FUGA: BUDAPEST 150 - BESZÉLGETÉLSSOROZAT A TILOS RÁDIÓVAL KÖZÖSEN

FUGA
Moderátor: Consti

Előadó: LUGOSI ANDRÁS, várostörténész
2023.01.02-

BUDAPEST 150 – Egy amerikai léptékben fejlődő metropolisz: Budapest mikrotörténete a nagyvárossá válástól a szovjet kivonulásig – 12 TÉTELBEN

1. Hogyan lett Pest-Budából metropolisz? A pesti nagy árvíztől a városegyesítésig

A 19. századi urbanizáció egyik legfontosabb következménye a modern nagyvárosok létrejötte volt előbb az európai és amerikai kontinensen, majd a 20. században a Földgolyó egészén. Ebbe a globális történetbe ágyazódik Pest, majd Budapest nagyvárossá válása is. De mi is az a nagyváros, vagy metropolisz? Vajon a lakosságszám, a szegregáció, a bűnözés, a prostitúció vagy éppenséggel a zsidó bevándorlás tesz egy metropoliszt metropolisszá Közép-Európában? Beszélgetés sorozatunk első részében azt a kérdést járjuk körül, hogy milyen demográfiai, gazdasági, kulturális és politikai változások vezettek Pest nagyvárossá válásához.

2. A városegyesítés története: utazás Pest-Budáról Budapestre, avagy hogyan váltak a német elődvárosok magyar fővárossá

Bár a politikai eseménytörténet centrikus történelemszemlélet hajlamos úgy tekinteni az 1849-es orosz intervenció után berendezkedő Habsburg neoabszolutizmust, mint ami gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból is megakasztotta Magyarország modernizációs fejlődését, ebből nem sok minden igaz. Budapest esetében látni fogjuk, hogy az 1850-60-as években a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére Pest-Buda fejlődése töretlen, s míg a balparton 106 ezerről a katonasággal együtt 210 ezerre nő a népesség száma, addig a jobb parton is 50 ezerről 60 ezerre nő a lakosság száma, ami együttvéve már majdnem háromszorosa a metropoliszok népessége korabeli alsó határának tekintett 100 ezres nagyságnak. Jelentős a gazdasági fejlődés is, megindul a zsidóság tömeges bevándorlása, és az asszimiláció, a magyar etnikumú, vagy legalábbis a magyar anyanyelvű népesség arányának növekedése a Terézvárost kivéve, ami a német és jiddis nyelvű zsidó lakosság nagy számú betelepülése miatt elnémetesedik, is jól megfigyelhető. Az 1867-es kiegyezéssel a politikai hatalomba visszatérő liberális nacionalista nemesi elit Pest-Budán komoly modernizációs válsággal küzdő nagyvárosi társadalommal találja szemben magát, a cselédek, napszámosok és kézművesek több tízezresre duzzadó, és folyamatosan növekvő rétegeivel, azok megélhetési, lakhatási és közegészségügyi problémáival, valamin gyakran normaszegő viselkedésével, a botrányos méretűvé váló prostitúcióval és a szakadatlanul növekvő bűnözéssel. Ehhez jött még az 1872-es kolerajárvány, valamint az 1873-as tőzsdekrach, de Pest, Buda és Óbuda egyesítésének mindezek a nem kis nehézségek sem állták útját. A beszélgetés során ugyanakkor azt is nyomon követjük, hogyan és miért magyarosodott el a német elődvárosok egyesítéséből született Budapest.

3. Hogyan épült Budapest? A főváros építészeti szövetének átalakulása a reformkortól a kommunizmus bukásáig.

4.Statisztika mint biopolitika, avagy Budapest és a metropoliszok tudománya: lakáskérdés, közoktatás, közegészségügy és a járványok elleni küzdelem 

5. Budapest első turisztikai reprezentációi, avagy a nagyvárosi turizmus születése: az 1885-ös országos kiállítástól a Millenniumon és a párizsi világkiállításon át Budapest fürdőváros víziójáig

Sorozatunk 5. részében a nagyvárosi turizmus történetét követjük nyomon annak születésétől a két háború közötti fürdőváros-koncepció kialakulásáig. A 19. században minden nagyváros, főként azok, amelyek fővárosként is funkcionáltak, előbb-utóbb szembekerültek azzal a kihívással, hogy miként mutassák be szépségüket, egyedi értékeiket és modernségüket a világ közvéleménye számára. Miközben Budapestnek mint nagyvárosi központnak és nemzeti fővárosnak a létrehozása zajlott, óhatatlanul felmerült az az igény is, hogy Bécsnek mint birodalmi fővárosnak az árnyékából megpróbáljon kitörni az új magyar főváros és a turizmus segítségével megmutassa magát a világnak. Az este folyamán Kőrösy József és Thirring Gusztáv Budapestet bemutató turisztikai szövegei, valamint a millenniumi és párizsi világkiállítás Budapest pavilonjának reprezentációi alapján megkíséreljük bemutatni, hogy milyennek látták Budapestet a kortársak. Mire voltak büszkék, a nagyvárosi fejlődés milyen árnyoldalait próbálták megmutatni a turistáknak és a kiállítások közönségének, és miről hallgattak?

6. A kávé- és pálinkamérések világa, avagy a modern budapesti munkásosztály őstörténete 

7. Kéjhölgyek a kávéházban: a bordélyrendszer története Budapesten 1850-1928

8. „Akár a vadvirág, ott akarok nyílni, ahová tartozom” avagy hogyan lett Budapest zsidók és keresztények városává?

„Megmondjam, hogy én mit akarok? Nem azt, hogy befogadjanak a hatalmasok vagy éppenséggel a Te elnyomottjaid. Nem akarok mást, csak büszke akarok lenni az anyanyelvemre, és az ablakon kinézve azt a tájat akarom látni, amelyet ismerek és szeretek. Akár a vadvirág, ott akarok nyílni, ahová tartozom.” Sors (Sonnenschein) Valéria In: A napfény íze. Rendezte: Szabó István 

Sorozatunk előző részeiben sokszor elhangzott már, hogy Pestet a 18. században az évente négy alkalommal megrendezésre kerülő országos vásár tette a modern Magyarország gazdasági központjává. Az azonban kevéssé ismert, hogy a zsidó kereskedők sokáig csak a városfalon kívül teríthették ki áruikat. Bár a magyarországi zsidók az 1780-as években már Pesten tartották országos tanácskozásaikat a nagy vásárok alkalmával, Pest városa csak 1786-ban adott először letelepedési engedélyt zsidó felekezetű személyeknek. Innen azonban még hosszú út vezetett 1840-ig, amikor végül minden akadály elhárult már a zsidók Pestre való szabad beköltözése előtt. 1840 után pedig – az Európa más országaiban is végbement emancipációval párhuzamosan – felgyorsult az a folyamat is, amelynek következtében a magyarországi zsidóság helyét a magyar zsidóság váltotta fel. Az egyenjogúvá válás, az integráció és az asszimiláció rétegzett, közel sem mindig egy irányba mutató változásait tekintjük át a beszélgetés első részében, figyelembe véve a befogadás ellentmondásait, valamint a magyar zsidóságnak a modernizáció kihívásaira adott válaszait is, amely végül a magyar zsidóság ortodox, status quo ante és neológ irányzatokra való szétszakadásához vezetett. A beszélgetés ezt követő részében a budapesti zsidóság térbeli eloszlásának jellegzetességeit tekintjük át, amelyet összevetünk a közép-európai nagyvárosi zsidóság hasonló térbeli mintázataival is. Ennek során felvetjük azt a kérdést is, hogy mivel azonosul az, aki asszimilálódik. Az azonosulás lehetséges irányait kutatva jutunk majd el ahhoz a belátáshoz, hogy az asszimiláció nem annyira az egyének lelkében (Szekfű Gyula) vagy a népiség kollektív tudattalanjában (Mályusz Elemér), hanem alapvetően a térben lezajló folyamat.

9. A bűnös nagyváros és a nagyvárosi bűnözés Budapesten

Budapest mint rendészeti probléma: 

1. Thaisz Elek, főkapitány és a fővárosi rendőrség botrányos története. 

2. Thaisz bukása és a Budapesti Detektívtestület megalakulása. 

3. A Székesfővárosi Államrendőrség és a budapesti bűnözés története.

10. Queering Budapest 

Évfordulós beszélgetéssorozatunk 10. részének tárgya a budapesti homoszexuálisok története lesz. A garantáltan foliamentes esemény legjobb ismereteink szerint az első alkalom, amikor a homoszexuálisokról, mint a főváros történetének szerves részét alkotó társadalmi csoportról esik szó. Az első probléma rögtön ebből adódik, miszerint lehet-e egyáltalán történelme egy olyan kisebbségnek, amelynek szexuális orientációját már magában is normaszegőnek tekintették évezredekig, nem beszélve arról, hogy az azonos neműek közötti szexuális aktusok pedig büntetőjogi szankciókat vontak maguk után. Az emiatt is látenciában tartott szexuális magatartások helyzete azonban radikálisan megváltozik a 19. században a nagyvárosok születése nyomán. A metropoliszok olyan városi teret hoznak létre, amelyben a melegek a korábbinál hatékonyabban tudnak megvalósítani egyszerre két dolgot: egyrészt elbújni potenciális üldözőik elől, másrészt az elbújás körülményei között is megtalálni a potenciális szerelmi és/vagy szexuális partnereket. Az előadás ebben az értelemben egyszerre érvel két dolog mellett: egyrészt amellett, hogy a nagyvárosok és a melegkultúra születése egymással szorosan összefüggő történeti folyamat volt, másrészt amellett, hogy az előbújás (coming out) korszakát az elbújásé előzte meg. Történetünket Berta József ellen, természet elleni fajtalanság vádjával 1867-ben indított budai büntetőeljárással kezdjük, amely a kutatás jelenlegi állása szerint az első ilyen ügy, amit ismerünk. Majd Guthi Soma századfordulós regényével, a Homosexuális szerelemmel folytatjuk vizsgálódásainkat, de figyelmünket kiterjesztjük a korszak egyéb fontos rendőrségi és sajtóforrásaira is, amelyek alapján képet alkothatunk a száz évvel ezelőtti, a homoszexualitással szemben toleráns, de a kifejezetten homofób álláspontokról egyaránt. Ezek után báró Révay Ferenc végrendeletének megtámadása során keletkezett polgári peres iratok segítségével arra a kérdésre keressük a választ, hogy miképpen befolyásolja egy hagyaték végrendeleti örökségének kérdését az örökhagyó és az örökös mássága az első világháború alatti években. A Tanácsköztársaság alatt működő Budapesti Forradalmi Törvényszék Kísérleti Kriminológiai Osztályának iratanyagában fennmaradt, Fekete Gyuláról szóló esettanulmány segítségével pedig kitekintést teszünk a homoszexuális prostitúció világába is. Tormay Cécile és gróf Zichy Raffaelné, szül. őrgróf Pallavicini Edina románca nyomán, amely egy válópernek és egy hozzá kapcsolódó rágalmazási pernek is elindítója volt, azt vesszük szemügyre, hogy miként gondolt egy előkelő ház paraszti sorból verbuválódott cselédsége és mások a leszboszi szerelemről az 1920-as években. Egy Kovács Imrével az 1970-es évek végén New York-ban készült interjú alapján azt a kérdést is megpróbáljuk új megvilágításba helyezni, hogy a Tormay-ügybe a MANSz vezetőinek védelme érdekében vélhetőleg beavatkozó, de legalábbis azt megkísérlő kormányzónak és a hatalmi elitnek milyen információk állhattak rendelkezésükre a fővárosi leszbikus és biszexuális körökről a második világháború idején. Körképünket pedig egy a Horthy korszakban született, és végül az 1950-es években nemet váltó sakkozólány történetének ismertetésével zárjuk majd.

11. A holokauszt és Budapest szovjet ostroma

A Dohány utcai zsinagóga két tornya 1859-től kezdve az asszimiláció igenlését jelképezte. A sokáig a zsidó emancipáció mintaországának számító Magyarországon ez volt az első kéttornyos zsinagóga, amelynek megépülését még számos követte szerte az országban. S bár a zsidók hitvallása szerint a Messiás eljöveteléig nem lehet templomot építeni, a Nagyzsinagógát számtalanszor hívták templomnak, még az Orczy ház konzervatív rabbijai is, akiknek a tetszését finoman szólva sem nyerte el ez a keresztény templomhoz túlságosan hasonló épület. Mindezek alapján aligha kétséges, hogy zsidók és keresztények együttélésének nincs ennél meghatározóbb szimbóluma.
1944 óta azonban a budapesti holokauszt tragédiájának is szimbolikus emlékhelye. Sorozatunk 11. epizódjában a zsidótörvények, a német megszállás és Budapest szovjet ostromának történetét tekintjük át. Figyelmünk középpontjában az üldözöttek élményei és tapasztalatai állnak, valamint az eseményeknek a budapesti keresztény és zsidó átlagemberek közötti kapcsolatrendszerére gyakorolt hatása. Külön hangsúlyt helyezünk a zsidó férfiak és keresztény nők közötti szerelem történetére, amely 1941 végétől fajgyalázásnak minősülő és büntetőjogi szankciókat maga után vonó cselekménynek minősült. Felidézzük a 2015-ben egy Kossuth téri lakásból előkerült fal mögötti iratok históriáját, és azoknak a csillagos házak kijelölésében játszott szerepét. Nyomon követjük a budapesti zsidóság kijelölt kényszerlakhelyekre költöztetését, a Zsidónegyedbeli nagygettó és az újlipótvárosi nemzetközi gettó kialakításának, működésének és felszabadításának történetét, de nem feledkezünk meg a budai tömeggyilkosságokról és az embermentők tevékenységéről sem.

Zárásképpen személyes példákon keresztül mutatjuk be azt is, hogy milyen hatással volt az ostrom a budapesti lakosságra: a hidak felrobbantása, a főváros építészeti szövetének elpusztítása, a német katonai erőfeszítések értelmetlensége és a megszálló szovjet hadsereg katonái által elkövetett szexuális erőszak. A beszélgetés során elhangzó egyes részletek alkalmasak lehetnek a nyugalom megzavarására.

ITT NÉZHETŐ MEG  

+

Budapest: The Taste of Europe. Timelab & Havasi collaboration