VENDÉGMUNKÁSTÖRVÉNY: A KORMÁNY EGYELŐRE NEM NYÚL A „SZENT TEHENEKHEZ”

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2024.02.05.

Változott a kormányzati hozzáállás a vendégmunkások foglalkoztatása körül kirobbant botrányok nyomán, így most már egyeztetnek az érintettekkel a várható szabályváltozásokról. Az új törvény előkészítése a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán is rendszeres téma. A nagy port felverő esetek nyomán felszínre került, hogy a magyar munkajog igen rugalmas feltételeket kínál az extrém munkaidő-beosztásokra. Átírhatja-e a kormány a „rabszolgatörvényben” is rögzített munkaidő-szabályozást? Hogyan ellenőrzik majd a külföldiek foglalkoztatását azok után, hogy a munkaügyi hatóságokat lenullázták?

"Volt az üzemben néhány kirgizisztáni vendégmunkás, ők egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak 12 órában és kizárólag éjszakai műszakban"

– számolt be lapunknak a salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. egyik volt munkatársa. A dolgozó felidézte az üzem egyik dél-koreai menedzserének szavait is: „A magyar ember túl sokat betegeskedik, túl sokszor akar szabadságra menni, és nem akar túlórázni.” Ez az állítás forrásunk szerint nem igaz, a hazai munkavállalók is sokat túlóráztak, csakhogy még ez is kevés volt az üzemvezetésnek.

A 24.hu nemrég több olyan esetről – egyebek közt a Bumchun-gyárban történtekről – is beszámolt, amikor a helyi dolgozók elbeszélése alapján kelet-ázsiai vendégmunkásokra cserélték le a magyar munkavállalókat, azokat, akik korábban a külföldieket betanították. Az esetek nyomán felszínre került, hogy az ide érkező vendégmunkások egészen másként viszonyulnak a munkaidő-pihenőidő szabályozásához, mint a magyarok, az eltérő munkakultúra mellett például azért, mert nincs itt a családjuk, és nem élnek szociális életet. A dolgozói beszámolók a létszámleépítések fő okát rendszerint annak tulajdonítják, hogy a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. Az ázsiai vendégmunkások száma egész Európában trendszerűen nő, ám a gyárakban történtek rávilágítanak arra: hazánkban egyedi problémát is okoz, hogy

a magyar jog lehetőséget ad ilyen végletesen rugalmas munkaidő-beosztásokra.

Az Európai Szakszervezeti Intézetnél (ETUI) azt állapították meg, hogy a munkaidőkereteket, a túlóra-szabályozásokat az Európai Unióban sehol sem alkalmazzák annyira extrém módon, mint Magyarországon, ahol a jogszabályi és gazdaságpolitikai környezet a munkaerő kiszolgáltatottságára épít.

Az is felszínre került, hogy mennyire liberális szabályok vonatkoznak idehaza a munkaerő-kölcsönzésre, így például a munkaviszony megszüntetésére is.

Legálisan dolgozhatnak annyit, amennyi már káros az egészségre...

ITT OLVASHATÓ