2023. október 25., szerda

VISSZAOLVASÁS: L. RITÓK NÓRA - AZ EGYHÁZI ISKOLÁK ÉS A SZEGREGÁCIÓ

TANÍ-TANI ONLINE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2010.


Egy HHH tanulóktól mentes iskola megszervezésének receptje.


Szükséges hozzávalók

- Végy egy olyan települést, ahol legalább egy, önkormányzati fenntartású iskola működik, mondjuk társulásban, és integrált oktatást valósít meg. Olyat, ahol sok a gondot jelentő, HHH, főleg cigány gyerek. És ahol van gyerek, bőven. Nem HHH is.

- Szükséged lesz még egy a törvények szerint iskola alapítására, fenntartására alkalmas egyházra, esetleg alapítványra.

Az elkészítés menete

- Hintsd el a hírt, hogy alakul egy olyan iskola, ahol nem lesz cigány, nem lesz probléma, verekedés, csúnya beszéd, fejtetű, lopás stb. Ezt jó korán kezdd, messze a tanévkezdéstől, és engedd a hírt szabadon szárnyalni.

- Folytasd az óvodában, a leendő elsős szülőkre koncentrálva. Jó, ha van önkormányzati képviselő, aki támogat. Vigyázz! Úgy kell tenned, mintha nem a cigánymentes iskolára szerveződne a dolog. Tehát, semmit leírni, csak szóban és diszkréten.

- Járd végig a családokat, jellemezd az önkormányzati iskola problémáit, jelezd, hogy mennyivel eredményesebb lesz nálatok majd a munka. Ecseteld a gyerekek jövőjét, mennyire meghatározó, hogy ne olyanok közt legyen, akiket nem érdekel semmi, sosem tanulnak, stb.

- Támassz olyan felvételi feltételeket, hogy a HHH, a cigány ne jelentkezzen, de ne lehessen tetten érni a szándékosságot. Pl. lelkészi ajánlás, kötelező egyházadó, rendszeres templomba járás, esetleg tandíj.

- Örömmel fogadd a nem hátrányos helyzetű, nem cigány szülőket, esetleg („magunk között”) már mondhatod, hogy ez mennyivel jobb iskola, hiszen itt nincsenek „azok”. Mondd, hogy szívesen fogadod az átiratkozókat, akár tanév közben is.

- Tedd a beiratkozást az önkormányzati iskola beiratkozási időpontja elé, ez nem nehéz, hiszen őket a törvény kötelezi, hogy jó előre megjelöljék a napokat. Ne adj információkat, hányan iratkoztak be. Győzködd az utolsó pillanatig az ingadozókat.

Már készen is van! Dőlj hátra kényelmesen, és nézd végig, hogyan kezdi szegregálni magát az önkormányzati iskola, megjósolható véggel, büntethetően.. Nyugodt lehetsz: téged meg fog mindig védeni a demokrácia egyik vívmánya, a szabad iskolaválasztás lehetősége. Mert ugye arról senki sem tehet, hogy a szülők, a hitbeli elköteleződés miatt, egyéni döntéssel választanak iskolát… Jó iskola lesz a tied. Mindig teljesíteni fogod a kompetenciamérések átlagát, nem lesznek problémás, HHH gyerekek, szülők. Ha ügyes vagy, néhány év múlva az összes nem cigány, nem HHH gyerek a te iskoládba fog járni, a többi pedig az önkormányzatiba.

Nos, így szól a kissé ironikus recept ma, 2010-ben, Magyarországon, az Európai Unióban. Próbáltam időrendben leírni, úgy, ahogy nyomon követem. Mert mást tenni nem tudok.


Esélyegyenlőségi szakértőként több fenntartót és iskolát is segíthettem az esélyegyenlőségi helyzetelemzés és akcióterv elkészítésében. Önkormányzati és más fenntartásúakat is. Egyháziakat is.

Olyanokat, ahol az integráció több-kevesebb sikerrel magvalósult, olyanokat is, ahol semmit sem tettek a szegregáció ellen. És olyanokat is, ahol az esélyegyenlőségi helyzetelemzés nem is mutatott HHH tanulókat. Nem azért, mert nem vizsgálták eddig. Hanem, mert nem voltak az intézményben. Többségük egyházi iskola volt.

Most pedig az orrom előtt alakult egy, a fent leírt recept szerint. Tudjuk azt is, hogy ahol a szülők megengedhetik maguknak, hogy alapítványi iskolát szervezzenek, ugyanezekkel a feltételekkel, megteszik (lásd Jászladány). Efféle is tervben van már a kistérségben.

Írhatnék tehát alapítványiról is, most mégis az egyháziról írok, mert míg az előző csak tervben van, emez már megvalósult, itt, a 33 LHH kistérség egyikében. Ahol magas a munkanélküliség, sok a HHH gyerek, és sok a cigány is. A létszámuk pedig nő.

Van olyan falu, ahol a helyi CKÖ szerint a felnőtt lakosságban a romák aránya 25%, az iskolai arány 55%, az óvodai pedig már 75%.

A saját szempontjából mindenkinek megvan az elfogadható indoka.

Az egyháznak kellenek az iskolák. Korábban művészeti iskolája volt, de már nem bírt fennmaradni a csökkenő normatíva miatt, lépni kellett tehát, sok minden miatt, hát léptek. Az általános iskolai oktatás felé. A hitélet azonban nem olyan erős errefelé, hogy pusztán az egyházi iskola ténye miatt meglegyen a szükséges létszám. Kellett még valami, ami vonzóvá teszi az iskolát. Egy ilyen kistérségben pedig a cigánymentes iskolának vonzereje van. Nem is kicsi.

A szülőket is megértem. Ki szereti, ha a gyermeke megtetvesedik, ha ellopják a tolltartóját, netán megverik?

Most tehát úgy tűnik, ebben a pillanatban mindenkinek jó a kialakult helyzet. Az egyháznak azért, mert iskolája lett, a középosztálybeli szülőknek azért, mert biztosítva látják a problémamentes oktatást a gyermekük számára. Az önkormányzat ugyan normatívát veszít, lehet, hogy pedagógusokat is kell majd elbocsájtani, de csökkennek az összeütközések a két társadalmi réteg között, hiszen az elkülönülés a konfliktuslehetőségeket is csökkenti. Épp elég bejelentés, feljelentés érkezett eddig az integrált oktatás miatt. A cigányok pedig egyelőre nem akarnak másik iskolába átiratkozni, amelyről egyébként is úgy hírlik, hogy ott úgysem bírnák a magasabb követelményeket.

Mégis miért rejt magában problémát a helyzet? A jövő miatt.

Hazai és nemzetközi kutatások sora igazolja, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszú, főleg roma gyerekek a szegénységet továbbörökítik. A szegregáló oktatás felerősíti az öröklött társadalmi egyenlőtlenségeket. Integrált oktatás nélkül nem fog megoldódni a cigányság problémája. A szegregált iskolák képtelenek javítani a helyzeten. Ha nem talál a rendszer valamiféle kiutat, a mostani állapot csak romlani fog.

A kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy a rendszerváltás óta szabad iskolaválasztás és a deszegregációs törekvések egymásnak ellentmondanak. A közoktatási törvény 13. § (1) bekezdése szerint a szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A szabad iskolaválasztáshoz való joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát.

Ahol lehet választani, ott a szülő megteszi, ahol meg nincs lehetőség, ott előbb utóbb lesz valaki, aki megteremti rá a lehetőséget.

Amíg egy szülő eldöntheti, melyik iskolába vigye a gyerekét, addig a többségi szülők el fogják kerülni azokat az iskolákat, ahol magas a HHH arány. Ha elsőbbséget élveznek a lakóhely szerinti tanulók, akkor a szülők megkeresik a megoldást – ha kell, ideiglenes lakcímet szerezve –, hogy az általuk választott iskolában a hely biztosított legyen.

A törvény ellentmondásos helyzetet alakít ki azzal, hogy piaci helyzetet teremt, ami bizonyos körülmények között ösztönző is lehetne, ám jelen esetben a szegregációt törvényesíti. Azt a szegregációt, amit más törvények szerint büntetni kell, hiszen sérti az alapvető gyermeki jogokat.

Most egy önkormányzat felelősségre vonható, ha szegregált oktatási intézményt tart fent.

Eszközei viszont nincsenek a másik fenntartóval szemben. Azt „lebuktatni” csak rejtett kamerás felvétellel, hangfelvétellel lehet, olyan szituációt teremtve, amelyben a valós helyzet egyértelműen megmutatkozik.

Az egyházi középiskolák zöme gimnázium, felvételihez kötött bejutással, ezeken a helyeken a HHH gyerek ritka. Az általános iskolákban azonban nincs felvételi. Mégis, a legtöbb egyházi iskola képes olyan feltételeket teremteni, hogy elkerüljék az alacsony társadalmi státuszú gyerekek.

A helyzet igazolásául íme, néhány adat az OKM statisztikái alapján!

Jelenleg Magyarországon az általános iskolai tanulók egyharmada igazoltan hátrányos helyzetű. Az egyházi iskolákban ez az arány 3,55 %. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya pedig náluk ezen belül mindössze 1,9%. És akkor még nem beszéltünk a hátrányos helyzet földrajzi behatárolásáról, azokról a településekről, ahol ez az arány jóval az országos átlag fölött van, és jelen vannak az egyházi fenntartású oktatási intézmények is. Ott a különbség még sokkal szembetűnőbb.

Most, hogy az infrastrukturális fejlesztési források elérését esélyegyenlőségi terv készítéséhez kötötték, sok településen fény derült arra, hogy itt nincs minden rendben. Az egyházi iskolák nem igazán vállalják fel a település ilyen jellegű problémáinak megoldását, a terhek közös viselését. Több helyen sikerült valamiféle együttműködést elérni az önkormányzat és az egyház között, ami a HHH tanulók egyenletesebb elosztására irányult. De kizárólag a pályázati források elérése miatt. Ahol ez nem szükséges, ott maradt a régi helyzet. Sok helyen még a halmozottan hátrányos helyzetű kifejezés is ismeretlen az egyházi fenntartók számára.

Valamit különösen nehezen értek: a tanítások szerint az elesetteken, a szegényeken való segítés minden egyházban kiemelt fontosságú. Meg is teszik ezt a különféle missziók keretében, adományoznak, élelmet osztanak, otthonokat működtetnek.

De miért nem terjed ez ki általánosan az oktatás területére is? Miért nem keresik itt is a segítés lehetőségét? Miért nem nyitják meg a kapuikat, vagy miért nem lobbiznak a társadalom perifériáján élő gyerekek beiskolázásáért? Nem itt teljesülhetne leginkább az egyház célja, a felnövekvő nemzedék nevelésében?

Ha már a normatíva érdekében minden követ megmozgatnak, nem lehetne, hogy a terhekből is kivegye az egyház a részét? Ha egyenlő feltételeket kérnek az önkormányzati iskolákkal, akkor ez elfogadható elvárás lenne….

A társadalomba mindenki beletartozik: a jó körülmények között élők és a hátrányos helyzetűek, a cigányok és a nem cigányok egyaránt.

A problémák megoldásán is közösen kellene munkálkodnunk. Mindenkinek. Törvényhozóknak, iskolafenntartóknak, oktatási intézményeknek.


Lásd még:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.