ha a kormány az év végéig jogszabályba iktatja, hogy mikortól szűnik meg az extraprofitadó, és az időpont lehet 2024 is. Mindenesetre a bizottság május végén kiadott országspecifikus ajánlásaiban megsürgette a szektorális különadók megszüntetését, mondván, az nem választás kérdése, hanem kötelezően teljesítendő feladat.

Az Orbán-kormány mégis meghosszabbította az adónemek hatályát. Pedig más területeken már tetten érhető volt az igyekezet, hogy teljesítsék a tanácsi előírásokat az RRF-forrásokért cserébe: például a napelem– és szélerőműstop feloldásával egy lépéssel közelebb került az áhított uniós pénzek lehívása.

Ám a különadók ügye ezeknél fajsúlyosabb:

ha kivezetnék őket, a költségvetésnek összesen 1257 milliárd forintnyi bevételről kellene lemondania 2024-ben...

ITT OLVASHATÓ