„EGY IDEÁLIS VILÁGBAN NEM LENNÉNEK KONFLIKTUSOK” - INTERJÚ HOFFMANN TAMÁSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ

Szerző: VÁRKONYI BENEDEK

2023.10.20.

Szörnyű dolgok zajlanak most a világban. Sok évtizednyi béke után előtört a harciasság, a gyilkos szellem, a nyughatatlan ember. Nyomában halottak, romok, reménytelenség. Hugo Grotius, a nagy holland jogtudós korában, a tizenhetedik században még nemcsak a békéhez volt jogunk, hanem a háborúhoz is. Csakhogy azóta durvább lett az ember – vagy talán mindig is ilyen volt, csak jobbak az eszközei. A Közel-Kelet és Ukrajna a gyilkos erőket hozza elő; nem a klasszikus harci virtust, hanem a kegyetlenséget. Nem tudjuk, hogy a jog, kivált a nemzetközi jog, a civilizációnak e mindenható fegyvere el tud-e bánni a lélek e mélyről jövő sötétségével. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a háború és a terrorizmus szakértője tisztábban lát a háborúk és békék világában.

---

– A világban egyszerre két helyen is nagy baj van: Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ezeket nem lehet összehasonlítani, de erőszak szempontjából vannak közös pontjaik. Ami most a Közel-Keleten történik, az jogi nézőpontból háború, agresszió, terrorizmus, vagy egyszerűen csak gyilkosság?

– Terrorizmusnak lehet mondani. A terrorizmus politikai cél elérése érdekében alkalmazott jogellenes erőszak, itt egyértelműen erről van szó. Ez semmilyen körülmények között sem megengedett: a polgári lakosság elleni támadás, nők, gyerekek, idősek megölése, megkínzása, túszszedés. Ezek hadijogi szempontból elfogadhatatlanok.

– Ukrajnában háború van. Azok az erőszakos tettek, amelyeket a katonák harc közben elkövetnek, minek számítanak?

– Alapvetően háborús bűncselekményeknek minősülnek. Oroszország és Ukrajna között államközi fegyveres erőszak zajlik. A hadijog szabályainak súlyos megsértése egy fegyveres konfliktus során egyértelműen háborús bűncselekmény. Vannak az ismert genfi és egyéb humanitárius jogi egyezmények, amelyek alapvetően definiálják, hogy egy fegyveres konfliktus során mit lehet megtenni, és mit nem.

– A Hamasz és Izrael rakétákkal lövi egymás területeit. Ez akkor most – legalábbis az egyik felet nézve – fegyveres konfliktus vagy terrorizmus?

– Egyértelműen fegyveres konfliktus, de fegyveres konfliktus során is lehet terrorista cselekményeket elkövetni. Sokkal bonyolultabb kérdés, hogy ez nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktusnak minősül-e. A Hamasz nem állam, ugyanakkor a palesztin államiságot a világ kétharmada elfogadta. Amikor utoljára ellenőriztem, százharmincnyolc ország ismerte el Palesztina létét...

ITT OLVASHATÓ  

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE