Szerző: ÉS
2023.10.20.
2023.10.20.
Váncsa István
A templom már a zaciban
Végtag nélküli hajléktalanok kerülhetnek az utcára, adta hírül a sajtó a múlt hét végén, az olvasó pedig szemrebbenés nélkül továbblapozott. Húsz évvel ezelőtt egy ilyen hírrel találkozván még valamifajta érdeklődés halvány jelét láthattuk volna az arcán átsuhanni, idővel azonban az ember bármit megszokik. Ha azt mondják neki, hogy ezentúl minden kedden és csütörtökön reggel kilenckor köteles megjelenni a legközelebbi Fidesz-irodán, hogy ott kapjon két baromi nagy pofont, akkor elsőre talán kissé prüszköl, vacillál, kibúvókat keres, később aztán megnyugszik, nyitáskor pedig már a pártiroda előtt toporog, és a neki járó pofonokat követeli.
Magukkal a végtag nélküli hajléktalanokkal más a helyzet, rájuk az eddiginél is cudarabb világ köszönt, de hogy miért, arra magyarázat nincs. Az emberek egy bizonyos hányadára értelmetlen és borzalmas csapásokat mér a sors, ilyesmivel szembesülvén szeretnénk azt hinni, hogy megérdemelték, noha tudjuk, hogy nem. Erre találták ki a leleményes indiaiak a karma fogalmát avval a céllal, hogy az eredendően amorális világot valamifajta erkölcsi rend látszatával némiképp barátságosabbá tegyék, ez a maga módján működik is, csak hinni kell benne nagyon.Tovább
A szerző további cikkei
Mitrovits Miklós
Donald Tusk visszatér
Ellenzéki győzelem Lengyelországban
A szerző további cikkei
Donald Tusk visszatér
Ellenzéki győzelem Lengyelországban
A szerző további cikkei
Gadó Gábor
Saját halál
A szerző további cikkei
Saját halál
A szerző további cikkei
Kovács Zoltán
A helyzet fokozódik
A szerző további cikkei
A helyzet fokozódik
A szerző további cikkei
Csepi Lajos
Készpénz. Mindig.
A szerző további cikkei
Készpénz. Mindig.
A szerző további cikkei
Kenesei István
A mérhető múlt, jelen, jövő
A szerző további cikkei
A mérhető múlt, jelen, jövő
A szerző további cikkei
Standeisky Éva
Ötvenhat
Válaszaim a Sic Itur ad Astra folyóirat kérdéseire
A szerző további cikkei
Ötvenhat
Válaszaim a Sic Itur ad Astra folyóirat kérdéseire
A szerző további cikkei
Tömpe István
Az autonómia lelőhelyei
A szerző további cikkei
Az autonómia lelőhelyei
A szerző további cikkei
Molnár Erzsébet
Jó városunk, Párizs
A szerző további cikkei
Jó városunk, Párizs
A szerző további cikkei
Eörsi László
„Csapataink harcban állnak”
„Csapataink harcban állnak”
Magyar Miklós
A kívülálló Sartre-tól az elkötelezett író-filozófusig
Szív Ernő
Kodokusi, 2017
A nevem nem érdekes, ha megkérdezik, mi a foglalkozásom, most már csak azt felelem, hogy többnyire idős emberekkel foglalkozom. Igazán nem kívánok megijeszteni vagy elborzasztani senkit, de el kell árulnom, hogy ezek a javakorabeli emberek, amikor kapcsolatba kerülnek velem, már nem élnek. Nem taglalom, hogy milyen állapotban vannak már ekkor. A halált az emberek többsége egyébként is szégyenletesnek és viszolyogtatónak tartja, én ezt nem így látom. Egy friss özvegy mondta nekem egyszer, milyen szerencséje van, hogy nem áll módjában látni a saját holttestét, már szegény felesége is mennyire elborzasztotta. Furcsállottam ezt a megjegyzést, de nem szóltam miatta.
Mijazaki Jako nem volt idős ember, ahogy pedig általában hosszú életű emberekkel hoz össze a munkám.Tovább
A szerző további cikkei
Patak Márta
Montparnasse 13
Jean-Louis úgy képzelte, hogy Natalia majd elvégzi a nemszeretem munkát Odette mellett, ő megszabadul egy csomó nyűgtől, szeszélytől, amit eddig nehezen ugyan, de elviselt, ha kellett, bevásárolt, mert bejárónőt vagy cselédet Odette nem tűrt meg maga mellett. Jean-Louis jól okoskodott, sőt, amíg ő leste, miben lehetne szolgálatára, addig Odette sem tétlenkedett, a Montparnasse 13 alatti udvari lakását kiadta Hugónak, a frissen Párizsba érkezett mexikói szakácsnak.Tovább
A szerző további cikkei
Montparnasse 13
Jean-Louis úgy képzelte, hogy Natalia majd elvégzi a nemszeretem munkát Odette mellett, ő megszabadul egy csomó nyűgtől, szeszélytől, amit eddig nehezen ugyan, de elviselt, ha kellett, bevásárolt, mert bejárónőt vagy cselédet Odette nem tűrt meg maga mellett. Jean-Louis jól okoskodott, sőt, amíg ő leste, miben lehetne szolgálatára, addig Odette sem tétlenkedett, a Montparnasse 13 alatti udvari lakását kiadta Hugónak, a frissen Párizsba érkezett mexikói szakácsnak.Tovább
A szerző további cikkei
Somogyi Feri
Vörösboros hajnal
Azt mondja Eszter, nem tudok semmit a mai irodalomról. Az mára totál biznisz lett. Lájkvadászat. Kinek van több követője. Poszt a kattintásért, a szponzori pénzekért. Számok mondják meg, ki vagy, mennyit érsz. Legyél jó. Még jobb. Csinálj úgy, mintha mindig történne veled valami. Oszd meg, legyél popsztár.Tovább
A szerző további cikkei
Vörösboros hajnal
Azt mondja Eszter, nem tudok semmit a mai irodalomról. Az mára totál biznisz lett. Lájkvadászat. Kinek van több követője. Poszt a kattintásért, a szponzori pénzekért. Számok mondják meg, ki vagy, mennyit érsz. Legyél jó. Még jobb. Csinálj úgy, mintha mindig történne veled valami. Oszd meg, legyél popsztár.Tovább
A szerző további cikkei
Kántor Zsolt
Szúnyog
Támaszkodnia kell valamire, ami megtartja, még álmában is, mert alátámasztás nélkül a lélek se bír fennmaradni, nemhogy a test. Ezen járt az esze. Feküdtek az ágyban, egymással párhuzamosan, mint két vonal. Most a végtelenben sem tudnának találkozni. Helga azt mondja, nincs kedve. Még jó. Ő már szinte félálomba zuhant. Nem csinált semmit voltaképp, egész nap csak gondolkodott. Hogyan lehetne megírni azt a verset, amit álmában elkezdett. Úgy kezdődött, hogy nem tudta, milyen kék az ég. Miként lehetne megnevezni a kékséget? Reggel belebújt a nadrágjába, ilyenkor mindig eszébe jut, milyen nagy kegyelem, hogy nem bukik orra. Megitta a kávéját, pisilt, dezodort fújt a hónaljába, gránátalma, citrom. Megnézte a leveleket, semmi érdemleges, csupa fölösleges kapocs, varrat, köztes lét. „Az ember tudta nélkül időzik”, olvasott bele egy novellába. „Időtlenített életet élünk.” Biztosan érzékeljük, csak nem érezzük. Az érzésről mindig azt gondolta, valóság.Tovább
A szerző további cikkei
Szúnyog
Támaszkodnia kell valamire, ami megtartja, még álmában is, mert alátámasztás nélkül a lélek se bír fennmaradni, nemhogy a test. Ezen járt az esze. Feküdtek az ágyban, egymással párhuzamosan, mint két vonal. Most a végtelenben sem tudnának találkozni. Helga azt mondja, nincs kedve. Még jó. Ő már szinte félálomba zuhant. Nem csinált semmit voltaképp, egész nap csak gondolkodott. Hogyan lehetne megírni azt a verset, amit álmában elkezdett. Úgy kezdődött, hogy nem tudta, milyen kék az ég. Miként lehetne megnevezni a kékséget? Reggel belebújt a nadrágjába, ilyenkor mindig eszébe jut, milyen nagy kegyelem, hogy nem bukik orra. Megitta a kávéját, pisilt, dezodort fújt a hónaljába, gránátalma, citrom. Megnézte a leveleket, semmi érdemleges, csupa fölösleges kapocs, varrat, köztes lét. „Az ember tudta nélkül időzik”, olvasott bele egy novellába. „Időtlenített életet élünk.” Biztosan érzékeljük, csak nem érezzük. Az érzésről mindig azt gondolta, valóság.Tovább
A szerző további cikkei
Stummer Attila
Ukrán mező
A szerző további cikkei
Ukrán mező
A szerző további cikkei
Stummer Attila
Emlékmű-terv
A szerző további cikkei
Emlékmű-terv
A szerző további cikkei
Élő Csenge Enikő
6/1
A szerző további cikkei
6/1
A szerző további cikkei
Élő Csenge Enikő
Álmomban csiga alakú daganatom volt
A szerző további cikkei
Álmomban csiga alakú daganatom volt
A szerző további cikkei
Marno János
Október
A szerző további cikkei
Október
A szerző további cikkei
Marno János
Tandori-emlékzaj
A szerző további cikkei
Tandori-emlékzaj
A szerző további cikkei
Marno János
Kezdek
Kezdek
VISSZHANG
Sovány vigasz
A szerző további cikkei
Valcsicsák Imre
Őszinte szó
Őszinte szó
Károlyi Csaba
A gyász és a kék ég
► Piros Vera: A fáraó megérkezik Lisszabonba. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 112 oldal, 3500 Ft
A távlatot a beszélő számára Portugália adja. Onnan néz vissza korábbi életére és apjára. A naplófejezetek előtt szereplő nyitószöveg a leginkább lírai költemény, az 1755-ös nagy lisszaboni földrengést idézi meg. „A gyász eleganciája mégsem a gyász tabuja, hanem a gyász méltósága. Akkor is, ha apánk halála és a lisszaboni földrengés: a mindenható kegyelembe vetett hit megrendülése. Vagy éppen ellenkezőleg?” – írja a fülszövegben Fehér Renátó. Később, egy finom rész a kissé mumifikálódó apát így írja le: „Az ablakon keresztül figyelem apámat. Apám szép. Két hete egyre szebb. Az elmúlt két hétig nem tudtam, hogy szép. Várakozik. Aztán a fáraó előlép.” (92.) Ennyi kis fogódzót kapunk itt a cím értelmezéséhez. Igazából a nő érkezik meg Lisszabonba, és immár egyértelmű, ki az első számú férfi az életében: „A felesége vagyok, és meghalt az apám.” Ezután a 98. oldalon portugál sorokat is olvashatunk, köztük egyetlen magyar nyelvű mondat: „Az ég annyira kék”.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
A szerző további cikkei
Demény Péter
Ex libris
Román triptichon
Gabriel Chifu: Végpont, és újra
Florin Irimia: A kínai kisautók rejtélye és más történetek
Elena Vlădăreanu: Európa
Ex libris
Román triptichon
Gabriel Chifu: Végpont, és újra
Florin Irimia: A kínai kisautók rejtélye és más történetek
Elena Vlădăreanu: Európa
Gyürky Katalin
Hát jó
► Lukáš Palán: Útmutató apokalipszishez. Fordította Hanzelik Gábor. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 2023, 216 oldal, 5999 Ft
Lukáš Palán elbeszélőjének egyszerű nyelvezete tökéletesen tükrözi a világ más tájaitól — még a szomszédos nagyvárostól is — teljes mértékben elszigetelt közösség világképét. Pár egyértelműen lefektetett szabályt tudunk meg általa: abból kifolyólag, hogy itt mindenki ismer mindenkit, és mindent tud is a másikról, „a hírek fénysebességgel terjednek” (8.). Itt az emberre — akár idős, akár nem — azonnal ráaggatják az Öreg jelzőt, ha az anyja és az apja elhalálozik, vagy, ahogyan errefelé mondják, „Isten kegyelmébe kerül” (94.). S mivel mindenki kerékpárral közlekedik, a háztól a legfőbb közösségi térig, a kocsmáig és vissza a távolságot nem pusztán méterben és kilométerben, hanem „taposásszámban” (72.) is mérik. Ám Lukáš Palán prózáját olvasva azt érezzük, hogy mindezek a szabályok mégse tudnák összetartani a falu népét, ha nem létezne még egy, a fentieknél is erősebb kohézió a településen. Ez pedig a közösségnek abban a külföldet is megjárt, tanult — s mint ilyen, minden szempontból különös és különc — tagjában, Egonban testesül meg, akit rendre hazavárnak, hogy az ő bölcsességén keresztül a számukra elérhetetlen nagyvilág dolgairól mégis legyen valami fogalmuk.Tovább
A szerző további cikkei
Hát jó
► Lukáš Palán: Útmutató apokalipszishez. Fordította Hanzelik Gábor. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 2023, 216 oldal, 5999 Ft
Lukáš Palán elbeszélőjének egyszerű nyelvezete tökéletesen tükrözi a világ más tájaitól — még a szomszédos nagyvárostól is — teljes mértékben elszigetelt közösség világképét. Pár egyértelműen lefektetett szabályt tudunk meg általa: abból kifolyólag, hogy itt mindenki ismer mindenkit, és mindent tud is a másikról, „a hírek fénysebességgel terjednek” (8.). Itt az emberre — akár idős, akár nem — azonnal ráaggatják az Öreg jelzőt, ha az anyja és az apja elhalálozik, vagy, ahogyan errefelé mondják, „Isten kegyelmébe kerül” (94.). S mivel mindenki kerékpárral közlekedik, a háztól a legfőbb közösségi térig, a kocsmáig és vissza a távolságot nem pusztán méterben és kilométerben, hanem „taposásszámban” (72.) is mérik. Ám Lukáš Palán prózáját olvasva azt érezzük, hogy mindezek a szabályok mégse tudnák összetartani a falu népét, ha nem létezne még egy, a fentieknél is erősebb kohézió a településen. Ez pedig a közösségnek abban a külföldet is megjárt, tanult — s mint ilyen, minden szempontból különös és különc — tagjában, Egonban testesül meg, akit rendre hazavárnak, hogy az ő bölcsességén keresztül a számukra elérhetetlen nagyvilág dolgairól mégis legyen valami fogalmuk.Tovább
A szerző további cikkei
Benczi Boglárka
Mesélő segítők
► Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” Segítő kapcsolatok a mesékben. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 264 oldal, 5699 Ft
Boldizsár Ildikó szerint az élőszavas mesemondásnak óriási hatása van a hallgatóra, így a terápiás folyamatban is. Nagyon fontos, hogy a meseterapeuta mesélés közben biztonságot és nyugalmat sugározzon. Mint mondja, „egy gondosan megválasztott mesével néven nevezhet kimondatlan és kimondhatatlannak gondolt sebeket, traumatikus emlékeket.” Nagyon fontos a célzott mese megtalálása, erre Boldizsár azt a példát hozza, amikor a Transzplantációs Alapítvány azzal a kéréssel kereste meg, hogy olyan mesekönyvet szeretnének, amely a szervátültetett betegek gyógyulásában segít. Ezeknek a témája a befogadás, az elfogadás kell legyen, hiszen ezek az emberek „idegen” segítséggel élik tovább az életüket.Tovább
A szerző további cikkei
Mesélő segítők
► Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” Segítő kapcsolatok a mesékben. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 264 oldal, 5699 Ft
Boldizsár Ildikó szerint az élőszavas mesemondásnak óriási hatása van a hallgatóra, így a terápiás folyamatban is. Nagyon fontos, hogy a meseterapeuta mesélés közben biztonságot és nyugalmat sugározzon. Mint mondja, „egy gondosan megválasztott mesével néven nevezhet kimondatlan és kimondhatatlannak gondolt sebeket, traumatikus emlékeket.” Nagyon fontos a célzott mese megtalálása, erre Boldizsár azt a példát hozza, amikor a Transzplantációs Alapítvány azzal a kéréssel kereste meg, hogy olyan mesekönyvet szeretnének, amely a szervátültetett betegek gyógyulásában segít. Ezeknek a témája a befogadás, az elfogadás kell legyen, hiszen ezek az emberek „idegen” segítséggel élik tovább az életüket.Tovább
A szerző további cikkei
Kácsor Zsolt
Nagy lehetőségek könyve
► Benedek Szabolcs: A spalatói boszorkány. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2023, 272 oldal, 4999 Ft
A narrátor párhuzamos időben és térben mozog: egyrészt a „spalatói boszorkány” körül kibontakozó eseményeket meséli el, másrészt a tatárjárást, miképpen azt Rogerius több mint két évtizeddel később Tamásnak elmeséli. A „spalatói boszorkányt” és a Spalatóban már érsekként szolgáló Rogeriust valamiképpen összeköti a tatárjárás – nem árulom el, hogy miképpen, hiszen ez a csattanó. De azt nem hallgathatom el, hogy habár az idős Rogerius és a Spalatóban váratlanul feltűnő „boszorkány” történetének elmesélése nagy lehetőségeket rejtett magában, ezek jelentős részét a szerző, úgy vélem, kihagyta. Az összesen huszonhat énekből álló regénynek szerintem az első ének a legjobban megírt darabja: az, amelyikben feltűnik Diocletianius szelleme. Ami a többi éneket illeti: az az érzésem, hogy az író túl könnyű kézzel, túl gyorsan dolgozott – ha el akarnám viccelni a dolgot, azt írnám, hogy nem értem, hová sietett, hiszen nem hajtotta a tatár.Tovább
A szerző további cikkei
Nagy lehetőségek könyve
► Benedek Szabolcs: A spalatói boszorkány. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2023, 272 oldal, 4999 Ft
A narrátor párhuzamos időben és térben mozog: egyrészt a „spalatói boszorkány” körül kibontakozó eseményeket meséli el, másrészt a tatárjárást, miképpen azt Rogerius több mint két évtizeddel később Tamásnak elmeséli. A „spalatói boszorkányt” és a Spalatóban már érsekként szolgáló Rogeriust valamiképpen összeköti a tatárjárás – nem árulom el, hogy miképpen, hiszen ez a csattanó. De azt nem hallgathatom el, hogy habár az idős Rogerius és a Spalatóban váratlanul feltűnő „boszorkány” történetének elmesélése nagy lehetőségeket rejtett magában, ezek jelentős részét a szerző, úgy vélem, kihagyta. Az összesen huszonhat énekből álló regénynek szerintem az első ének a legjobban megírt darabja: az, amelyikben feltűnik Diocletianius szelleme. Ami a többi éneket illeti: az az érzésem, hogy az író túl könnyű kézzel, túl gyorsan dolgozott – ha el akarnám viccelni a dolgot, azt írnám, hogy nem értem, hová sietett, hiszen nem hajtotta a tatár.Tovább
A szerző további cikkei
Király Júlia
Milyen a szerethető bank?
► Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása. Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom? Magyar Narancs könyvek, Tea Kiadó, Budapest, 2023, 254 oldal, 4690 Ft
A könyv visszanyúl a bankprivatizáció kezdetéhez, azaz a kilencvenes évekhez, megindokolva miért volt akkoriban szükségszerű a csődbejutott állami nagybankok szakmai vevő részére történő privatizációja, bemutatva a Postabank példáján, hogyan tudta az állami tulajdonú bank fogságban tartani az egész államigazgatást.Tovább
A szerző további cikkei
Milyen a szerethető bank?
► Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása. Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom? Magyar Narancs könyvek, Tea Kiadó, Budapest, 2023, 254 oldal, 4690 Ft
A könyv visszanyúl a bankprivatizáció kezdetéhez, azaz a kilencvenes évekhez, megindokolva miért volt akkoriban szükségszerű a csődbejutott állami nagybankok szakmai vevő részére történő privatizációja, bemutatva a Postabank példáján, hogyan tudta az állami tulajdonú bank fogságban tartani az egész államigazgatást.Tovább
A szerző további cikkei
Láng Zsolt
Egy új világ írója
► Karl Ove Knausgård: Hajnalcsillag. Fordította Kúnos László. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 704 oldal, 6999 Ft
A képzelet jó arra, hogy lássuk, amit nem látunk.
Knausgård egyik szereplője átlép a határon, és úgy meséli el, amit látott, ahogy a gyerek tenné: nem hasonlatokkal és metaforákkal, nem allegóriaként, hanem fordulatos kalandként. Ahogy Homérosz és a többi antik elbeszélő tette. Ez a túlvilági látogatás a könyv legmagasabb pontja, ahonnan mindent be lehet látni, illetve amely mindenhonnan látszik. Ahogy az Olümposzt is látták a régiek, de csak a mítoszok ismerői tudták, kik laknak ott.
Két nap Bergenben, egy Norvég városban. Megjelenik a szokatlan nagyságú és fényességű csillag. De mintha senki nem venné észre, legalábbis nem foglalkozik vele. Megszokott, hétköznapi közömbösség a csodák iránt. Abban is van valami bizarr életszerűség, hogy pont az a szereplő, aki a leginkább ki van szolgáltatva a szappanoperákat idéző, már-már parodisztikus és giccses nyelvi közhelyeknek, épp ő lép át a túlvilági dimenzióba.Tovább
A szerző további cikkei
Egy új világ írója
► Karl Ove Knausgård: Hajnalcsillag. Fordította Kúnos László. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 704 oldal, 6999 Ft
A képzelet jó arra, hogy lássuk, amit nem látunk.
Knausgård egyik szereplője átlép a határon, és úgy meséli el, amit látott, ahogy a gyerek tenné: nem hasonlatokkal és metaforákkal, nem allegóriaként, hanem fordulatos kalandként. Ahogy Homérosz és a többi antik elbeszélő tette. Ez a túlvilági látogatás a könyv legmagasabb pontja, ahonnan mindent be lehet látni, illetve amely mindenhonnan látszik. Ahogy az Olümposzt is látták a régiek, de csak a mítoszok ismerői tudták, kik laknak ott.
Két nap Bergenben, egy Norvég városban. Megjelenik a szokatlan nagyságú és fényességű csillag. De mintha senki nem venné észre, legalábbis nem foglalkozik vele. Megszokott, hétköznapi közömbösség a csodák iránt. Abban is van valami bizarr életszerűség, hogy pont az a szereplő, aki a leginkább ki van szolgáltatva a szappanoperákat idéző, már-már parodisztikus és giccses nyelvi közhelyeknek, épp ő lép át a túlvilági dimenzióba.Tovább
A szerző további cikkei
György Péter
Más Világ
(Horváth M. Judit és Stalter György Más Világ című kiállítása a Főfotó Galériában november 3-ig látható.)
Ha a számos problémával küzdő magyar értelmiség és középosztály (tanárok, orvosok, köztisztviselők) magukra hagyják a romákat, azzal jóvátehetetlen hibát követnek, pontosabban, követünk el. Nem pusztán remény, hanem immár tény is, hogy egy kiállítás miként köthet össze egymással olyan világokat, melyek kapcsolata az amnéziában fuldokló kortárs társadalom tagjai számára kínálja fel az együttélés lehetőségét. S ez Másik Világhoz is vezethet.Tovább
A szerző további cikkei
Más Világ
(Horváth M. Judit és Stalter György Más Világ című kiállítása a Főfotó Galériában november 3-ig látható.)
Ha a számos problémával küzdő magyar értelmiség és középosztály (tanárok, orvosok, köztisztviselők) magukra hagyják a romákat, azzal jóvátehetetlen hibát követnek, pontosabban, követünk el. Nem pusztán remény, hanem immár tény is, hogy egy kiállítás miként köthet össze egymással olyan világokat, melyek kapcsolata az amnéziában fuldokló kortárs társadalom tagjai számára kínálja fel az együttélés lehetőségét. S ez Másik Világhoz is vezethet.Tovább
A szerző további cikkei
Csengery Kristóf
Napszemüveg
(Joseph Haydn: The Sun Quartets – Accord Quartet. Hungaroton)
Fontos és régi kapcsolat fűzi tehát a négy muzsikust a hat op. 20-as kvartetthez. Ennek megfelelően a zenehallgató kiérlelt, jelentőségteljes és szuggesztív előadásokra számít. Súlyos csalódás nem éri: a tolmácsolások mind hangszeres, mind zenei szempontból korrekt benyomást keltenek, a darabokat a négy művész elfogadhatóan lejátssza, megfelelők a tempóvételek, egészséges a négy hangszer hangzásaránya, jók a hangsúlyok. A karakterizálás azonban általában nélkülözi a leleményt.Tovább
A szerző további cikkei
Napszemüveg
(Joseph Haydn: The Sun Quartets – Accord Quartet. Hungaroton)
Fontos és régi kapcsolat fűzi tehát a négy muzsikust a hat op. 20-as kvartetthez. Ennek megfelelően a zenehallgató kiérlelt, jelentőségteljes és szuggesztív előadásokra számít. Súlyos csalódás nem éri: a tolmácsolások mind hangszeres, mind zenei szempontból korrekt benyomást keltenek, a darabokat a négy művész elfogadhatóan lejátssza, megfelelők a tempóvételek, egészséges a négy hangszer hangzásaránya, jók a hangsúlyok. A karakterizálás azonban általában nélkülözi a leleményt.Tovább
A szerző további cikkei
Mélyi József
Látomásos betűk
(A Jakovits József New York-i képeit bemutató Teremtés című kiállítás november 12-ig látható a Műcsarnokban.)
A „zsidó érzékenység” következetes kutatással, gyakorlással, elmélyüléssel párosult; Jakovits munkáiban három héber betűt és három színt emelt ki, közülük is mindenekelőtt a héber ábécé első betűjét, az Alefet, a Kezdet szimbólumát, a lét és a lélek jelét. Ebből kiindulva építette fel új képi világát, amit a Kabbala tanulmányozásával támasztott alá. A misztikus tartalommal felruházott betűkből és a látszólag poposan plakatív színes felületekből összetett formák, stilizált, ősi arcok rajzolódnak ki, több helyen megjelenik a bikaszarv szimbóluma, s úgy tűnik, mintha mindezeket nem gondos munkával szerkesztette volna össze a magát „álkabbalistának” nevező művész, hanem az egyik a másikból nőne ki.Tovább
A szerző további cikkei
Látomásos betűk
(A Jakovits József New York-i képeit bemutató Teremtés című kiállítás november 12-ig látható a Műcsarnokban.)
A „zsidó érzékenység” következetes kutatással, gyakorlással, elmélyüléssel párosult; Jakovits munkáiban három héber betűt és három színt emelt ki, közülük is mindenekelőtt a héber ábécé első betűjét, az Alefet, a Kezdet szimbólumát, a lét és a lélek jelét. Ebből kiindulva építette fel új képi világát, amit a Kabbala tanulmányozásával támasztott alá. A misztikus tartalommal felruházott betűkből és a látszólag poposan plakatív színes felületekből összetett formák, stilizált, ősi arcok rajzolódnak ki, több helyen megjelenik a bikaszarv szimbóluma, s úgy tűnik, mintha mindezeket nem gondos munkával szerkesztette volna össze a magát „álkabbalistának” nevező művész, hanem az egyik a másikból nőne ki.Tovább
A szerző további cikkei
Stőhr Lóránt
Érzékvesztés
(Buvári Tamás: A másik érintése)
Bármennyire megindító is apa és fia közös utazása, az egymásra csodálkozás, a titkok nyomán felszabaduló indulat, Buvári forgatókönyvíróként és rendezőként sem tudta kibontani a témájában rejlő lehetőségeket. A színészek közül kiemelkedik Orbán Levente alakítása, akinek beesett arcára kiülnek az apa belső vívódásai, a nyomasztó titkok, a többi színész azonban – részben szerep híján – nem tud felnőni az alakításához. Cservák Zoltán számára túl nagy teher a frusztrált, alkoholista anyjával vívódó, az apjával kölcsönös távolságtartásban élő kamasz karaktere.Tovább
A szerző további cikkei
Érzékvesztés
(Buvári Tamás: A másik érintése)
Bármennyire megindító is apa és fia közös utazása, az egymásra csodálkozás, a titkok nyomán felszabaduló indulat, Buvári forgatókönyvíróként és rendezőként sem tudta kibontani a témájában rejlő lehetőségeket. A színészek közül kiemelkedik Orbán Levente alakítása, akinek beesett arcára kiülnek az apa belső vívódásai, a nyomasztó titkok, a többi színész azonban – részben szerep híján – nem tud felnőni az alakításához. Cservák Zoltán számára túl nagy teher a frusztrált, alkoholista anyjával vívódó, az apjával kölcsönös távolságtartásban élő kamasz karaktere.Tovább
A szerző további cikkei
Herczog Noémi
Love in Capitalism
(Tózsa Mikolt: It’s a MATCH – or will be – maybe, Artus Stúdió)
Ha Tinder, akkor elsőre bohózatra gondolunk. Vakrandira, ahol a pasi teljesen máshogy néz ki, mint a fotón, amit előzőleg küldött magáról. Szerencsére az efféle mimikri-színháztól Tózsa Mikolt megkímél minket. Aki látta az első, erőteljes szólóperformanszát, az Isten, haza, konyhát, amely vizsgája is volt a freeszfe performansz szakán, az tudja, hogy ő képekben gondolkodik. Megvalósításukat tekintve ezek sokszor még a hétköznapi viszonyok között értendő akrobatikus képességeket is igényelnek.Tovább
A szerző további cikkei
Love in Capitalism
(Tózsa Mikolt: It’s a MATCH – or will be – maybe, Artus Stúdió)
Ha Tinder, akkor elsőre bohózatra gondolunk. Vakrandira, ahol a pasi teljesen máshogy néz ki, mint a fotón, amit előzőleg küldött magáról. Szerencsére az efféle mimikri-színháztól Tózsa Mikolt megkímél minket. Aki látta az első, erőteljes szólóperformanszát, az Isten, haza, konyhát, amely vizsgája is volt a freeszfe performansz szakán, az tudja, hogy ő képekben gondolkodik. Megvalósításukat tekintve ezek sokszor még a hétköznapi viszonyok között értendő akrobatikus képességeket is igényelnek.Tovább
A szerző további cikkei
Papp Lídia
Kell egy bálvány
(Peter Shaffer: Equus, József Attila Színház, október 5.)
A lovakat táncosok alakítják, olykor egyetlen nagy lóvá összeállva, máskor egyesével jelenítve meg az állatokat. A bőrükön lévő festék, a mozdulatsorok, az erősödő dobolás, a pogány vallási rítusok már-már elfeledett eksztázisát idézik. Az utolsó jelenetben megelevenedő – szintén a táncosok által mozgatott – hatalmas istenség pedig arra az összetákolt játékparipára hasonlít, amit már a kezdéskor láttunk, és az este során végig fontos kelléke volt a múlt újrajátszásának. A megvakított bálvány hús-vér szereplőkre hullik szét, és az orvostól elhangzik a darab tételmondata: vajon joga van-e meggyógyítani a fiút és elvenni a hitét. Önkéntelenül is eszembe jut, milyen lenne igazi lovakat látni a darabban, de még ugyanabban a pillanatban adok hálát, amiért Pintér Tibor lovas színháza nem kamaradrámákban utazik.Tovább
A szerző további cikkei
Kell egy bálvány
(Peter Shaffer: Equus, József Attila Színház, október 5.)
A lovakat táncosok alakítják, olykor egyetlen nagy lóvá összeállva, máskor egyesével jelenítve meg az állatokat. A bőrükön lévő festék, a mozdulatsorok, az erősödő dobolás, a pogány vallási rítusok már-már elfeledett eksztázisát idézik. Az utolsó jelenetben megelevenedő – szintén a táncosok által mozgatott – hatalmas istenség pedig arra az összetákolt játékparipára hasonlít, amit már a kezdéskor láttunk, és az este során végig fontos kelléke volt a múlt újrajátszásának. A megvakított bálvány hús-vér szereplőkre hullik szét, és az orvostól elhangzik a darab tételmondata: vajon joga van-e meggyógyítani a fiút és elvenni a hitét. Önkéntelenül is eszembe jut, milyen lenne igazi lovakat látni a darabban, de még ugyanabban a pillanatban adok hálát, amiért Pintér Tibor lovas színháza nem kamaradrámákban utazik.Tovább
A szerző további cikkei
Fáy Miklós
A hosszú XX. század
(Kurtág: Fin de partie – Müpa, október 12.)
Mert az biztos, hogy akik most írnak operát, nem ilyen zenét írnak, nem ilyen szövegkönyvet dolgoznak föl. De hát ez Kurtág egyik lenyűgöző tulajdonsága, a következetessége, ahogy végighaladt az életen, az életén, nem azt nézve, mire volna kíváncsi a közönség, hanem hogy ő mit akar mondani. Addig csinálta ezt az elszánt menetelést, amíg a közönség be nem hódolt, át nem látta, hogy Kurtágnál van az igazság. Most is, a Fin de partie esetében is azt érzi az ember, mintha Kurtág egész élete erről szólt volna: hogyan jut el eddig az operáig.Tovább
A szerző további cikkei
A hosszú XX. század
(Kurtág: Fin de partie – Müpa, október 12.)
Mert az biztos, hogy akik most írnak operát, nem ilyen zenét írnak, nem ilyen szövegkönyvet dolgoznak föl. De hát ez Kurtág egyik lenyűgöző tulajdonsága, a következetessége, ahogy végighaladt az életen, az életén, nem azt nézve, mire volna kíváncsi a közönség, hanem hogy ő mit akar mondani. Addig csinálta ezt az elszánt menetelést, amíg a közönség be nem hódolt, át nem látta, hogy Kurtágnál van az igazság. Most is, a Fin de partie esetében is azt érzi az ember, mintha Kurtág egész élete erről szólt volna: hogyan jut el eddig az operáig.Tovább
A szerző további cikkei
Siba Antal
Katonai műveletek
(Orbán Viktor találkozója Vlagyimir Putyinnal, YouTube)
A Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban Orbán azt mondta, a válasz, amit az orosz elnöktől kapott, a legkevésbé sem volt megnyugtató. Kijelentette: ennek tudatában kell alakítani a következő hónapokban Magyarország lépéseit. (…) Tulajdonképpen mire is volt jó ez az egész flottafelvonulás akkor, amikor ezek az emberek az elnöktől a politikai résztvevőkig, Usakovig bezárólag valószínűleg könyékig véresek? Tovább
A szerző további cikkei
Katonai műveletek
(Orbán Viktor találkozója Vlagyimir Putyinnal, YouTube)
A Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban Orbán azt mondta, a válasz, amit az orosz elnöktől kapott, a legkevésbé sem volt megnyugtató. Kijelentette: ennek tudatában kell alakítani a következő hónapokban Magyarország lépéseit. (…) Tulajdonképpen mire is volt jó ez az egész flottafelvonulás akkor, amikor ezek az emberek az elnöktől a politikai résztvevőkig, Usakovig bezárólag valószínűleg könyékig véresek? Tovább
A szerző további cikkei
Végső Zoltán
Az első opera
(Kurtág György: Fin de partie [A játszma vége], az opera magyarországi bemutatója – Liszt Ünnep, Művészetek Palotája, október 12.)
A zeneszerző 90. születésnapján a Zeneakadémián elhangzó Petite Musique solennelle is példátlanul nagy zenekari apparátussal rendelkezik az életműben, de az opera apparátusa annál is jelentősebb. Több billentyűs hangszer, különféle szokatlan ütő- és effekthangszerek, megerősített szólamok, kontrafagott, cimbalom: Kurtág tagadhatatlanul a zenekari hangzások nagy varázslója, ráadásul úgy, hogy az œuvre-nek ez egy kevésbé hangsúlyos fejezete; és itt külön kiemeljük a gyönyörű zenekari epilógust.
Az első opera
(Kurtág György: Fin de partie [A játszma vége], az opera magyarországi bemutatója – Liszt Ünnep, Művészetek Palotája, október 12.)
A zeneszerző 90. születésnapján a Zeneakadémián elhangzó Petite Musique solennelle is példátlanul nagy zenekari apparátussal rendelkezik az életműben, de az opera apparátusa annál is jelentősebb. Több billentyűs hangszer, különféle szokatlan ütő- és effekthangszerek, megerősített szólamok, kontrafagott, cimbalom: Kurtág tagadhatatlanul a zenekari hangzások nagy varázslója, ráadásul úgy, hogy az œuvre-nek ez egy kevésbé hangsúlyos fejezete; és itt külön kiemeljük a gyönyörű zenekari epilógust.
Várkonyi Benedek
„Egy ideális világban nem lennének konfliktusok”
Interjú Hoffmann Tamással
Ladányi András
CSOK A CSALÁD
A szerző további cikkei
CSOK A CSALÁD
A szerző további cikkei
Lázár György
NINCS FÓLIÁZÁS!
A szerző további cikkei
NINCS FÓLIÁZÁS!
A szerző további cikkei
(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
HETI TEXTUS
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.