Szerző: BENYÓ RITA
2024.01.02.
Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez a cikk eredetileg 2023. április 30-án jelent meg.
Új bevezető
A részletes ügyészségi indoklás a TASZSZ orosz hírügynökség oldalán olvasható.
Az ügyészség szerint a CEU „erőfeszítései jelenleg az Orosz Föderáció különleges katonai műveletének és politikai vezetésének lejáratására összpontosulnak”. Szerintük a képzési programok középpontjában Oroszország állítólagos ukrajnai háborús bűneire, az orosz propagandára és a különleges hadműveletet támogató orosz állampolgárok másodrendűségére vonatkozó kijelentések állnak, és hozzáteszik, hogy „a CEU kádereket toboroz a globális oroszellenes médiakampányhoz”.
A Szabadon stábja hat évvel a lex CEU-ként elhíresült törvény benyújtása után nézte meg, hogy mi lett a budapesti egyetem sorsa. A CEU öt éve nem folytat a oktatási tevékenységet Budapesten, de a kormányzati retorika azóta is az, hogy úgy ment el magyar fővárosból a CEU, hogy igazából itt maradt.
Tüntetések, élőlánc, egy hét alatt elfogadott törvény és több tízezer tiltakozó tudós, politikus, művész, diák – erről szólt 2017 tavasza. Egy igazából kicsi budapesti egyetem sorsa nyolcvanezer embert vitt utcára. A civiltörvény a lex CEU nyitánya volt a kormány Soros György elleni kampányának, amelyik azóta is tart.
Évtizedekig gond nélkül adhatott ki amerikai diplomát Budapesten a CEU. Ennek nagy előnye volt, hogy a diákok és a tanárok is itthon maradtak. Az Orbán- kormány viszont, annak ellenére, hogy több tagja is a CEU-n szerzett diplomát vagy doktori fokozatot, elkezdte kamuegyetemnek nevezni a CEU-t. Az indok az volt, hogy Amerikában nem folytatnak oktatási tevékenységet.
Mivel Budapesten akart maradni, a CEU minden új törvényi feltétel teljesített, és csak fél évet kapott erre. Egyetlen dolog hiányzott: hogy a magyar kormány aláírja New York állammal az államközi megállapodást...
„Megszületett a tervezete, a szövege annak a megállapodásnak, amit a magyar kormány követelt és a saját képviselői letárgyaltak New York állam képviselőivel. Ott volt a helye az aláírásoknak, de vártak magukra”
– emlékszik vissza Kontler László rektorhelyettes. A magyar kormány sem adott magyarázatot arra, hogy az Altusz Kristóf és Palkovics László által New Yorkban letárgyalt egyezményt miért nem írták alá.
Az egyetem rektora többek között épp ezért fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt mondja aggályos, hogy az egyetem működését az újabb szabály szerint is nemzetközi megállapodáshoz kötik, amelyről a kormány döntheti el, hogy megköti-e.
Az Alkotmánybíróság öt év után döntött.
„Az indítványozó jelenleg is magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény, aki ekként szerepel az oktatási hivatal egyediségében is, ami attól független jogi helyzet, hogy az oktatási tevékenységet az érvényes működési engedélye alapján de facto 2018 óta nem végez Magyarországon.”
Vagyis hiába nem végezhet oktatási tevékenységet az egyetem, hiába nem adhat ki amerikai diplomát Magyarországon, az AB szerint formálisan egyelőre nem volt jogalapja az alkotmányjogi panaszra, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a testületet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.