2023, AMIKOR ELŐSZÖR HÁTRÁLT MEG A KORMÁNY A JOGÁLLAMISÁG LEBONTÁSÁBAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.01.03.

Az elmúlt év sem telhetett el Alaptörvény-módosítás nélkül, és mivel választás közeledik, az elemzők szerint aktuálpolitikai érdekei alapján a Fidesz átírta a szabályait. Volt ellenirányú jogalkotás is: az igazságszolgáltatás befolyásolásában hátralépni kényszerült a kormány. Összefoglaló a jogállam 2023-as helyzetéről.

Az Európai Parlament (EP) által 2018-ban elfogadott úgynevezett Sargentini-jelentés a magyar demokrácia és jogállam rendszerszintű problémáit gyűjtötte össze, és kimondta, hogy a magyar állam súlyosan megsérti az Európai Unió alapértékeit. Ezért az EP kezdeményezte a 7. cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben. Ez zajlik, de messze van, hogy esetleg egyöntetű döntés születhessen róla az Európai Unió Tanácsában.

Az Európai Bizottság idén negyedik alkalommal készítette el a jogállamisági jelentést. Ez minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A bizottság 2022-es jelentésében fogalmazott meg először ajánlásokat a tagállamok számára. A 2023-as jelentés szerint az előző évi ajánlások közül a magyar kormány sokat nem hajtott végre. A korrupció elleni fellépés és a bíróságok függetlensége kapcsán részben igen, de a médiaszabadság vagy a civil szervezetek helyzetében nem történt javulás.

A magyar állami szervek nem hajtják végre megfelelően az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit sem – írta a jogállami jelentésről szóló közleményében a Helsinki Bizottság 2023 júliusában. Az elmúlt tíz évben az úgynevezett vezető ügyekben hozott ítéletek 76 százalékát nem hajtotta még végre Magyarország, ami a legmagasabb arány az EU-ban.

A 7. cikkelynél sikeresebb volt a magyar kormány autokratikus törekvéseinek megfékezésében az uniós támogatások visszatartásával járó feltételességi mechanizmus beindítása. A kormány emiatt 2023 májusában bírósági igazgatási reformcsomagot fogadott el. Ezzel részben korrigálta azt a tízéves – részben a normaalkotásban, részben a Fidesz-parlament által kinevezett bírósági vezetők működésében mutatkozó – gyakorlatát, amellyel a végrehajtó hatalom közelébe igyekezett vonni a független igazságszolgáltatást. Miután a parlament decemberben elfogadott még néhány hiányzó rendelkezést, az Európai Bizottság feloldotta a zárolt támogatások egy részét.

Évzáró cikkünkben végigvesszük a magyar kormány és parlamentje jogállamiságot érintő lépéseit 2023-ból...

ITT OLVASHATÓ