A DEMOKRÁCIA PÉNZBE KERÜL, AZ ORBÁN-RENDSZER NAGYON SOK PÉNZBE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANN
2018.01.26.

Összesen 1 milliárd 17 millió 778 ezer 9 forintra szerződtek tavaly a parlamenti frakciók, miközben az Országgyűlés költségvetési kiadásai megközelítették a 22 milliárd forintot. De vajon parlamentáris demokrácia-e még az, amelyben következmények nélkül vásárolnak 1,2 millió forintért lekvárt? Amelyben tízmilliós ajándékokat vesz egy kormánypárti frakció, és szabadon hamisíthatók a közérdekű adatok, miközben a hatalom nemcsak pénzügyileg vérezteti ki a versenytársait, hanem állami szervek is vegzálják az ellenzéket? Egy biztos: az olcsóbb parlamenttel kampányoló Fidesz nem váltotta be ígéretét. A kevesebb képviselővel dolgozó, kevesebbet ülésező Országgyűlés milliárdokkal kerül többe.

„A többpárti demokrácia pénzbe kerül, és a választási kampányokat közpénzből kell finanszírozni” – állt elő az ötlettel a Fidesz frakcióvezetői posztjáról éppen kormányzati szerepkörbe távozó Lázár János 2012 májusában, amit aztán át is ültetett a kormányzó többség a párt- és kampánytámogatási szabályokba. A tisztán közpénzből finanszírozott pártkampányokra, valamint a csak költségvetési és magánadományokból működő pártokra vonatkozó szabályok elvileg javíthatták volna az átláthatóságot. Ám eközben a Fidesz–KDNP olyan választójogi és választási eljárási törvényeket alkotott, amelyekkel egyrészt kamupártok tucatjai jutottak soha be nem hajtható állami milliárdokhoz, másrészt a valódi ellenzéki erők trükközésre kényszerültek, hogy egyáltalán kapcsolatba kerülhessenek a választókkal.

Bár Orbánék nem vonták meg a pártok állami támogatásait, az ellenzéki források kiszáradt patakmedernek tűnnek ahhoz képest, ami az állami költségvetés egyéb területeinek megcsapolásával a Fideszt és holdudvarát gazdagítja. A pártok támogatására fordítandó keretösszeget a költségvetési törvény állapítja meg – vagyis egy feles jogszabály. Amivel a kormánytöbbség szabad kezet kap, miközben az alaptörvényi és sarkalatos jogszabályokba bújtatott, a 2014-től tartó ciklusban rögzült hatalomgyakorlási módszerekkel százmilliárdok fölött diszponál a Fidesz. Ehhez képest a pártok költségvetési támogatását először befagyasztották a 2010 előtti 2,6 milliárd forinton, s csak 2014 után emelték meg valamivel.

Az Országgyűlésbe jutott pártok támogatására 2018-ban a költségvetési előirányzat szerint – amit aztán az új parlament saját hatáskörben felülírhat majd a választási eredmény alapján – ugyanannyi jut, mint a megelőző években: a Fidesz 877 millió forintot, a Jobbik 476 milliót, az MSZP 427 milliót, az LMP 174 milliót, a KDNP pedig 153 milliót kap. A frakcióval nem rendelkező pártok közül az Együtt 134 millió forintot, a Demokratikus Koalíció (DK) 132 milliót, a Párbeszéd 107 milliót, a Magyar Liberális Párt (MLP) pedig 71 millió forintot. A pártalapítványok sorában a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 530 millió forintból, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 266 millió forintból, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 234 millió forintból, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 68 millió forintból, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) pedig 54 millió forintból gazdálkodhat. Az Együtt pártalapítványa, az Együtt Magyarországért Alapítvány 41 millió forintot, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 40 millió forintot, a PM Megújuló Magyarországért Alapítványa 24 milliót, az MLP Liberális Magyarországért Alapítványa pedig négymilliót használhat fel...

ITT OLVASHATÓ